Apagyilkos ​sámánfiak 5 csillagozás

Burját mesék és mondák
Apagyilkos sámánfiak

Különös ​világ tárul az olvasó elé a burját mesékben: egy távoli nép életét tükrözik, amely ma már ugyan teljes jogú tagja a szovjet társadalomnak, nemrégen még sámánok, lámák, orosz és burját nojonok szellemi és anyagi elnyomása alatt élt.
A burjátok meséiben gyakran bukkannak fel a buddhizmus nyomai: a „palotákat”, amelyek tulajdonképpen felnagyított jurták, éppen olyan gyakori szereplői történeteiknek, mint a sámánok, az ősi hitvilág tudós, gyógyító, áldozatokat bemutató „papjai”. A sámánizmus a burjátoknál már-már a tételes vallások szintjére emelkedett: kialakult a legfőbb „isten” fogalma is. Természetesen az oroszokkal való együttélés évszázadai és a térítési törekvések sem maradtak hatás nélkül. A kereszténység is alakította a burját hitvilágot és világképét, s hatott a meseanyagra is.
Érdekes egyveleg a burját folklór: naiv természetmagyarázó mítoszok mellett dualisztikus teremtésmondák, mesékké kopott hősénekek és eposzok mellett világjáró szüzsék egyaránt… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi Európa

>!
Európa, Budapest, 1973
246 oldal · Fordította: Mándoki László · Illusztrálta: Loránt Lilla

Enciklopédia 2


Kedvencelte 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 27

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ppeva P>!
Apagyilkos sámánfiak

Apagyilkos sámánfiak Burját mesék és mondák

Emlékeim szerint még soha életemben nem olvasta egyetlen burját mesét vagy mondát se.
Persze itt is rögtön az utószóval kezdtem, és örömmel konstatáltam, hogy a kötetben rövidítve vannak a hősénekek, nem pedig az eredeti, kilenc nap, kilenc éjjel folyamatosan mesélhető formájukban.
Azért ebben az utószóban is kellett egy kis szocializmust bevinni: „Különös világ tárul elénk a burját mesékben: egy távoli nép életét tükrözik, amely ma már ugyan teljes jogú tagja a szovjet társadalomnak, nemrégen még sámánok, lámák, orosz és burját nojonok* szellemi és anyagi elnyomása alatt élt.”
A kötetben öt fejezetre osztották a történeteket: eredetmondák, törzsi mondák (részben törzsi eredetmondák), sámántörténetek, hősmesék és mesék.
Itt is feltűnt, hogy milyen sok a hasonlóság a burját mesék és mondák, valamint más népek meséi is mondái között. Némelyik mese kis változtatás után akár magyar népmese is lehetett volna.
A burját mesék és mondák egyik gyakran visszatérő eleme a holtak feltámasztása. Háromszor rájuk köpnek, háromszor átlépik őket, és máris feltámadnak, akár csontváz állapotból is.

* nojon – úr (nemcsak a régi idők hétköznapjaiban, hanem a hitvilágban is)

Futóhomok>!
Apagyilkos sámánfiak

Apagyilkos sámánfiak Burját mesék és mondák

A gyűjtemény olvasását nem árt az utószóval (Mándoki László tollából) kezdeni, ami ad némi támpontot a burjátok világkép-értelmezéséhez, bár a közölt szövegek építkeznek egymásra. Az eredetmondák-törzsi mondák-sámántörténetek megágyaznak a hősmesék és mesék befogadásához. A felfedezett vándorszüzsék közül kettő példát emelnék ki a kötetből: Az ihinat nemzetségről címűben a parancsba adott tiltás ellenére életben hagyott öregek szava nyomán fakadó áldásról van szó. (Ezzel legutóbb a Könyörületes fiú című litván mesében találkoztam.)
A hattyúk tava motívum minden bizonnyal körbe-körbe járja a világot, két burját szövegben is megtalálható: Miért fekete a hattyúk lába?; Az öreg koldus.

A kedvenc burját mesehősöm Bőhön Höbűn lett, aki csöppnyi szekerére szépen felpakolgat mindenfélét, ami csak adódik vándorútján, közben ugyanazt a mondatot ismétli: „Bármi legyen, gazdagít!” És valóban, azok a mindenfélék élete nagy pillanatában mind-mind szükségesek ahhoz, hogy túljárhasson a mangatháj (a halha-mongol anyagban mangusz= iszonyú erős, többfejű emberszabású lény, hasonló a magyar népmesék sárkányához) eszén és győzni tudjon.

csilla0923>!
Apagyilkos sámánfiak

Apagyilkos sámánfiak Burját mesék és mondák

Túlzás azt mondani, hogy befejeztem a könyvet, de amit kellett, azt elolvastam belőle órára.
Szerintem érdekes mondák vannak benne. :)
De MEK-ben is fent vannak az eredetmondák, ha valaki nem tudná megszerezni a könyvet.

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Futóhomok>!

A dohányzás eredete
Egy embernek megbetegedett a felesége. Az asszony, mielőtt meghalt, így szólt a férjéhez:
Ha meghalok, temess el. A síromon nő majd egy nagy levelű növény, ha nagyon bánkódsz utánam, szedd le a növény leveleit, szárítsd meg és szívjad!
Az ember nagyon szomorkodott felesége halála után, odament a sírjához, és meglátta a növényt. Leszedte széles leveleit, megszárította és szívta, s azután már nem is búsult olyan nagyon.
Ez a növény volt a dohány, amely egy halott asszony medencecsontjából nőtt ki.

42. oldal

Apagyilkos sámánfiak Burját mesék és mondák

Futóhomok>!

Csakugyan, mi van több, férfi vagy nő. nappal vagy éjszaka? És több-e a magas fa, mint az alacsony?!
A gojbanga így felelt:
Ha azokat a férfiakat, akik feleségük uralma alatt állanak, a nőkhöz számítjuk, több a nő, ha a borús nappalokat az éjszakához számítjuk, több az éj, ha a hajlott fákat az alacsonyak közé soroljuk, bizony több az alacsony!

15. oldal

Apagyilkos sámánfiak Burját mesék és mondák

Futóhomok>!

Ugyanezen a gyűlésen döntötték el a madarak azt a kérdést, hogy ki legyen a fejedelmük. Majdnem mindegyik a darut választotta királynak, azonban ebbe nem nyugodott bele a vízityúk, és kijelentette, hogy a daru folyton kiabál, tekintet nélkül arra, hogy éjszaka van-e, vagy nappal.
– Nem tudjuk majd, hogy okkal kiabál-e, vagy csak megszokásból. Ezért gyakran nyugtalankodunk hiábavalóságok miatt.
A vízityúk véleményét helyesnek ítélték.

14. oldal

Apagyilkos sámánfiak Burját mesék és mondák

Kapcsolódó szócikkek: daru · vízityúk
csilla0923>!

Ekkor a kutya rájött, hogy nincs erősebb az embernél, az ember senkitől sem fél, s ezért az eb mindmáig az emberrel maradt.

25. oldal

Apagyilkos sámánfiak Burját mesék és mondák


Hasonló könyvek címkék alapján

Jozef Genzor (szerk.): A csodálatos fa
Kudelász Nóbel (szerk.): Székelyföldi Legendárium
Antalfai Márta: A női lélek útja mondákban és mesékben
A hétfejű Zarvas
Benedek Elek: Székely Tündérország
Zsolt Péter (szerk.): Japán népmesék és mondák
Zsolt Péter (szerk.): Japán népmesék
Balogh István: Zentai ládafia
Csóka Judit (szerk.): Mesék a gyógyulásról
Benedek Elek: Firtos és Tartod