Le ​Petit Prince 94% 79 csillagozás

Itt már nem szeretnék külön értékelést írni, hiszen nem először olvastam.
Csak annyit tennék hozzá, hogy bármely nyelven is veszem kézbe, örök kedvenc!

Öööö, hát maradjunk annyiban, h Micimackósra vettem a formát, és nekem is meggyűlt a bajom a hosszú, és bonyolult szavakkal.
De legalább a kihívás megvan, h pl mennyit fejlődöm pl fél év alatt…
A kis herceget nem lehet nem imádni!

Egyik újévi fogadalmam, hogy az idegennyelv-tudásomat valahogy elő kéne hozni agyam rejtett fiókjaiból, ezért hát rögtön az év első napján belekezdtem. Nincs minimum oldalszám, nincs minimum könyv, nincs minimum nyelv. Amit tudok és szeretnék, idegen nyelven fogom olvasni.
Azt gondoltam, hogy nehezebben fog menni, mert jó ideje nem olvastam már franciául. Pedig annyira nem könnyű szöveg szerintem, mert ugyan rövid, de választékos a szókincse.

Annyi mindent leírtak már erről a könyvről, hogy szinte nem maradt semmi, így csak azt a három dolgot emelem ki, ami nagyon megragadt bennem.
Az egyik, hogy amikor Saint-Exupéry, 1943-ban megírta, két milliárd lakosa volt a Földnek. Ahogy írja is, spoiler
A második az a rész, ahol megismerkedik a rókával. Nem a „jól csak a szívével lát az ember” gondolat, hanem az, amikor arról van szó, hogy spoiler.
A harmadik pedig az, hogy a felnőtteket csak a számok érdeklik. Döbbenet, de ez nagyon igaz… Sajnos.

2001-ben a sikeres középfokú francia nyelvvizsgám után leptem meg magam A kis herceg eredeti nyelvű példányával és nagy elhatározásom volt, hogy egyszer el fogom olvasni… Nos, ez az egyszer most érkezett el, mégpedig egy decemberi moziélmény, a könyv legújabb rajzfilm-feldolgozása kapcsán. Annak idején biztosan könnyebben boldogultam volna a francia szöveggel, mostanra ugyanis már eléggé kijöttem a gyakorlatból, azonban ennek ellenére is hihetetlenül élveztem, hogy újra lubickolhatok ebben a gyönyörű nyelvben. Több részlet volt, amit hangosan is felolvastam, hiszen nemcsak a sivatagi kút tud énekelni és nemcsak a kis herceg nevetése szól csengettyű-hangon, hanem ez a nyelv olyan már önmagában is, mint egy gyönyörű muzsika.
Maga a történet természetesen most is mélyen meghatott, nem szégyellem, hogy néhányszor még pityeregtem is. Erre a könyvre is igaz ugyanis, hogy egyaránt szól kicsikhez és nagyokhoz. Nekem például ötödik osztályban volt kötelező olvasmány és úgy emlékszem, hogy tetszett is, de később, nagyobbacska fejjel újra elővéve ledöbbentem, hogy a mesés-játékos forma milyen komoly mondanivalót rejt. Biztos vagyok benne, hogy többször kezembe veszem majd még és akárhol, akármilyen hangulatban leszek épp, ezek a mondatok akkor is utat találnak majd hozzám.
Az eredeti szöveg olvasása közben egyébként több apró eltérést is felfedeztem. Rónay György magyar fordítása szerintem csodaszép, egyes mondatai már gyerekkoromban mélyen belém égtek, ezért szúrtam ki könnyen a változtatásokat. Természetesen nem a magyar fül számára kellemesebb kifejezések használatára gondolok, hanem arra, hogy míg a magyar változatban a kis herceg azon a bizonyos nagyon szomorú napon negyvenhárom naplementét lát a bolygóján, addig az eredeti műben negyvennégyet. És úgy emlékszem, máshol is vannak számbeli eltérések, de sajnos nem jegyeztem fel őket, a magyarázatukra viszont nagyon kíváncsi lennék.

