A ​csonkolás művészete 28 csillagozás

Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

A ​fasiszta Magyarország első Mars-utazója, az egri borok után nyomozó uniós kommandósok, az öccsüket genetikailag átszabó gyerekek, a három testőr phaserkarddal, a Rómában barátnőjével szórakozó ördög – mind-mind szereplői Anthony Sheenard novelláinak, amelyekből egy kiemelt válogatást teszünk le most az SF-et kedvelő közönség elé. Az írásokban tér és idő nyílik meg: az olvasók bepillanthatnak egy alternatív magyar történelembe, a közeli Hold gyarmatosítása során adódó problémákba, de olvashatnak távoli világokról, idegen fajokról és civilizációkról is, melyek ismerkednek az emberrel vagy éppen az emberi ismerkedik velük.

A novellák mindegyike magán viseli a szerző jellegzetes humorát, meghökkentő világlátását, és mélyen emberi gondolkodását. A jövő és múlt nem diadalok sorozata, így a történésekből nem hiányzik az irónia sem. Ha meghökkennének olvasás közben, gondoljanak bele: miért lenne más a jövő embere, mint a mostani? Több írást is Pablo Neruda verseskötete, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2006

Tartalomjegyzék

>!
PortalPress, Budapest, 2012
260 oldal · ISBN: 9789638966476
>!
Graal Könyvek, Budapest, 2006
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638733405

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

Eger


Kedvencelte 3

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Gyula_Böszörményi IP>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

12 éve várt rám ez a kötet, mióta megkaptam a szerzőtől, de valahogy taszított a címe, és a borító sem hívogatott. Aztán most végre rászántam magam: Szélesi remek novellista, az írások kiválóak. Sci-fi kedvelőknek kötelező.

gyuszi64>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

2023/90, otthoni polc, 12/26 eddigi értékelés

„Szélesi remek novellista, az írások kiválóak. Sci-fi kedvelőknek kötelező.” – írja egy remek novellistánk. (Sajnos már nincs közöttünk: https://moly.hu/ertekelesek/4161185.) Igen: irodalmi értékekkel megírt összetett szövegeket kapunk, komoly és alkalmanként elgondolkodtató tartalmakkal, változatos tematikával.
(Bár majdnem levontam fél csillagot, a „szépirodalmi paradoxon” miatt: amennyire örülök a sci-fibe oltott szépirodalomnak, annyira kérdéses a szépirodalomnak SF-formát adni. Hiszen a zsáner jópár jellemzője nem az irodalmi igényesség jegyében alakult ki…)

A 14 elbeszélésből 5 darab 2006-os, 5 van 1996-98-ból és 4 darab 2002-04-ből, a korábbiakból már volt, amit ismertem. Hazai egyszerzős SF novelláskötet nem túl sok van, ezt a 2006-os válogatást kronologikusan pontosan el tudjuk helyezni. Ott vannak egyrészt a Kozmosz Fantasztikus Könyvekhez köthető „klasszikusok” (pl. Csernai, Kaszás, Kasztovszky, Szentmihályi Szabó), másrészt a nagyon erős friss kortársak (pl. On Sai: Esővágy, Böszörményi: Mindörökké élni, Dragomán: Rendszerújra); közéjük helyezhetjük el Szélesi novelláskötetét, a rendszerváltás után felfutó, tehetséges szerzők egyikeként. (Természetesen nem teljes a felsorolás/felosztás, pl. az erős függetlenek (Nemere, Lőrincz L.) folyamatosan jelen vannak.)

Ennek ismeretében (azaz tudva, hogy a rendszerváltás utáni mennyiségi robbanás minőségi felhigulással járt) értékelhetjük igazán ezt a novelláskötetet. A „kedvenc írós” kihívásra olvastam a könyvet; lehet, hogy jópár írás nehéz, de most sem csalódtam a szerzőben.

Popovicsp87 P>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

A kötet írásai két téma köré épülnek.

Az első, Elsüllyedt időknek keresztelt rész az idővel kapcsolatos írásokat tartalmaz. A Vitézi becsület, a maga alternatív történelmével nagyon jó nyitásnak bizonyult, érdekes olvasmány volt. Azonban az azt követő három-négy írás annyira nehezen ment, hogy elgondolkodtam, félreteszem a kötetet. A Határérték sem volt nagy szám, de cserébe rövid lett, hogy utána ismét emelkedjen a színvonal.

A második rész Az emberi kaland. Ebben már sokkal „klasszikusabb” sci-fi novellák kaptak helyet. Ez a rész jobban lekötött.
Párnál olyan érzésem volt, mintha Ted Chiang műve lenne, nála olvastam hasonlót.

