A ​kávék költője 227 csillagozás

Kaland, szerelem és rengeteg kávé
Anthony Capella: A kávék költője

London, ​1896. Robert Wallis pénztelen és gondtalan világfi. Amikor egyéb bevételi lehetőség híján Samuel Pinker londoni kávénagykereskedő szolgálatába áll, nem sejti, hogy élete egyszer és mindenkorra megváltozik. A költői babérokról csak álmodó, de a szavakkal jól bánó fiatalembertől azt várják, hogy Pinker lányával, a szenvedélyes Emilyvel együttműködve fogalmazza meg és kategorizálja a különböző kávék ízeit.
Ez a váratlan feladat átfogó érzéki, érzelmi és – az események alakulása folytán – tényleges utazásra indítja hősünket, melynek során a kávék költője a kávé különböző ízei mellett mindenekelőtt önmagát fedezi fel.

Anthony Capella az afrikai Ugandában született 1962-ben. Első regénye, a „Szerelem étke” 19 nyelven jelent meg, egyebek közt magyarul is. A „Kávék költője” elsöprő, érzéki, két évtizeden és három kontinensen át kanyargó szerelmi történet, egzotikus és feledhetetlen érzékek lakomája. A szerző írásai elválaszthatatlanok a gasztronómiától, regényeit… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
Geopen, Budapest, 2017
548 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639973589 · Fordította: Szabó Réka Eszter
>!
Geopen, Budapest, 2013
548 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639973589 · Fordította: Szabó Réka Eszter

Enciklopédia 33

Szereplők népszerűség szerint

Oscar Wilde · H. G. Wells · Alfred Bruce Douglas · Arthur Rimbaud · J. M. Barrie · John Ruskin · Samuel Pinker · Walter Pater


Kedvencelte 16

Most olvassa 16

Várólistára tette 236

Kívánságlistára tette 153

Kölcsönkérné 6


Kiemelt értékelések

Mariann_ P>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

London, 1896. Robert Wallis pénztelen és gondtalan világfi.
Itt jegyezném meg, hogy erről az évről nekem a nagyapám születése jut eszembe.
Egy zalai kisfaluban látta meg a napvilágot, a háború egy időre elszólította, de itt élte le az életét. Sokszor vontam párhuzamot az ő élete és a könyvben megjelenő főhősünk közt , aki amikor egyéb bevételi lehetőség híján Samuel Pinker londoni kávénagykereskedő szolgálatába áll, nem sejti, hogy élete egyszer és mindenkorra megváltozik. A költői babérokról csak álmodó, de a szavakkal jól bánó fiatalembertől azt várják, hogy Pinker lányával, a szenvedélyes Emilyvel együttműködve fogalmazza meg és kategorizálja a különböző kávék ízeit.
A kávé a közös pont. Nem hiszem, hogy volt a környéken még egy olyan ember, aki ennyire szerette volna a kávét . Mivel velünk élt, az egész családnak biztosította a kávét, középiskolás koromban velem is megszerettette, azóta is tart a kedvelés.
Visszatérve a könyvre, nem gondoltam volna, hogy a kávékortyolgatás során ennyiféle ízt lehet érezni. Bár jó 10 éve, a cukor elhagyásával számomra is más aroma érződik ki belőle.
A londoni kávékóstolgatás után elég kalandos utat jár be főhősünk, de a nők , a kávé és a pénz / vagyon keresése így is megmarad. Minden egy kicsit átértékelődik , Afrikában a dzsungelt járhatjuk , továbbiakban a szerelem ,a csalódás, a pénzszerzés, elvesztés, legfőképpen a tapasztalatszerzés iskoláját járhatjuk ki főhősünkkel.
Élvezetes, kalandos könyvet olvashattam, hosszú évek óta várt a sorára a polcomon, jókor vettem elő , kellemes időtöltés volt az olvasása.

