Scar ​Tissue 79 csillagozás

Chili a sebre
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1983-ban ​négy önjelölt „bunkó” tört ki a Los Angeles-i zúzós neopunk-rock mezőnyből. Teljesen egyedi, életveszélyesen kozmikus hardcore-funk zenéjükkel hívták fel magukra a figyelmet. Húsz évvel később a Red Hot Chili Peppers minden buktató és alakváltás ellenére a világ egyik legsikeresebb zenekarává nőtte ki magát. A Red Hot szövegírója és énekese, Anthony Kiedis végig ott ült a hullámvasúton. A Scar Tissue Kiedis perzselően őszinte memoárja ámokfutásnak is beillő életéről. Anthony a Közép-Nyugaton töltötte gyermekkorát, majd tizenegy évesen Los Angelesbe költözött az apjához, Blackie-hez, aki akkoriban a hollywoodi elit legmenőbb tabletta-, fű- és kokaindílere volt. A mindennapos tivornyákon, amelyeken olyan prominens Sunset Strip-i csillagok is megfordultak, mint Keith Moon, Jimmy Page és Alice Cooper, az akkor még csak tizenkét éves fiúnak jutott bőven az apja csajaiból, illetve drogjaiból. Rövid gyerekszínész-karriert futott be, majd miután kihullott a UCLA-ről, fejest… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2005

Tartalomjegyzék

>!
Konkrét Könyvek, Budapest, 2022
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 97861558991400 · Fordította: Dudich Ákos, László István
>!
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789637424113 · Fordította: Dudich Ákos, László István

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

Budapest


Kedvencelte 22

Most olvassa 8

Várólistára tette 47

Kívánságlistára tette 57

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Noitsa>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Hatalmas fogás volt ez a könyv! Egy falusi bolt ABC-jében találtam a 400 Ft-os könyvek között, holott eredetileg ennek tízszeresébe kerül. Bár nem voltam Red Hot fan, de volt olyan ismerősöm aki nagyon szerette, gondoltam ha nem jó, majd nekiadom.:) Hát erre nem került sor, mert irdatlanul bejött a könyv!!! Teljesen magával ragadott ez a 80-90-es évek Amerikája feeling a maga lázadó punkkorszakával, ezeknek az őrült arcoknak az ámokfutása, és az abba való betekintés, hogy 1-1 számot milyen élethelyzet ihletett. A könyv stílusa szuper, én nem bírtam letenni, és totál bele tudtam merülni. Nagyon jó, hogy dalszövegek is vannak benne angolul is, és magyarra lefordítva. Nem mellesleg nagyon jó képet ad a drogos észjárásról, arról, hogy milyen könnyen rabjává lehet válni és milyen nehéz végleg kimászni ebből. Mindenkinek ajánlom akit érdekel a drog téma, mert a könyv 70%-a kb. erről szól. (Mivel vastag a könyv, van benne bőven más is.:)) Én személy szerint egy kicsit sajnálom, hogy nem olvashattam még többet a dalokról, a dalszerzésről, klipforgatásról, na meg persze John Frusciante-ről, erről a hatalmas mélységeket megélő fantasztikus és eredeti művészről.
Miután elolvastam, rendesen könyvmásnaposságom volt, hetekig nem tudtam el kezdeni más könyvet, annyira ennek a világában voltam még.:)
Az biztos, hogy ma már teljesen más szemmel nézek rájuk, más érzés meghallani egy számot tőlük, mint eddig. A Red Hot Chili Peppers számomra egy életérzés lett.

4 hozzászólás
RandomSky >!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Anthony Kiedis a Red Hot Chili Peppers nevű amerikai rockzenekar énekese. A rajongóknak nyilván el kell olvasniuk ezt a könyvet. Aki nem ismeri a csapatot, de érdekli, mi zajlott az amerikai könnyűzenei életben (és pláne a kulisszák mögött) a ’80-as, ’90-es években, illetve az új évezred elején, az szintén tegyen vele egy próbát, nem fogja megbánni. Ahogy az is bátran megveheti, akit érdekel egy drogos szupersztár élete.
Ez simán az egyik legjobb zenész életrajz, amit valaha olvastam. Bővebben: http://ekultura.hu/2022/02/23/anthony-kiedis-larry-slom…