Egynek elment, voltak jó ötletei, de egy része nem hagyott maradandó nyomot olvasása után.

>!
Graal Könyvek, Budapest, 2006
260 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638733405
csartak P>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

Igazi csemege volt számomra ez a válogatás, élvezettel olvastam, kedvemre való volt mind, hol ezért-hol azért. A kötet első részében főképp idővel manipuláló történeteket ismerhetünk meg, és némi magyar vonatkozású alternatív történelembe is belekóstolhatunk, majd a második részben, „Az emberi kalandban”, a jövőben játszódó sci-fi történeteket olvashatunk.
Nekem a fő kedvencem az utolsó novella, a Mennyi az úthossz?… hiszen az egyik kedvelt témámmal foglakozik, mégpedig egy embertől idegen faj érzéseivel és annak fura szokásával, de magát a novellát is belengi a csendes melankólia, az elmúlás szele. Annyira más, annyira különös.
A másik amit még nagyon szerettem az a Valami élő, ami annyira kíváncsivá tett, hogy majdnem elővettem a rossz szokásomat, hogy előrelapozzak, hogy megtudjam mi fog történni, hogy mi is az a valami élő, miféle titokra bukkantak.
A történetek ironikusak, és mindegyikben akad egy fordulat vagy egy csavar, és mindegyiknek megvan a sajátságos hangulata, és a pár gyengébb sztori csak erősíti a többit. A címadó novella is jó, különös címe ne tévesszen meg senkit.
Ja és nekem a borító is tetszik, a maga morbid ronda módján. Annyira rossz, hogy már jó.
Köszönet @borga-nak és @Shanara-nak a figyelemfelkeltő értékelésért. :)

4 hozzászólás
Joshua182>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

Még úgy a könyv 2/3-ánál is inkább úgy éreztem, hogy 4 csillag lesz ebből, aztán a végére rájöttem, hogy nem tudok igazán semmibe belekötni, az író rendelkezik valami plusszal, ami kivívta a jóindulatom. Azon túl, hogy tetszik a stílusa, nem tudnám megfogalmazni hogy mi ez, de biztosan nem az írói álnév választásának képessége.
Összességében azt mondhatom, hogy a kötetet alkotó két novellacsokorból a második, Az emberi kaland jobban tetszett, ugyanakkor az első, Az elsüllyedt idők talán elvontabb volt, a jó értelemben, de egyaránt elgondolkodtatóak.
A két cím nagyjából lefedi, hogy milyen témák köré csoportosulnak az írások, az idővel foglalkozók közül a Multikulti, a Vitézi becsület, és talán az Elhantolt idő tetszett leginkább, az elsőnél a humor, a másodikban az alternatív történelem, míg az utóbbinál a filozofikus íz fogott meg.
A második blokkban a humort a A gourmie látogatása szállította, a komolyabb hangvételű, mélyebb mondanivalójú darabok pedig a Mi a nevük a ciklonoknak? és a Mennyi az úthossz? c. darabok képében találtak rám, a dobogóról pedig épphogy lecsúszott a címadó novella.
Az alábbi karcban az összes novellát „meg-véleménynyílvánítottam” röviden:
https://moly.hu/karcok/997986
Egy üde színfolt volt nekem ez a novelláskötet, kellően változatos. kellően szórakoztató, és látszólagos könnyedsége ellenére azért bőven van mondanivaló, mögöttes tartalom, még az élet nagy kérdéseire is kaphatunk egyfajta választ. Kár, hogy nem volt hosszabb, biztosan olvasok még Szélesi Sándortól (és remélem, hogy a művei többségét már az „igazi” nevén publikálta)!

pwz I>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

A kortárs sci-fi – eddig – nálam nem került terítékre. Az értékelések alapján úgy gondoltam, érdemes Szélesi/Sheenard novella-gyűjteményével indítanom (már csak azért is, mert az általam nagyra tartott Zsoldos Péter „örökösének” is tekintik – a Zsoldos Péter-díjat nem véletlenül érdemelte ki eddig hatszor) és nem is választottam rosszul. Van benne spiritusz, az meg nálam külön jó pont valakinek, ha Egerről is van valami egy könyvben ;)! Itt van, ráadásul boros-pincés verzió! :D
Most, hogy jön az Iron Sky-film, mint alternatív jövő – és olvastam Trenka Csaba Gábor: Egyenlítői Magyar Afrika c. könyvét is – különösen tetszett a „Vitézi becsület”, aztán „Az örökség”, a téli motoros hószánozás után az „Őrt állók”, az egri kötődésű „Határértékek”, a „Mi a nevük a ciklonoknak…”, a „Valami élő” és a „Mennyi az úthossz?”
Jön még tőle más is, pl. a Zsoldos-díjas művei :D!

