Feje ​fölött a pallos árnyéka 7 csillagozás

Dobó István regényes életrajza
Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az 1552. dicsőséges egri diadal a magyarság maratoni győzelmét jelenti. A győzedelmes egri várvédelem 450. évfordulóján jelenik meg újra, illusztrált kiadásban Apor Elemér Dobó Istvánról szóló regényes életrajza: a Feje fölött a pallos árnyéka, amely az egri hős életének az Egri csillagokból kimaradt szakaszait meséli el. Főhőse megtanulta a „Ne higgy magyar a németnek!” és a „Két pogány közt egy hazáért” igazát. A diadal kivívásakor Dobó és a végvári vitézek, Balassival szólva: „Az jó hírért névért és a szép tisztességért” küzdöttek: „Emberségről példát, vitézségről formát / mindeneknek ők adnak…”

Kiadványunkkal Dobó Istvánra, és az egri hősökre emlékezünk, és Apor Elemérnek, az egri Kálnoky László Egyesület egykori elnöke előtt is tisztelgünk. Könyvét méltán helyezzük könyvespolcunkra, Gárdonyi Géza Egri csillagok című remekműve mellé.

(Cs. Varga István)

Eredeti megjelenés éve: 1992

Tartalomjegyzék

>!
Gonda, Eger, 2002
166 oldal · keménytáblás · ISBN: 963204021X · Illusztrálta: Hundt Zsolt
>!
Felsőmagyarország, Miskolc, 1992
106 oldal · ISBN: 9637687017

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Szeged


Kedvencelte 3

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Virágszépe>!
Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Regényes korrajz és történelmi életrajz. Pontosan haladunk az időben, Dobó István születésétől indulva, a XVI. század számunkra jelentősebb dátumait érintve. A három részre szakadt országot a valóságban már sok-sok darabra tépik: érdekek, túlélés, kapzsiság, zavaros helyzetek mentén. Emberként, katonaként valóban nehéz így helyt állni, önfeláldozónak, tisztességesnek maradni. Korabeli leírások, levelezések, számadások, számszerű adatok teszik hitelessé az írást, melyeket összeköt a lehetséges, elképzelt történések sora. Kérdések merülnek fel az olvasás közben újra és újra, hogy a németeknek fontos érdekük volt, hogy Magyarország háborús helyszín maradjon a töröknek, sőt a még tenni tudó és akaró magyarokat is egymásnak kell ugrasztani. Nagyon érdekes, regényes életrajz, melyből kiderült számomra, hogy Dobó István zseniális katona volt, de nem volt jó diplomata.

pwz IP>!
Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Akit érdekel a téma az Egri csillagok-Egri harangok sorba ezt is érdemes beilleszteni. Sok hasznos plusz információt tudhatunk meg az 1500-as évek Magyarországáról és persze, Dobó Istvánról.

>!
Gonda, Eger, 2002
166 oldal · keménytáblás · ISBN: 963204021X · Illusztrálta: Hundt Zsolt

Népszerű idézetek

pwz IP>!

Michiel, a velencei doge bécsi követe írta haza jelentésében:
– „Nem lenne csoda, ha lábra kap az a vélemény, mely szerint a németeknek kívánatos a magyar fej veszte, a magyar terület pusztulása, hogy az ország vadonná váljék a német és török között, amely tőlük e félelmes ellenséget elválasztja. Legjobban fáj a nemzetnek az idegenek szám nélkül való becsempészése. Sem honszeretet, sem érdek nem köti őket a reájok nézve idegen földhöz s így nem is gondolnak egyébbel, mint azzal, hogy minél rövidebb idő alatt minél többet csikarjanak ki belőle. S nem attól kell tartani őfelségének, hogy egyik, vagy másik úr elpártol tőle, hanem az egész nép elidegenedik.”

103. oldal, Egy kis békesség

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

de elcsábítottak a világ hiúságai s a hiúságok gyönyörű összessége, az asszony. De az ifjúság múlandó, az asszony veszendő.

A végzetes szélhámos

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

Különben is a hős a harcban születik, nevezetes csatájának idejétől ismerjük életét.

A szabadulás

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

Az író képes bensőséges szeretettel elénk villantani a szív rebbenéseit is. Leheletfinom lélekrajzban érzékelteti hősének lelki- és tudatvilágát például az Esküvő az egri várban, Egy kis nyugalom című fejezetekben. A részleteket úgy
alakítja, hogy azok az egészben nyerjék el végső értelmüket, adják ki az összkép szépségét, művészi egységét. (Talán túlságosan is finomra, líraian sejtetőre sikerült mindez a Lány a búzában című fejezetben. Dobó végtére is
középkori főúr, aki természetesen gyakorolta a kor szokásrendjében a „ius primae noctist”.)

Apor Elemér Dobó István regényes életrajza: Feje fölött a pallos árnyéka

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

Az urak egymást marják, ölik, közben lejtőre kerül az ország, a nemzet külső hatalmak martalékává, a nép pedig a gyűlölködés prédájává válik. A különböző árulások, pártállás-változtatások, politikai „táncok” egyeseknek a
legjövedelmezőbbek, de a magyarság számára a legveszélyesebbek. Az irigység, hiúság, önteltség, hatalmaskodás fojtó közegéből Dobó István, az igazságszeretet, az etikai helytállás példaképe is csak néha tud kiszabadulni.