Egy kis kitérő.
Ha jól emlékszem 8 vagy 9 éves voltam, amikor karácsonyra megkaptam ezt a könyvet. Előtte egy rokonomnál már rongyosra nézegettem, de mivel 7 éves korom után tanultam olvasni, így maradtak a képek. A szőke, szomorú kis herceg, a nagyfülű róka, a kisbolygók furcsa lakói. Aztán egy szilveszter este nekiestem. Ez volt az első könyv, amit életemben olvastam, ami miatt most imádom az irodalmat, ami miatt író akartam lenni, és ami meghatározta a világhoz és a felnőtté váláshoz való hozzáállásomat.
És most ez az első könyv, amit idegennyelven olvasok. A legkedvesebb valamennyi könyv közül.
…
Nos bocsánat az OFF-ért, de mivel egy olyan könyvről van szó, amit szinte mindenki olvasott, de legalább idézeteket ismer belőle, kár a történetét boncolgatni. Franciául olvasni különösen nagy élmény volt. Egyfelől büszkén állapítottam meg, hogy az értéssel nem igen voltak problémáim, pedig mostanában nem használtam a nyelvet, ráadásul, mivel itt jobban oda kellett figyelnem a szavak jelentésére, a mondanivaló is sokkal erősebben átjött. Ehhez talán hozzátesz az is, hogy eltelt húsz év, mióta először olvastam, és bizony sokszor én is kis hercegnek de legalábbis a pilótának érzem magam a világban.
A kis herceg üzenete egyszerű, ma már talán közhelyes, mégsem vagyunk képesek eszerint élni, csak rohanunk, halmozunk fel mindent, és megfeledkezünk róla, hogy az igazi szépség, az igazi öröm egy rózsában, egy barátra való izgatott várakozásban, a másokról való gondoskodásban vagy épp a szomorkás naplementében van.
Olvassátok el, akármelyik nyelven. Ha olvastátok, vegyétek elő újra és újra.

Már nagyon régen olvastam a könyvet, még ötödikben, azóta teljesen elfelejtettem, úgyhogy szinte új olvasmány volt.
Egy olyan perspektívából mutatja be a világot, amiben annyi és annyi lehetőség van, csak fel kell tudni ismerni. Amit a „nagy emberek” gyakran nem tesznek meg.
Első francia nyelvű könyvem volt :) Azért még van hova fejlődnöm…
Továbbra is rókafan vagyok.

Ez volt az első francia nyelvű könyvem, amit elolvastam. :D Azt kell mondanom, egy kicsit büszke vagyok magamra e miatt. De egy picit azért csalódott is, mivel jó párszor elő kellett vennem a magyar változatomat, hogy egy egész képet kapjak a mondatról, mivel nem egyszer eőrodult, hogy csak néztem a szavakat tudtam külön-külön értelmüket, mégis nem kaptam értelmet, mint mondatt.
A végén pedig rájöttem, hogy nekem a franciat nehezebb magyarra változtatno, így inkább románul próbáltam meg végig gondolni a mondatot. Kicsit több sikerrel. :D
Azért ez lett az első francia könyvem, mivel ez egy igazi izig vérig francia könyv, amit mindenki ismer. De persze nem itt fogok megállni. Ezt még el kellesz olvasnom még párszor, mivel rövid, tartalmas és fejleszthetetm francia tudásomat is. :)

Szeretem A kis herceget és igazán különleges élmény eredeti nyelven olvasni. Nem volt olyan könnyű, de megérte. Varázslatos, csodálatos, mágikus, a szavak zenéje és olvasata.
A történet pedig minden nyelven különleges. És nem tudom mit árul el rólam, de mindig a róka volt a kedvenc

Mennyire más volt úgy újraolvasni, hogy kicsit olvastam Consuelótól is (Saint-Exupéry felesége), aki a kis herceg rózsájának az „eredetije”! Sokkal szebb, szívhezszólóbb volt így most nekem.
És azt sajnálom a legjobban, hogy nem Consuelónak lett dedikálva a könyv. Még ha ő is kérte, hogy ne neki legyen.

Gyerekkoromban a kedvencem volt. Igazából azóta a kedvencem. Minden sora, minden szava rejt valamit és most is. Sok értékelést nem tudok hozni róla, mert agyoncsépelt frázisok lennének.
Minden újraolvasásával gazdagabb leszek.
(Magyarul még nem olvastam, nem merem.)