11 hozzászólás
borga>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

Itt nincs kérdés, nincs kétely, a pasas egyszerűen kétvállra fektetett.
Szeretem, hogy elegáns arányérzékkel keveri a mindennapiba a szokatlant, hogy egy kicsit mindennél átállítja a perspetívát, de többnyire nem rugaszkodik el nagyon a valóságtól. Főleg az Elsüllyedt idők gyűjtőcím alá rendezett első néhány történetnél igaz ez. Ezekről a novellákról a valahavolt Roald Dahl krimisorozat címe jutott minduntalan eszembe: Meghökkentő mesék.
Az emberi kaland című könyvrész novelláinál nem lehet nem észrevenni a párhuzamot Gaiman írásaival, de míg ő főleg a groteszk és enyhén-erősebben a horrorisztikus vonal felé terelgeti a cselekményt, ez itt többnyire visszafogottabb, és inkább a tudományos-fantaszikus felé hajlik.
Amit még szeretek benne, hogy az elején található, realisztikusabb történetekbe nyíltan beleszövi a kishazánk, magunk dolgait, aktuális témák köré kanyarít mesét: a celebek, az uniós szabványok, az alternatív történeti nemzeti nagyság, a jóság (látszólagos) kiveszése a világból – hogy menthetőek-e az emberek. Emiatt otthonosak, sajátabbak a szövegek. És érdekes végkifejleteket hoz össze.

Már a Láthatatlan várost is szerettem, de ennek ez első néhány novellájával végképp megvett magának Szélesi.

7 hozzászólás
jezsek P>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

A 14 novellából tetszett jóindulattal 3 (Valami élő, Lázadás a Holdon, Vitézi becsület), vízzel elment kettő (Mennyi az úthossz?… és Az örökség), a többi pedig nem tetszett. Utóbbiakkal nem tudom mi lehetett a bajom, az alapötlet volt-e gyenge vagy ahova eljutott a történet, némelyik nagyon kiszámítható volt, és gyakran nézegettem, mennyi van még hátra abból a novellából. Sajnos ez összességében csalódás, vagy talán az értékelések alapján túl sokat vártam.

vadpingvin>!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

Az „érdekes” borító ellenére a cím, azaz A csonkolás művészete alapján szerintem a legtöbben elkönyvelték valami trancsír horrornak, talán ezért lehetett a végén már 145 Ft-ért megvenni az árustól. Én meg pont ezt a novellát olvastam már tőle, így persze, hogy nem hagytam ott. Nagyon színes válogatás, nincs két hasonló téma, stílus vagy megvalósítás köztük, így igazán felüdítő volt olvasni őket. Csak a borítóképbe és a helyesírási hibákba tudnék belekötni.

Traclon >!
Anthony Sheenard: A csonkolás művészete

Ismét egy Sheenard-novelláskötet, mely egyenesen a kedvenceim közé röpítette magát! Nem véletlenül tartja az író önmagát is leginkább novellistának, egyszerűen remekel a műfajban. Az Elhantolt idő már olvasása közben az eddigi legkedvencebb novellámmá nőtte ki magát: a témaválasztás valami hidegrázósan jó lett, ráadásul az „igazság” lassú adagolása is tökéletesre sikeredett. Emellett a legtöbb írás szintén nagyon jó, hűen Sheenard írói stílusához.
Valóban akad egy-két kivétel is, talán csak hogy erősítsék a szabályt; én főként az Örökség-et nem tudtam hová tenni, a kötet egyetlen gyenge novellája, vontatott és dagályos stílusával, ráadásul a rejtélyre sem igazán derül fény a végén, bennem legalábbis megmaradt a kérdőjel, nem úgy, mint a többi történet esetében…mindez persze nem ér meg annyit, hogy csillagot vonjak le érte, tehát marad a maxpont és a kedvencelés!


Népszerű idézetek

Agatha>!

… az utcákon bolyongott, olyan helyeken, ahol életveszély volt járni. De a bolondokra és halál után vágyakozókra valaki mindig vigyáz fentről. Vagy lentről.

Elhantolt idő 51. oldal

Shanara>!

