Lehet-e a kultúra ellenzékben? Van-e bármi esélye egy totális hatalomra törekvő államnak a szabad gondolkodással szemben? Állami ideológia helyett szabad művészet? Párttaggyűlés helyett formabontó vallási gyakorlatok? Nagygyűlés helyett táncházmozgalom?A pártlap olvasása helyett interjúzás a múltról?Kispolgári fogyasztás helyett új életformák? Szamizdat és underground? Punkok, hippik, rockerek? Szubkultúrák a mindennapokban? A kötet arra keresi a választ, milyen lehetőségei voltak a kulturális ellenállásnak a Kádár-korszakban, és milyen gyűjtemények tették lehetővé, hogy a korszak ellenzékinek számító kultúrája fennmaradjon. A magyar kultúra az 1989 előtti évtizedekben sem csupán a szocialista realizmust vagy a lapos propagandát jelentette. Bár beszűkített keretek között, de virágzott egy másik, alternatív szféra, amely a legkülönfélébb mozgalmakat és műfajokat ölelte fel, és számos értékes műalkotást hozott létre. A kötet célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen azoknak a köz- és… (tovább)
Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar történelmi emlékek - Értekezések
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Apor Péter – Huhák Heléna – Bódi Lóránt – Horváth Sándor – Scheibner Tamás (szerk.): Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban Gyűjtemények története
A cím alapján gondoltam, hogy el kellene ezt a könyvet olvasni. Tudtam, hogy egy igazi hardcore történelmi szakkönyv, gondoltam, hogy nehéz olvasmány lesz, sőt pár tanulmányon biztos elalszok, de kellemes meglepetés ért. Az összes tanulmány olvasása gördülékenyen ment, annak ellenére, hogy egy pár téma önmagában nem érdekelt volna. A cím alapján egy művelődéstörténeti tanulmánykötetre számítottam, de sokkal több annál. Ugyan találunk benne művészetet, zenét, szépirodalmat és kisebb könyvtártörténetet is, de ugyanilyen érdekes olvasmány a vallás és az ügynöktörténeti szekció is. A közös mindegyikben, hogy valamiért szúrta a tevékenységük a szocialista hatalom szemét, ezért ők a tiltott kategóriában munkálkodtak a korszak folyamán. Megtudhatjuk, hogy egyes művészek, mint Kondor Béla milyen nehezen tudták kiállítani műveiket, képet kaphatunk a katolikus és protestáns egyházak tevékenységéről és még a vallástörténet-írásba is belepillanthatunk. Láthatjuk hogyan fejlődött ki az oral history módszere és megtudhatjuk mi volt a táncház-mozgalom. Bepillantást nyerhetünk az ügynöki tevékenységek és a velük foglalkozó Történeti Hivatal, majd ÁBTL történetébe is. Képet kaphatunk olyan könyvtárról is, amely egy hatalmas könnyűzenei gyűjteményről lett híres, de láthatjuk mi történt azokkal a fiatalokkal, akik megtagadták a kötelező sorkatonai szolgálatot. Megismerhetjük a Fortepan történetét és láthatjuk hogyan tevékenykedett Jékely Zoltán, illetve az emigráns Márai, akit egyfajta ellenséggé kiáltottak ki a Kádár-korszakban. A téma végén mindig kapunk egy bőséges irodalomjegyzéket, ha esetleg további kedvet kaptunk a téma tovább olvasására. A szöveget néhol képek egészítik ki, amelyek közelebb hozzák az olvasmányt. A rendkívül sokszínű tanulmánykötet ajánlható bárkinek, akit érdekel a főképpen tűrt kategória tevékenysége a Kádár-korszakban.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Aczél Endre: Acélsodrony – A nyolcvanas évek 95% ·
Összehasonlítás - Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek 86% ·
Összehasonlítás - Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Bob Dent: A vörös város 91% ·
Összehasonlítás - Csoma Mózes: Rákosi Mátyás Kórház, Észak-Korea ·
Összehasonlítás - Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás ·
Összehasonlítás - Ernst Ervin: Rabtábor a meddőhányón ·
Összehasonlítás - Horváth Sándor (szerk.): Mindennapok Rákosi és Kádár korában ·
Összehasonlítás - Martin Collcutt – Marius Jansen – Isao Kumakura: A japán világ atlasza ·
Összehasonlítás