Ványa ​bácsi 56 csillagozás

Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Ez a sokalakos színmmű mutatja be először teljes formájában azt a vidéki orosz udvarházat, amelyben reménytelen szentimentalizmus, szenvelgés, nagyképűsködés, elvágyódás és megnyomorított emberek igaz drámája ad találkozót. A címszereplő Ványa bácsi ugyancsak ellentétes póluson áll sógorával, Szerebjakov professzorral szemben. Arra áldozza életét, hogy gondtalan, fényűző környezetet biztosítson Szerebjakovnak, a „nagy tudósnak”. Kiderül azonban, hogy a professzor tehetségtelen, önző és szívtelen. Ványa bácsi egész élete értelmét veszti ettől a felismeréstől. Egy felindult pillanatában rálő Szerebjakovra. A lövés nem talál, a professzor és felesége rövidesen elutazik, látszólag minden marad a régiben; a végleges dezilluzionáltságban pergetik majd le jobbra érdemes életüket.

Eredeti megjelenés éve: 1899

>!
Szigligeti Színház, Szolnok, 1982
96 oldal · ISBN: 9637612114

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
bibliofilblog_heni
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Ízig-vérig Csehov. Semmi sem történik, de az nagyon. Élnek, de minek? Ványa bácsi az egyetlen, aki esetetleg valamiféle kitörési vágyat fogalmaz meg, a többiek teljesen belesüllyedtek az általuk választott nihilbe. Mindenki boldogtalan, mindenki csak tervez. De mégis, olyan jó. Mert valahol ilyen a társadalmuk egy jókora szelete.

1 hozzászólás
>!
augumaug
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Végre egy olyat olvastam Csehovtól, ami jó volt. Persze nem kitűnő, de jó. Végre történt valami tényleges, nem csak elmesélve/elbeszélve voltak az események. Pörgős, hangulatos. Szerettem Szonyát, Vojnyickijt, Asztrovot, és nem volt ugyanolyan minden szereplő, Szerebrjakovot egyértelműen utálni tudtam, lenéztem.
Érdekes téma ez a boldogságkeresés, főleg, hogy ebben a műben senki nem találja meg.

>!
tundibrich P
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Az eddig olvasott Csehov drámákat a hangulatuk miatt szerettem nagyon. A Ványa bácsi ezt a hangulatot nem tudta hozni, viszont ez volt a leginkább cselekménydús Csehov dráma az eddig olvasottak közül. :)
Azonban önmagában a cselekmény miatt nem javasolnám senkinek, hogy elolvassa. Annál inkább a sok bölcs gondolat miatt, amit ebbe a néhány oldalba összesűrített az író. Noha néhol az én ízlésemnek egy kicsit túl szájbarágósra sikeredett.

>!
Gáborr_Nagy
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

A többi Csehovhoz képest ez a legszájbarágósabb, a sejtetés helyett inkább kimondja a dolgokat, ezért a fél csillag mínusz.

>!
Silmantin
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Hamisíthatatlan orosz mű, a déli nap erejével süt át rajta a vidéki orosz élet hangulata.
Kedves mű, ugyanakkor az általa tárgyalt kérdések érdekesek. Vannak akiknek örökre csak mások boldogságának szolgálata jut, míg egyesek saját önző életükben sem találják a boldogságot, holott mindenük megvan hozzá…

>!
dodóó
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Tetszett, hogy több leírás, cselekvés volt benne, mint a legtöbb drámában, meg az is, hogy nem is igazán volt dráma.
Mert még mindig hadilábon állok ezzel a műnemmel, és még mindig várok, hátha egyszer találkozom egy olyan művel, ami tényleg tetszik. Nem utálom őket vagy ilyesmi, meg sokszor találkozom bennük olyan gondolatokkal, eszmefuttatásokkal, amik megfognak (pl. ebben a műben is), DE teljes egészében eddig még egyik dráma sem volt rám nagy hatással.
A Ványa bácsi elég fura volt, nem volt túl nagy története, kiemelkedő szereplője, sőt még a társadalomkritika sem volt erőteljes, pedig arra számítottam, hogy arra fog fókuszálni. Viszont nem volt nyögvenyelős, és a nyelvezete is könnyen érthető volt. Ezek pedig számomra mindig előnyös tulajdonságok.

