Valláslélektan 1 csillagozás

Korunk ​valláspszichológiai műhelyei sorában az egyik legjelentősebb az a leuweni műhely, amelynek létrehozója és máig szellemi vezetője Antonie Vergote, akinek világhírű könyve, egész tudományos szemléletének összegzése most már az amúgy meglehetősen szegényes hazai valláslélektani könyvkínálatot is gazdagítja. Könyvének bevezetőjében a lélektani vallástudomány kompetenciájáról, tudományos szigorúságáról mond Vergote véleményt, majd azoknak a lelki képességeknek a rendszerét tárja elénk, amelyek világában a vallás, mint pszichés jelenség elhelyezhető és értelmezhető. Elméleti megfontolások alapján úgy tűnik, hogy a vallásosság elemi lelki alapja a vallási tapasztalat világában lelhetõ meg; Verogote ennek bizonyítására a modern vallástudományi irodalmat hivatkozza, a primitiv vallások világából hoz példákat, majd olyan fenoméneket elemez, amelyek a vallási tapasztalást, mint a vallás magalapozásának folyamatát mutatják meg. Másodikként erre következik a vallásos motiváció, a… (tovább)

Korunk ​valláspszichológiai műhelyei sorában az egyik legjelentősebb az a leuweni műhely, amelynek létrehozója és máig szellemi vezetője Antonie Vergote, akinek világhírű könyve, egész tudományos szemléletének összegzése most már az amúgy meglehetősen szegényes hazai valláslélektani könyvkínálatot is gazdagítja. Könyvének bevezetőjében a lélektani vallástudomány kompetenciájáról, tudományos szigorúságáról mond Vergote véleményt, majd azoknak a lelki képességeknek a rendszerét tárja elénk, amelyek világában a vallás, mint pszichés jelenség elhelyezhető és értelmezhető. Elméleti megfontolások alapján úgy tűnik, hogy a vallásosság elemi lelki alapja a vallási tapasztalat világában lelhetõ meg; Verogote ennek bizonyítására a modern vallástudományi irodalmat hivatkozza, a primitiv vallások világából hoz példákat, majd olyan fenoméneket elemez, amelyek a vallási tapasztalást, mint a vallás magalapozásának folyamatát mutatják meg. Másodikként erre következik a vallásos motiváció, a tapasztalat “befogadói oldala”, a vallási igény és szükséglet világa, amelyből az anatlitikus iskolák által oly fontosnak tekintett misztikus vágyakozás és az apa-szimbolika bontakozik ki. Tapasztalat és motiváció eredőjén bukkan fel harmadik dimenzióként a vallásos beállítottság, mint a bennünk mûködő vallásosság komplex lelki rendszere – a maga életvezetési gyakorlatával és teológiai elvonatkoztatásával, a személyiséget patológiás vagy terápiás értelemben szervező vagy módosító természetével. Vergote gondolatmenetét a vallás és egyben a valláslélektan genetikus rendszerének vázlatával zárja, egészen addig a pillanatig jutva el, amikor bebizonyosodik számára, hogy magának a lélektannak vannak olyan határai, amelyeken már nem tekinthet túl és nem képes arra, hogy kimerítő teljességében ragadja meg azt a valóságot, amit vallásnak mondunk. (Horváth Pál)

Forrás: http://www.vallastudomany.net