eredendoesendoseg>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Első zené(sze)s és első mobilon elolvasott könyv.
Nagyon szeretem a Red Hot-ot és kiváncsi voltam hogy Anthony könyvírás alapján csalódást fog-e okozni. Okozott is. Pozitívan… nagyon pozitívan.
A stílusa szuper, hihetetlen őszinteségről beszél apjával, zenésztársaival a nőkkel és persze az anyaggal való viszonyáról. Részletesen leírja az albumok és néhány ismert dal hátterét. (A könyv tartalma a 2002-es By The Way albumig tart, nincs szó a Stadium Arcadium c. giga-albumról, sem a mostani gitárosról, Josh Klinghofferről.)
Anthony barátunk részletes betekintést mutat a lecsúszás világába, és beszél többet között Fleaval és Hillellel való viszonyáról, valamint az ifjú John Fruscianteról is, aki 18(!!) évesen már a kedvenc zenekarában találta magát, nem bírta elviselni a sikert és ’92-ben kiszállt, s majd ’98-ban visszaszárnyalt, és megcsinálta a bandával az újabb sikerszériát elindító Californicationt.
Ajánlani tudom bárkinek, akit kicsit is érdekel ennek a lüke kaliforniai gyereknek és társainak az ámokfutása, valamint a narkóval való kapcsolata, hisz a könyv nagy része inkább erről szól, valamint azoknak akik csak felületesen ismerik a banda történetét.

4 hozzászólás
RosieCotton>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Ah, én imádom a Red Hot Chilit is meg Anthonyt is. Lehet, hogy idióta drogos állat (volt), akinek az egész élete kész ámokfutás, de semmiképp nem ostoba és üres, sőt, szerintem hatalmas szíve van!
A könyv meg ettől függetlenül is hatalmas, valamikor 14 évesen olvastam először, le se bírtam tenni :)

Nyctea>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Nem vagyok nagy Red Hot Chili Peppers-rajongó. A slágereiket ismerem és szeretem is, de a munkásságukba még nem mélyedtem bele alaposabban. Mostanáig.
A könyvet @Noitsa ajánlására olvastam el, de azt nem gondoltam volna, hogy ennyire le fog kötni. Olvastam már pár életrajzi könyvet, de rendszerint eluntam őket a végére, ez viszont végig fenntartotta az érdeklődésemet. Jól bemutatta, hogy mi a következménye annak, ha valakit már gyerekkorában megismertetnek a kemény drogokkal, illetve mennyire nehéz kilábalni a függőségből…
Anthony egy nagyon szenvedélyes ember, aki kíméletlen őszinteséggel ír a botlásairól, de azt sem titkolja, hogy büszke a zenekarral elért sikereire. (Jogosan.)
Nagyon érdekesnek találtam a dalok elkészüléséről, a koncertekről, a klipforgatásokról szóló részeket, a dalszövegeket. Jó volt kicsit belelátni, hogy mi zajlik a háttérben, mi ihletett egy-egy számot…
Úgy gondolom, ez a könyv nem csak a hardcore RHCP-rajongók számára lehet érdekes, hanem azoknak is, akik csak felületesen ismerik a zenekar munkásságát.

