Értékelések 7

>!
Ibanez MP
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

„A Teremtő alighanem kedvét lelte a farkasokban, hogy nem rótta rájuk a sors fölötti töprengés terhét. Csupán kifejező arccal áldotta meg őket. Finom pofával, amely, ha ajkukat fölhúzzák, látni engedi a szemfogakat és a metszőfogakat, a balti borostyán színét mutató ferde vágású szemekkel, alacsony fülekkel, melyek a csöndet vallatják, és érzékeny orral. A torok mélyéből feltörő üvöltést adott nekik, terebélyes mancsokban végződő hosszú lábakat, lompos farkat, selymes szőrzetet, szenvedélyt, kitartást, harciasságot, félelmet, szemérmet és fürkész hajlamot.”

Ötcsillagos lehetett volna a könyv, ha nem lett volna az emberi részeknél sokszor nagyon zavaros, illetve ha nem lettek volna a tördelési hibák. Ami tényleg szörnyű volt, főleg hogy az elején, mikor a farkasok gondolataiba-érzéseibe pillantunk bele és tördelve volt a szöveg még jó is volt az egész, amolyan „villanásszerűen” jöttek az érzések, hangulatok, szagok és fények, nagyon tetszett, de aztán olyan részeken is tördelve lett, ahol semmi logikája nem volt a dolgoknak, nagyon sajnálatos, mert maga a könyv is szépen kivitelezett, minőségi darab.

A farkasos részek gyönyörűen megírtak, az emberi rész is érdekes lett volna, voltak nagyon jó visszaemlékezések, de sokszor sajnos tényleg nem lehetett tudni, hogy ki beszél, vagy melyik időben, múlt vagy jelen. Ráadásul váltás volt harmadik személy és első személy között, az utolsó fejezetekben pedig volt, hogy a farkasos és emberi részek egybefolytak teljesen, hirtelen ugrásokkal kerültünk hol ide, hol oda, megszakítva a cselekményt. Pedig gyönyörűen tud fogalmazni az író, a cselekmény is érdekes volt, spoiler ráadásul nagyon meglepő végződéssel spoiler.

„Lelket is adott nekik, mely időnként láthatóvá válik, amikor a felhők pereme itt-ott egy pillanatra elfedi a napot. Vagy amikor csivitel a madárházikó, a vörösfenyőről lehull egy elhalt gallyacska, a patakban fekvő kő alatt megmozdul a pisztráng ikrája, a szélbe szagol a szarvastehén, a dagadó hold észrevétlen növekszik egy kicsit, széllökés simítja végig a hóbucka peremét.”

3 hozzászólás
>!
cseri P
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

Azt hiszem, ez az egyetlen könyv, amit úgy választottam a figyeltek kedvencei kihívásba, hogy nem hallottam róla előtte. Nagyon érdekes volt az egésznek a koncepciója, és tényleg elgondolkodtató. Egy embercsalád és egy farkascsalád életéről olvashatunk. A család egy cseh család, éppenséggel akár magyar is lehetne, közel van hozzánk a valóságuk. A farkasok meg kelet felől menekülnek, olyan területre, ahol már régóta nem élnek farkasok, ez is ismerős történet. Érdekes egymásra olvasni ezt a két történetet, a nagy dolgok mind a kettőben megtörténnek (születés, halál), de persze végtelenül más a két világ. Csak abban egyezik, hogy mindenki a saját törvényei szerint a legjobbat szeretné kihozni a helyzetből, hogy együtt vagyunk, családot alkotunk. A kérdés már csak az, hogy megférünk-e egymás mellett.

>!
pelikanbence
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

2009-ben vettem meg Magamnak névnapi ajándékba. Bevallom az emberek szála nem igazán jött be. Tetszettek a beszélgetéseik, de akkor sem ! A farkasok szála viszont CSODÁS volt és, amikor a két szál összefut, akkor válik a történet izgalmassá és a végén tragikussá. A végén elmorzsoltam pár könnycseppet ! IMÁDOM EZT A REGÉNYT !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :))))))))

>!
Carsi
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

Hát nem váltotta be a hozzá fűzött reményemet.
Zavaros volt, de nagyon. Nem is értem, hogy a rossz tördelés (ennyire nem lehet rossz egyik könyvben se) vagy ez része a könyvnek. (Egyik esetben a bekezdés vége_szi_ volt és a következő, üres bekezdés után a rt szerepelt. Kérdem ez is szándékos ?

A lényeg, hogy az emberek fejezetei zavarosak voltak, nem derült ki hogy ki, mikor, és hol van épp a cselekménybe. Volt olyan fejezet amire nem is jöttem rá ,hogy kihez tartozik. Csapongó volt, a végére mondjuk szépen összeállt az aminek össze kellett. Az utolsó fejezetek szép párhuzamot alkottak az emberek és a farkasok élet közt. Ez nagyon tetszett. De a könyv többi része (jó 280 oldala) között nem tudtam ilyent nagyon felfedezni, voltak, de nem ilyen jelentősen.

Szóval nekem nagyon kusza, így lepontoztam. A történet maga nem rossz. A farkasok viselkedése elég jól megírtak. Bár túl sokat vonyítottak, holott a vonyítás lényege, hogy a falkától elszakadt farkasok visszataláljanak. Idegenek pedig ne közelítsenek… De itt mindig volt valamiért ok a vonyításra.

>!
cirmilla
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

Gyönyörű szép „mese” családról, összetartásról, veszteségről, szeretetről, fájdalomról, születésről, halálról, a karmáról. Szívemig hatolt, ezt a farkasoknak köszönhetem. A Világ legcsodásabb teremtményei.

>!
Levenzia
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

Hirdetés
>!
vejka
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

>!
Lana_
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

>!
majdmelinda
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

Őszintén megmondom, akkora hatással volt rám, hogy kellett egy nap, hogy beszélni tudjak róla. Fantasztikus könyv volt, nagyon szerettem. Gyönyörűen írja le a farkasok életét, annyira természetbarát, mégsem utópisztikus. Alig vártam, hogy az emberek és a farkasok élete összefonódjon, és abból vajon mi sül majd ki. Valahol sejtettem, hogy vidám semmiképpen sem lehet. El kell ismernem, hogy végig jelen volt egyfajta keserédes hangulat, de azért nagyon tetszett. Annyira magával ragadott, és annyira átéltem az eseményeket, együtt rohantam a farkasokkal, és együtt álmodtam velük, hogy a vége után 20 percig bőgtem, de végül azt mondom az is jól esett.
Erről nem nagyon lehet beszélni, inkább mindenki olvassa el, aki érez magában annyit… érdemes. :D Abszolút kedvenc! :)

>!
Kaia
Antonín Bajaja: Farkasszem

Antonín Bajaja: Farkasszem Romanetto farkasokról, emberekről és jelekről

Véletlenül talált kincs ez a könyv – szerencsére időről-időre megtörténik velem, hogy ilyen akad a kezembe.
Hol az emberek, hol a farkasok szemével látni a világot a könyvben. Az emberek története érdekes volt, de mégsem különleges.
A farkasoké viszont magával ragadott, szinte eggyé váltam a természettel, ahogy olvastam. S leszámítva két apróbb részletet, még a mitológia fel-feltünedezése sem volt idegen.
Aztán a két szál, az emberek és farkasok élete összefonódik…

1 hozzászólás