Homályos ​nyomok (Diamond fivérek 4.) 85% 46 csillagozás

Nekem valahogy jobban tetszett a sztorik tempója így, hogy rövidebbek. A kedvencem az Agatha Christie: Tíz kicsi néger mintájára írt Tudom, mit tettél múlt szerdán volt. Sajnálom, hogy nincsen több része a sorozatnak, nagyon mulatságos volt mindegyik kötet.

A könyvet valamikor kisebb koromban kaptam és nagyon sokáig a polcon porosodott mert nem volt nagy kedvencem az olvasás és na, volt jobb dolgom. Később elő vettem és nem hazudok de kb 3-4x újra olvastam. Szerintem ez az az ifjúsági irodalom amit nemtől és életkortól függetlenül mindenkinek szívéjesen ajánlom. A két testvér nyomozásai érdekesek, fenn tartják az érdeklődést. Megkapjuk az okos kis krapekot és a flúgos nagy testvért. Aki szereti a vicces, nyomozós sztorikat annak biztos tetszik majd ez a remek mű.

Kedvencem a sorozatból! Kicsit Agatha Christie – Tíz kicsi néger hangulata van számomra. Régen olvastam ugyan, de imádtam. Nyilván Anthony Horowitz a fiatalabbakat célozza meg műveivel, de én például rengetegszer olvastam újra a könyveit az évek során. Aki szereti a krimit, a humort annak csak ajánlani tudom! :)

Három érdekes, vicces, ötletes történet.
Szerintem ha Horowitz könyveit 10 év múlva olvasnám újra, ugyanannyira tetszenének, mint ma. Csak attól tartok, hogy nem tudok majd 10 évet várni az újabb újraolvasásig.

Nem is tudok mit mondani. Anthony még mindig briliáns, és imádom.
A második rész nagy részét (?) a buszon utazva olvastam el. Épp az Örs vezér terére tartottam, egy baráti találkozóra,és hát először nem is terveztem, hogy olvasni fogok a buszon. Az 50 perces út első (kb.) 20 percét állva tettem meg /nem volt kedvem leülni/, de aztán meguntam a tétlen álldogálást, és előkaptam a könyvet. Igazából féltem elővenni. Attól féltem, hogy ha előveszem, és elkezdem olvasni (1) nem fogom tudni letenni, (2) hangosan fel fogok röhögni, és amellett, hogy lehet hogy csúnyán néznek rám (mert túl hangos vagyok, vagy esetleg zavarok) másrészt, hogy azt hiszik nem vagyok normális. Végül leültem, és olvastam. És tényleg röhögtem. Bár próbáltam visszatartani, nem érdekelt, mit gondolnak mások, amint elolvastam az első mondatot. Hát igen… rám ilyen hatással van ez a könyv. :)

Kicsit sajnáltam, hogy csak ilyen rövid történetek voltak benne, de ennek ellenére hozta a szokásos szintet. Mindhárom nagyon szórakoztató volt, sajnálom, hogy nem jelent meg több fordítás a sorozatból.

Három történet, három helyszín: Párizs, London, Skócia. Egyik izgalmasabb, mint a másik és ezúttal egyik történetnél sem jöttem rá rögtön, hogy ki mozgatja a szálakat. Különösen tetszettek a szójáték nevek spoiler Kár, hogy a sorozat többi részét nem fordították magyarra.

Kevésbé tetszett, valószínűleg azért, mert több rövidebb történet volt benne. Mire ráéreztem volna a hangultára, már vége is volt.

Amennyire emlékszem, a sorozatból ez tetszett a legkevésbé. Lehet, hogy kinőttem, mire olvastam, vagy egyszerűen csak azért, mert nem összefüggő a történet… Ennek ellenére nem rossz!

Emlékszem, tiniként ezt a kötetet nagyon szerettem, főleg mert három történetet is kaptunk, igaz, ezek mind 60-70 oldalasak voltak csupán. A legjobban akkor is és most is a Tudom, mit tettél múlt szerdán tetszett, Horowitz remekül használta fel az ifjúság számára az alapul szolgáló Agatha Christie-művet. A másik két írás elment, bár arra az egyre figyelhettek volna, hogy a kisregények a megjelenés sorrendjében kerüljenek a kötetben, így elkerülhető lett volna, hogy az első történetben Nick 14 éves, a másik kettőben pedig még csak 13.