Basset >!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Nem rég jelent meg az RHCP basszusgitárosának, Flea-nek a „bájos” LSD gyerekeknek című könyve; erről és a Csili a sebre-ről beszélt Linszyy és a férje az egyik videójában. Ekkor kaptam kedvet erre az évek óta a listámon dekkoló könyvre, valamint, bevallom, bár annyira nem tetszett, de a Ministry-s könyv is hozzájárult, hogy végre elővegyem, mert valahogy mégis izgatott ez a világ.
Nagyjából az a véleményem erről a könyvről is, mint arról; mintha ugyanazt olvastam volna. Mindkét író tanult írni, ezért klassz, olvasható a stílus; de míg Jourgensen inkább csak magának sztorizgatott, ez inkább regényszerűbb, párbeszédekkel, leírásokkal. Jourgensen történetei sokkal durvábbak, agyvesztettebbek, Anthony Kiedis inkább csendes öngyilkos volt. Jourgensennek is hatalmas arca volt, de szerintem neki akkor is ekkora volt, mikor még senki se ismerte, Kiedisből a sztárság hozta ki –, és ez szerintem sokkal rosszabb. Szomorú volt olvasni, hogy luxus helyekre ment, meg milliós házai voltak és teljesen magától értetődőnek vette a luxust, kicsit sem tűnt hálásnak vagy legalább elégedettnek. Ez a tipikus arcoskodás…, ezt éreztem.
Tulajdonképpen mindkét könyv unalmas volt; ebben pl. folyton arról írt, mikor milyen luxuskéglibe költözött az előzőből, meg hogy drogozott, csajozott és néha zenéltek, bár mivel ő énekes, így arról nem is nagyon tudott semmit írni. A drogos hullámvölgyeiben számomra semmi katartikus nem volt, egyszerűen csak szánalmasnak találtam, de legalább nem undorítónak, mint Jourgensen-t. Számomra érthetetlen módon minden csajt megkapott, akire csak ránézett –, amit elég furcsának találtam, szerintem ritka ronda feje van, úgy néz ki, mint egy majom. De ez szubjektív, kinek mi tetszik.
Ami engem idegesített, az a „Nem szeretnék a szexuális életemről áradozni” – írta minden áradozása előtt és, hogy minden csaj, amelyikkel kamatyolt, számára valami földöntúli, spirituális, nagy szerelem volt, akkor is, ha 1 óra múlva már a nevére se emlékezett, vagy mást se csináltak a kapcsolatuk alatt, mint kufrincáltak meg drogoztak. Valahogy nekem ez is kicsit dicsekvés volt, mint a luxusházak; míg Jourgensen röhögött az egészen és egy percig se vette komolyan, Kiedisnél ez is a „nekem ez jár”-kategória volt. Egyébként mindkét hozzáállás undorító…
És hát a zene… Hallgattam az életművet a könyv olvasása közben; konkrétan az első lemez számomra hallgathatatlanra sikerült, még a Mothers Milk se annyira tetszett. A BSSM-et már ismertem korábban, de nem volt a legnagyobb kedvencem, kb. a Navarro-s és az azt követő lemezt szerettem és már az utána valókat sem. De ez is szubjektív és nem sok köze van a könyvhöz. A gitárosváltások, szegény John Frusciante ki-be pakolása…, érdekes, hogy a könyv végén lévő nagy összeborulás után ismét kirúgták szegényt, hogy aztán újra visszavegyék… De teljesen lényegtelen, mert –, ahogy tapasztaltam –, senkit se érdekelt sose, kik az RHCP-zenészek. Volt Anthony Kiedis meg Flea a kopasz fejével rohangálva a színpadon meg a klippekben és kb. ennyi.
Hatalmas Kiedis-rajongók szerintem szeretnék ezt a könyvet, hatalmas RHCP-rajongók kicsit kevésnek gondolnák, de aki se a RHCP-ért, se Kiedisért nincs odáig, annak egy gyenge közepes.

2 hozzászólás
Tercia>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Újabb zenészes könyv. Olvashatós, néhol érdekes. Leginkább egy önimádattal eltelt seggfej néha mákszemnyi tisztánlátást felvillantó fényezése. És elnézést a kemény magtól, szeretem a zenéjüket, de őt nem sikerült a szívembe zárni.
Tetszetős, hogy felvállalja egy csomó őrültségét, de azért valahogy ügyesen éreztetve van, hogy neki ehhez joga van és ő a világmindenség köldöke.
De hogy azokat nem irigylem, akik mondjuk a hozzátartozói, közeli barátai. Kivétel a sorban a drága papa, aki szuperszonikus lökést adott a kis Tonynak a jóságba.
De valószínűleg ez egy egészen más dimenzió, amiben az ún. normál gyerek-és felnőttkor zajlik.
Nem kétséges, hogy (majdnem) az összes ilyen szintet súroló fickónak van valami zakkanása, de szimpatikusabb amikor valaki kevésbé rajong magáért. Kíváncsi lennék rá, ha most megírná a folytatást, milyen képet rajzolna magáról.
Természetesen elvakult chilirajongóknak kötelező, és nekem sem csípte annyira a szemem.

Nixyke>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Imádom!( bár egy kicsit lehet,hogy elfogult vagyok…)

Szűcs_László_Norbert P>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Főszereplőnk története jól mutatja be, hogy a siker mögött, sokszor mennyi szenvedés van. Amennyiben a macskáknak kilenc élete van, akkor szerintem neki tizenkilenc.Mint minden zenei karrierben itt is főszerepet játszanak a nők, és a drogok, utóbbit az RHCP frontemberre már gyerekkorában apukájával kezdett fogyasztani.Apuval kezdeni a drogozást, azért az még a zenei világban is szokatlannak számít.UI:Köszönet a kiadónak az új kiadásért!

Anett_84>!
Anthony Kiedis – Larry Sloman: Scar Tissue

Egyszerűen imádom! :) De elfogult vagyok, mert a kedvenc bandám a Red Hot Chili Peppers. Ezt a könyvet kb. 3-szor biztos elolvastam már, de még elő fogom venni. Szeretem a hangulatát, a zenekarról szóló sztorikat. Jó, hogy meg lehet tudni egy-egy dal születésének körülményeit, hogy milyen események ihlették. Azóta teljesen máshogy hallgatom őket. Szerintem rajongóknak kötelező.


