Családunk 1951-ben költözött Úriból Gombára, amikor szüleimet áthelyezték a gombai általános iskolába; édesapámat igazgatónak nevezték ki, édesanyám az alsó tagozaton tanított. Az ő példájuk nyomán lettem én is pedagógus. Szegeden végeztem magyar-történelem szakon, és nyugdíjba menetelemig a gombai iskolában tanítottam. Édesapám éveken át kutatta a falu történetét. Az ő nyomdokaiba lépve kezdtem foglalkozni én is helytörténettel. Főiskolai szakdolgozatom témája a község története volt. Később is folytattam a munkát: elsősorban a falu, a Várhegy története érdekelt. Fontosnak tartom a helytörténeti kutatást, mert a lakóhely múltjának feltárásával erősíti a szűkebb környezethez való érzelmi-értelmi kötődést. Hatékonyan közreműködhet az összetartozás érzésének felkeltésében, hiszen a lokálpatriotizmus az egyik legnemesebb emberi tulajdonság. Munkámban Széchenyi István gondolatát tartottam szem előtt: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”
(tovább)
Történeti áttekintés (Gombai históriák 1.) 1 csillagozás
Várólistára tette 1
Kiemelt értékelések
Világos, hogy napjaink helytörténetét könnyebb kutatni, engem azonban a bronzkori leletek és egyebek jobban érdekeltek volna, mint az, hogy a plébános 2000valahányban mit csinált – ebből kifolyólag az utolsó 30 oldalt felületes olvasással futottam át. A másik bajom vele inkább technikai, és nem is feltétlenül baj, hiszen nyilván nem lehetett figyelmen kívül hagyni a nyomtatási költségeket sem: történetesen a fekete-fehér illusztrációk. A katolikus templom felújítás előtti és utáni állapota között például én a képek minősége miatt semmi különbséget sem láttam, holott gondolom, épp az összehasonlítás lett volna a lényeg.
Mégis csak egy fél csillagot vonok le, mert összességében remek kis kiadvány – érdekes, színes és különleges. Felettébb örültem a sok statisztikának: érdemes elmélázni a jobbágyság létszámának alakulásával kapcsolatos demográfiai adatok fölött, bár innen meg pont a mai időkkel kapcsolatos információkat hiányoltam; a XVI. században egyes külterületeknek, például Harcvölgynek a könyv szerint még több tucat lakója volt, míg legjobb tudomásom szerint ma már lakatlan, hacsak a magfalvai csősz nem számít állandó lakosnak. Ilyen és ehhez hasonló adatokat szívesebben láttam volna a napjaink gombai közéletét érzésem szerint az indokoltnál bővebben tárgyaló utolsó harminc oldal helyett.
Az anekdoták és a régi dokumentumokból származó idézetek mindazonáltal színesítik a szöveget, ahogyan a képeknél is érdemes elidőzni: nem is tudtam például, hogy a Várhegyen egykor valóban állt vár, ha a korabeli festmény alapján nem is egy túlontúl termetes darab.
Abszolút kedvező ár-érték arányú kiadvány; érdeklődéssel várom a további köteteket.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon ·
Összehasonlítás - Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája ·
Összehasonlítás - Ungváry Krisztián – Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában 93% ·
Összehasonlítás - Kiss Lajos: A szegény emberek élete 95% ·
Összehasonlítás - Lugosi Lugo László: Tükörképek ·
Összehasonlítás - Kiss Dávid: Cigánytelep nyolctól négyig 90% ·
Összehasonlítás - Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel ·
Összehasonlítás - Tatai Gábor: A Sziklakórház rövid története ·
Összehasonlítás - Estók János: Élet falun és városon ·
Összehasonlítás - Ambrus Péter: A Dzsumbuj 91% ·
Összehasonlítás