>!
Dénes_Gabriella P
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

A szamovárban a tea épp jó, reggel még felhős volt, de most már ragyogó az időjárás.
Áll az idő. Történik a semmi.

>!
Tejesember
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Nekem nagyon szimpatikus volt már az elején is Ványa bácsi. Szeretem az ilyen jellegű, karakterű szereplőket. És teljesen egyetértettem vele.

>!
Fanniii
Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi

Nagyon jó Kosztolányi után olvastam ezt a nagyon jó Csehovot. Nem akarom, hogy az értékeléseimből mindenki azt higgye, hogy nekem Csehov általános igazságokat jelent és tematikusságát tekintve színtelen, unalmas; mert nem igaz. A napokban beszélgettem egyik ismerősömmel és ő írta jól: „Csehov az, aki mindenről tud írni, de mindenkinek ír.” Egy tanulatlan és felszínesen gondolkodó ember is ugyanannyi örömöt talál benne, mint egy végtelenségig kiművelt tudós, -csak máshogy vizsgálják a műveit-.
Rengeteg Csehovot olvastam és imádom.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

JELENA ANDREJEVNA
De szép idő van ma… Nincs meleg…

Szünet

VOJNYICKIJ
Ilyen időben kedve volna az embernek felakasztani magát…

Első felvonás

3 hozzászólás
>!
optikai_csalódás P

Az imént elszunnyadtam, és azt álmodtam, hogy a bal lábam nem az enyém.

Második felvonás

>!
Zsucsima

A világot nem a rablók, nem a tűzvészek pusztítják el, hanem a gyűlölet, az ellenségeskedés meg ez a sok sekélyes civakodás.

Második felvonás

>!
tundibrich P

Azt hiszem, hogy az igazság, akármilyen is, mégsem olyan szörnyű, mint a bizonytalanság…

>!
Manni 

Nő férfival csak ebben a sorrendben lehet jóban: először pajtása, aztán szeretője, végül már csak barátja.

1 hozzászólás
>!
MrClee IP

Esztelen barbár az, aki eltüzeli ezt a szépséget, tönkreteszi azt, amit megteremteni nem tudunk. Az embert ésszel és alkotó erővel áldotta meg az ég, hogy gyarapítsa azt, amit kapott, de mindeddig nem alkotott semmit, csak pusztított. Fogyton-fogy az erdő, elapad a folyó, kivész a vad, romlik az éghajlat, napról napra szegényebb és csúnyább lesz a föld.

85. oldal

>!
optikai_csalódás

Azt csak a jóisten tudja, mi az igazi hivatásunk.

Első felvonás

>!
tundibrich P

Megfeledkezel arról, hogy a meggyőződés magában még semmi, csak holt betű… Cselekedni is kell!

>!
MrClee IP

Mihail Lvovics minden évben új erdőket telepít, kapott is érte bronzérmet meg díszoklevelet. Azon fáradozik, hogy ne irtsák ki az öreg erdőket. Ha meghallgatja, teljesen egyetért vele. Azt mondja: az erdő megszépíti a földet, megtanítja az embert arra, hogy mi a szép, és magasztos hangulatot sugall. Az erdő enyhíti a zord éghajlatot. Azokban az országokban, ahol enyhébb az éghajlat, kevesebb erőt fecsérelnek a természet elleni harcra, éppen ezért szelídebb és lágyabb ott az ember; ott az emberek szépek és hajlékonyak, könnyen lelkesülnek, beszédük dallamos, mozdulatuk kecses. Náluk virágzik a tudomány és a művészet, a filozófiájuk nem olyan zord, a nőhöz való viszonyuk csupa szépség, nemesség…

84-85. oldal


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Alekszandr Szergejevics Puskin: Jevgenyij Anyegin / Drámák
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Magatokon röhögtök!
Alekszandr Szergejevics Puskin: Két kis dráma
Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Farkasok és bárányok
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Egy őrült naplója
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző
Lev Tolsztoj: Színművek, 1864–1910
Nikolaj W. Gogol: Der Revisor
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor
Mihail Jurjevics Lermontov: Lermontov válogatott művei