Népszerű idézetek

Noitsa>!

Azon az estén találkoztam először Kurt Cobainnel. A buli előtt hátramentem Kurt öltözőjébe, hogy köszönjek neki. Courtney is ott volt. Kurt eléggé szét volt esve, mint aki egy húzós partin van túl. Szakadt volt a ruhája, sápadt a bőre, és úgy nézett ki, mint aki több napja nem aludt. De a maga módján nagyon jól állt neki. Lenyűgözött ez az ember, elképesztő volt az aurája. Nagyon barátságosnak tűnt. Dumáltunk egyet, megköszöntem neki, hogy végigcsinálják velünk a bulit annak ellenére, hogy esze ágában sem volt újra turnézni.

Amikor elérkezett az idő hogy a Nirvana színpadra lépjen, Kurt összeszedte és kivonszolta magát az öltözőből. Aztán ez a csávó, aki úgy nézett ki mint egy felmelegített hulla, felment a színpadra és mészárolt. Olyan bulit nyomott le, amilyet mindig is szeretne látni az ember. A belőlük sugárzó nyers energia és muzikalitás, a dalaik, mindez együtt olyan volt, mint egy elszabadult láncfűrész az éjszakában.

231. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kurt Cobain
Basset >!

Egyszer bementem a gardróbszobájába megnézni a frankó szerkóit, és megláttam egy klassz, egzotikus dzsekit.
– Hú, ez nagyon frankó – mondtam Ninának.
– Vidd el, a tied.
– A, nem fogadhatom el. Ez a legmenőbb dzsekid.
– Ezért adom neked – felelte. – Fontos, hogy mindig meg tudjunk szabadulni bizonyos dolgoktól; ez pozitív energiát szül. Ha a gardróbod tele van ruhával, és megpróbálsz mindent megtartani, az életed beszűkül. Viszont ha valakinek megtetszik benne valami, és te odaadod, a világ máris egy kicsivel jobb lesz.

RandomSky >!

Az elmebaj egyik legjobb definíciója: újra és újra ugyanazt csinálni, és azt várni, hogy más eredményt kapunk.

dóraˇ>!

Egy alkalommal barátok és családtagok is bejöhettek a csoportterápiára. Flea is eljött. A körkérdések alatt a csoportvezető odafordult Flea-hez, és azt mondta neki:
– Flea, légy szíves, mondd el nekünk, hogy mit érzel mélyen legbelül,amikor Anthony anyagozik, neked pedig fogalmad sincs, hogy hol van, és hogy valaha látod-e még az életben.
Arra számítottam, hogy Flea azt fogja válaszolni: „Hát, állandóan kiborít ez a seggfej. Tizenkét órán keresztül vártam, mert próbálni kellett volna, megírni a dalokat, erre ez a genyó nem jött el. Otthagyom az egészet, valami másba kezdek.” Ehelyett elkezdett zokogni. Erre nem voltam felkészülve.
– Mindig attól félek, hogy meg fog halni. Nem akarom, hogy meghaljon, de évekig folyamatosan azt hittem, hogy meg fog halni.
Sose gondoltam volna, hogy így érez.

212. oldal

eredendoesendoseg>!

Egyik nap épp próbáltunk, amikor Lindy hívott telefonon, hogy Kurt Cobain öngyilkos lett. A házból elfogyott a levegő. Nem azt éreztem, amit Hillel halálakor, inkább azt, hogy óriási veszteség érte a világot. Kurt halála váratlanul ért. Ha látok valakit, aki kárt tesz magában, mindig reménykedem, hogy egyszer mégiscsak meggyógyul. Ismertem egy csomó súlyos junkyt, aki le tudott állni.
Hatalmas csapás volt ez mindenkinek. Valamilyen okból kifolyólag a legtöbb ember nagyon közel érezte magát ehhez a pasihoz, mert a maga furcsa módján megnyerő, kedves és ártalmatlan volt. Az üvöltözései és sötét gondolatai ellenére egyszerűen szeretnivaló volt. Iszonyatosan lesújtott minket a hír, az teljesen megváltozott a hangulat. Úgy éreztem, hogy valamilyen különleges módon kell kifejeznem az érzéseimet, de nem akartam „ódát” írni. Elvonultam az egyik félreeső házba, és megírtam a Tearjerkert (Könnyfakasztó).