– […] És adj egy kis whiskyt! A szomszéd szobában van, a könyvek mögött. Amit a párnám alatt tartottam, az már elfogyott.
[…]
– Melyik könyv mögött van? – kiabáltam vissza, mert a szokásos helyén nem volt.
– Lord Fisher háborús memorja mögött – emelte fel a hangját nagyapa, majd azt is hallottam, ahogy Martinnak hozzáteszi: – Kénytelen voltam új helyet találni neki a múlt héten, mert Lloyd George lebukott.
– Miért emlékiratok mögé rejted a whiskydet? – kérdezte Martin.
– Mert így úgy érzem, hogy nem iszom egyedül – mondta nagyapa. – Így jobb kezemben Lord Fisherrel, a balban a whiskyvel úgy érzem jó társaságban iszom…
– Ha a Tengeri Hadműveletek valamelyik kötete mögé rejtenéd, akkor megoszthatnád az italod az egész flottával.
Nagyapa hllkan felnevetett.
– Egyszerűbb Lloyd George-ot vagy lord Fishert kézben tartani, mint egy egész tengeri flottát hadműveletestül.

57-58. oldal, Az örökség (Graal Könyvek, 2006.)

pwz I>!

– Szüretkor a legnehezebb. Megsaccolják és ellenőrzik a szőlő mennyiségét, aztán számon kérik a különbözetet. De mi itt, Egerben még viszonylag jó helyzetben vagyunk… Kiépítettük a pincerendszert, és alaposan fel is szereltük, hogy sikeresen elrejtsük a szemek és műszerek elől. Ellenben a tokajiaknak nincs ilyen szerencséjük. Amióta az EU-ban a szlovák lobbi elfogadtatta a szlovák hegyaljai borok szabványát Tokaji szabványaként, azóta nincs nap, hogy meg ne fordulnának ott a szabványkommandó tagjai.

105. oldal Határértékek (Graal Könyvek, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Eger · Tokaji (bor)
Shanara>!

Az ember furcsa lény. Vagy nem hisz a tehetségében, vagy nagyon is hisz benne. Nagyon régen az isteneknek tulajdonították a sikereiket, azután a nagy technikai forradalmakat az ufókra kenték – a tudatlanság időtálló, csak néha új zubbonyt húz magára.

161. oldal, Tolvajok (Graal Könyvek, 2006.)

2 hozzászólás
Joshua182>!

Felnőve a hegyekbe menekült. Vonzódott a télhez, a hóhoz, a fenyőfákhoz, maga sem tudta, miért. Nem vágyott emberi társaságra: remeteként élt le negyven évet.

101. oldal, Őrt állók

Joshua182>!

De a magyar ember, mindenkinek az eszén túl tud járni!

107. oldal, Határértékek

Shanara>!

– Tudod, egy férfi és egy nő között sem jön létre ilyen kapcsolat. – A trikóinges most komolyan nézett, mondhatni komor volt az arca. – Akármit csinálnak is az ágyban. Ezt már a régi görögök is tudták: két férfi barátsága szentebb minden más érzésnél. És lehet-e szorosabb kapcsolat két férfi között, mint ez? Amikor rám bízod egy testrészedet?

169. oldal, A csonkolás művészete (Graal Könyvek, 2006.)

Agatha>!

Van, amit magunk választunk, és van, amit nem választhatunk meg… A sors már csak ilyen. Bizonyos lapokat megkapunk és visszadobhatunk, másokat nem. Sok mindent meg kell fontolnunk, mielőtt cselekszünk, és van, amikor már a fontolgatások sem segítenek.

Vitézi becsület 37. oldal

Agatha>!

A Legoenetics nem volt más, mint egy biopuzzle. Kapsz pár adag biomasszát egy aprócska nitrogéntartályban lefagyasztva. Kapsz hozzá egy turmixgépet, amely nem más, mint a DNS-láncok szétválasztására alkalmas centrifuga. Bármely tizenéves meg tudja tenni, hogy genetikai kód leírásaiból (a megfelelő Legoenetecs 5.1-es szoftver segítségével) a biomassza segítségével sejttenyészetet készítsen, majd a sejttenyészetet a DNS-kódnak megfelelő állattá, azaz klónná szaporítsa fel – természetesen a használati utasítás pontos betartásával

Hogyan készítsünk magunknak... 149. oldal

Agatha>!

…neked nincs ki a négy kereked meg a gravitációs meződ, fiam!

Hogyan készítsünk magunknak... 155. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Moskát Anita: A hazugság tézisei
Jenei András: Mezőszirmok
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Ta-mia Sansa: Forradások
Veres Attila: Éjféli iskolák
Zsoldos Árpád – Zsoldos Adrienn (szerk.): Hívatlanok
Bakos József (szerk.): Veszélyes világok
Király Márk: Virtuális mennyország
Dömötör László: Az első repülés
Mészáros András: A farkas álma