Apor Elemér Dobó István regényes életrajza: Feje fölött a pallos árnyéka

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kapcsolódó szócikkek: Dobó István
Kasztór_Polüdeukész >!

Volt még valami, amiért Sára asszony nem bánta, hogy Bálint nem jön többé a szerednyei várba. Nemrégiben Krisztinka egy este odaállt az édesanyja elé:

– Édesanyám, ez a Bálint ne jöjjön ide többet.

– Miért, kislányom? – csodálkozott rá Sára asszony.

Krisztinka mindössze annyit mondott, amennyi ilyen alkalmakkor minden dolgok elfedésére áll az asszonyi népek szótárában, még ha csupán tíz esztendősek is:

– Csak.

Krisztinka nem mondta el, hogy kifutott Bálinttal a mezőre, s míg ő virágot szedett, Bálint elosont mellőle és lesből levágott egy fekete rigót, amely felröppent a zöld gyepről.

– Mit tettél, te kegyetlen?

– Kardom élét próbáltam, karom gyorsaságát, szálló madáron.

– Megölted az én kényes fekete rigómat. Az én szép sárga csőrű madaramat – siránkozott Krisztinka.

– Nem tudtam, hogy a tiéd, nem rajzoltál jelet a szárnyára – csúfolkodott Bálint.

– Itt minden madár az enyém, tudd meg, és semmi közöm hozzád többé, azt is tudd meg!

Bálint harsányan nevetett, csak úgy villogott a fehér foga és magához rántotta Krisztinkát, úgy magához rántotta, hogy át is ölelte szorosan és felgyúlva csókolta meg az arcát. Olyan idegen forróság csapott ki a fiúból, hogy
Krisztinka reszketni kezdett.

– De szép vagy, Kriszti, mikor haragszol.

És sodorta, szorította magához a gyermeklány sarjadó testét az ébredező férfi mohóságával.

Krisztina megütötte, orcáján ütötte, könyökével tolta, eltépte magát ebből az előszöri ölelésből.

– Te utálásos, te! – és szaladt hazafelé.

– Leszel még te az én feleségem – kiáltotta utána Bálint.

Krisztina megállt, mintha meggyökerezett volna:

– Micsodád lészek én neked?

– A feleségem, a feleségem – kiáltotta Bálint.

– Te bolond, te bolond, én nekem ilyen uram nem kell, aki ártatlan madarat öl.

Szikrázott a szeme. És már futott tovább, csak a libbenő szoknyája széle látszott a ribizlibokrok piros fürtjei között, tűnőben.

Az édesanyjának csak annyit mondott: – Csak.

Sára asszony megsejtette, mi az a csak. De nem szólt róla többet. Balassa János batárjára szállt s elment szíves búcsúzás közben. Bálint lóháton követte a kocsit és hátrafelé nézegetett.

De nem lobogtatott senki fehér kendőt utána a szerednyei vár ablakából.

A végzetes szélhámos

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

A börtön még az egészséges fiatal ember számára is keserves, a betegnek s az öregnek valóságos kínzókamra. Mintha kriptája ajtaját csapták volna rá, kattant a zár és ő úgy roskadt le a dohos szalmazsákra, mintha valóban holtában volna. Alig is hallotta a kulcsait csörgető porkoláb távolodó lépteit. Az égboltozat szakadt rá mindenestül. Kicsoda ő? Hálóba esett hal. Az éjszakát és nappalt a fájdalom kegyetlen kalapácsai kovácsolták egybe, s egy gondolat kísértett vissza a börtön minden zugából: az életét akarják elveszejteni, hogy a birtokait megszerezhessék.

A végzetes szélhámos

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

Sötét volt a börtön, de még sötétebb a kétségbeesése. S a testi fájdalom, ami nem hagyta nyugodni.

A végzetes szélhámos

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

Az Isten tudja, aki a szívek és a vesék vizsgálója,

A végzetes szélhámos

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza

Kasztór_Polüdeukész >!

Tudta, hogy az arany könnyen nyitja a legjobban zárt ajtót is, de hosszú időbe telt, beszélt ezzel, szót értett azzal, gondosan figyelte, kinek a szeme káprázik fel, ha meglátja a sárga pénzt, míg megtalálta az embereket is, meg a cselt is, ahogyan az urához tud jutni.

Kihallgatás?

Apor Elemér: Feje fölött a pallos árnyéka Dobó István regényes életrajza


Hasonló könyvek címkék alapján

Sztárai Mihály: História Perényi Ferenc kiszabadulásáról / Perényi Péter élete és halála
Nagy László: Az erős fekete bég – Nádasdy Ferenc
Bakóczy Sára: A város és a rózsa
Bakóczy Sára: Liliom és kehely
Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom
Sturmann Béla: Az én utam
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Benedek István: Semmelweis és kora
Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium
Passuth László: A mantuai herceg muzsikusa