Tearjerker

My mouth fell open hoping that the truth would not be true, refuse the news
I'm feeling sick now, what the fuck am I supposed to do, just lose and lose
First time I saw you, you were sitting backstage in a dress, a perfect mess
You never knew this but I wanted badly for you to requite my love
Left on the floor leaving your body
When highs are the lows and lows are the way
So hard to stay, guess now you know
I love you so
I liked your whiskers and I liked the dimple in your chin, your pale blue eyes
You painted pictures 'cause the one who hurts can give so much,
you gave me such.

246. oldal

Noitsa>!

A ház bútorozatlan volt, és fogalmam se volt, miként kell átíratnom a nevemre a villanyórát, úgyhogy vettem öt görögdinnyét és egy tucat gyertyát. Útközben félbevágtam a dinnyéket, majd elhelyeztem őket a ház különböző pontjain, és gyertyákat tűztem mindegyikbe. A ház dinnyelében és gyertyafényben fürdött. A fürdőszobát azzal avattam fel, hogy belőttem egytonnányi kokaint és heroint.

RandomSky >!

A terápiákon megtanultam, hogy az alkoholisták azért is piálnak, mert haragot éreznek. Egyik módja annak, hogy megszabaduljanak tőle, az, hogy imádkoznak azért az emberért, akire haragszanak. Imádkoznak érte, hogy elérje mindazt, amit ők maguknak is kívánnak: szeretet, siker, egészség, gazdagság, szépség és boldogság. Hogy érezze a világmindenség fényét és szeretetét. A dolog paradoxul hangzik, de működik. Imádkozni azért az emberért, akit ki nem állhatunk. Kapjon meg mindent, amit mi magunknak is szeretnénk. Aztán egy napon majd jön a felismerés, hogy már semmi rosszat nem gondolunk róla.

Noitsa>!

A kokaintól egyenes út vezetett a heroinhoz. Tizennégy éves voltam, amikor egyik nap Connie magával vitt egy malibui útra. Egy kokaindíler házában kötöttünk ki, ahol a felnőttek masszív mennyiségű fehér port toltak fel az orrukba egy lefektetett tükörről. Nekem sem kellett kétszer mondani, és mind úgy be voltunk állva, amennyire csak lehetett. Végül úgy döntöttek, hogy elmennek valahova. Ekkorra már csak egy árva csík volt a tükrön.
– Itt maradhatsz, csak ne szívd fel ezt a kis csíkot – figyelmeztettek.
Én csak mosolyogtam, és azt mondtam, rendben.
Abban a pillanatban, hogy becsukódott a bejárati ajtó, sutty, felszippantottam a csíkot. mikor visszajöttek, egyből kiszúrták, hogy a csíknak nyoma veszett.
– Hova lett a csík? – kérdezték.
– Összezavarodtam és… – kezdtem mellébeszélni
– Azonnal vigyük kórházba. Kómába fog esni – idegeskedett mindenki.
Nem tudtam, hogy az a kis csík China White heroin volt.
Én azonban jól voltam. Nagyon is jól. Rájöttem, hogy a heroin még a kokainnál is jobban bejött.

50. oldal

Noitsa>!

Ha valaki sokat mozog a drogok világában, akkor már messziről felismeri a hasonszőrűeket, akiknél van ellenszer, vagy tudják, kitől lehet beszerezni a szükséges vényt. Furcsa ez a kettősség bennem: óriási tehetségem volt a túléléshez, és habzsolni akartam az életet, miközben mindent megtettem, hogy elpusztítsam magam. Gyilkoltam magam a különböző kábítószerekkel, de közben kifejezetten egészségesen táplálkoztam, edzettem, úsztam, és szerettem élni. Bizonyos szempontból ide-oda kacsáztam két véglet között.

127. oldal

eredendoesendoseg>!

…úgyhogy végül kikászálódtam, és a füvön aludtam Hillelék háza előtt. Másnap reggel a szomszéd kölyköt az a látvány fogadta, hogy egy használt ruhákba öltözött tarajos csodabogár hever ájultan a gyepen. Végül Hillel behívott egy kávéra és pirítósra.

75. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jon Wiederhorn – Scott Ian: A gitáros faszi az Anthraxből
Rex Brown – Mark Eglinton: A Pantera igaz története
Max Cavalera – Joel McIver: My Bloody Roots – A Sepulturától a Soulfly-ig és azon túl
Michka Assayas: Bono Bonóról
Fencsik Tamás – Ganxsta Zolee: Döglégy a világ körül
Lévai Balázs: Lovasi
Slash – Anthony Bozza: Slash
Zöldi Gergely: Koncz Zsuzsa
Trevor Baker: Dave Gahan & Depeche Mode
Rob Jovanovic: George Michael – A poplegenda