eme>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Kalandos gasztroregény, mely nyomaiban tartalmazza egy fejlődésregény hozzátevőit is, igaz, eléggé erőltetetten, és számomra nem túl meggyőzően. A 19. század végének világába bepillantást nyújtó lektűr, mely egyszerre próbál megragadni számos divattémát, kezdve a női egyenjogúság kérdésétől (szüfrazsett-mozgalom, afrikai nők kiszolgáltatott helyzete stb.) a művészléten és ennek pénzreváltásán át a nyugati kapitalizmus több árnyoldaláig. Mindez azonban a lehető legmeseszerűbb fordulatok, kalandok, romantikus elemek tobzódásának segítségével.
A korhangulat megidézése sajnos többnyire inkább klisék és felszínes információk segítségével történik, képet kapunk a fiatal, unott, melankóliába menekülő, terméketlen, de babérokról álmodozó fiatal művész típusáról, aki az art nouveau-ba, a mesteséges és művészi formákba temetkezik, ópimmal és kokainoldattal bódítja magát élvezetekbe, miközben fogalma nincs a valós ízekről, színekről, illatokról-szagokról. Nincs szilárdan vallott nézete semmiről, még a művészszerep is csak kényelemből és sznobériából viselt póz. Azt nem kell mondanom, hogy apuka tartja el.
Ehhez kapcsolódik a történetbe beemelt alakok sora – Bosie, a szonettíró aranyifjú, és révén Wilde, valamint Rimbaud, aki fiatalon felhagyott a költészettel, és első európaiként kereskedett Hararban – kávéexporttal foglalkozott… Nos, alakjára emlékeztető főhősünk, csodás véletlen folytán kapcsolatba kerül egy kávékereskedővel, és spoiler A sallangos-felszínes, élményhajkurászó életmód helyét lassan, de biztosan veszi át egy fejlődési folyamat – Robert megismerkedik az élet, az élvezetek, a test és lelki szerelem ezer színével és ízével, a pénzkeresés módjaival, a kereskedelem és tőzsde világának titkaival, utazásai révén pedig új kultúrákkal és tájakkal. Lassan egyre nyitottabbá válik a világ felé. Sőt, elsősorban az összegyűjtött tapasztalatoknak köszönhetően, ösztönösen megtalálja azt az ügyet is, mely mellett végül síkra száll.
Közhelyek. Picit túl sok jutott belőlük.
Az elbeszélői hang sem segít túl sokat, nem nagyon hagy teret az olvasó számára. Sokszor harmadik személyben mesélve, kivülről tekintve mesterkélt, beképzelt ifjú pozőr önmagára, szájunkba rágja ítélkezését fiatalkori másáról, ugyanakkor annyira hangoztatja rosszallását, hogy ezzel ravaszul az olvasó részéről már-már felmenteti a végül révbe érő tévelygő ifjút.
Színes romantikus mese. Kávékedvelők előnyben.

Éva_Bátka P>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Kicsit bajban vagyok ezzel a könyvvel, mert nehezen tudtam hová tenni. Az elején a kávés részeket nagyon szerettem, aztán valahol megfeneklett a sztori nálam, és csak a dzsungelben talált magára. Kevés igazán jó romantikus regény van, amit férfi írt, valahogy sterillé, és a történet egészet nézve datrabossá válnak. Itt is ezt éreztem.

2 hozzászólás
Csoszi>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

A könyv nem nyerte el maximálisan a tetszésemet. Nehéz értékelni, mert voltak benne kifejezetten érdekes részek is, de többet untam vagy éppen feleslegesnek tartottam. A kávék felfedezése tele volt ízekkel és illatokkal, melyek leírását egy kalauzban összegezte Emily és Robert. A legizgalmasabb szál nekem a szüfrazsett mozgalom volt, Emily küzdelme és spoiler sorsa. Ami nekünk ma már természetes spoiler, azért 100 – 120 évvel ezelőtt kőkeményen meg kellett küzdeni, harcolni. A másik érdekes szál az afrikai részek spoiler. Robertet nem kedveltem, mert túlságosan nagyra volt magával. Túl sok volt a spoiler szexjelenet. A vége egyáltalán nem tetszett.

kratas P>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Ó. Mást öntöttek a csészémbe, mint amire számítottam.
Olvastam már az írótól és – bár abban a könyvben is volt mélyebb mondanivaló, de – az egy habos-babos mű volt ehhez képest.
Nem, ez a könyv nem főképp a kávéról szól. Hanem egy fiú férfivá válásáról, a szüfrazsettekről, a szerelemről, a kitartásról, a csalódásról, az üzletről.
Nagyon jó kis mesélőkéje van a szerzőnek, még azokat a részeket sem éreztem unalmasnak, ahol engem kevésbé érdeklő témákról volt szó (tőzsde, monopóliumok, közgazdasági továbbképzés).
A vége pedig meglepő volt, nem hittem volna, hogy ez lesz a befejezés. Csalódtam, mert mást szerettem volna, de hát ez is benne van a könyvből tanultak között.

Aurore>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Hi-bát-lan. Lám, ismét milyen csuda könyvet sodort lábaimhoz a Moly tengere.

Vajon rajonganék-e érte ugyanígy, ha nem lenne átitatva kávéval, teletűzdelve mindenféle utalásokkal Oscar Wilde-ra, nem kritizálná pénzügyi kapitalizmust és azt, ahogy a nyugati pénzimádat megmérgezi és tönkreteszi a bolygót, illetve nem törne szilárdan lándzsát a női egyenjogúság mellett? Ezt nem tudhatom.

Azt mondták nekem: ponyva. Ha a mondanivalót és annak kidolgozást figyelembe veszem vajon tényleg az-e, csupán azért, mert van neki egy romantikus gasztro- és kalandregény-olvasata? Akkor A rózsa neve és a Bűn és bűnhődés is „csak” krimik. Rendben, rendben, könnyedebb ezeknél, de akkor is. És hát ami a romantikus vonalat illeti, az sem éppen cukormázba mártott habcsók, pláne a lezárásspoiler. Klassz a stílusa, pörög a cselekménye, fordulatos, egy pillanatig sem unalmas, igencsak olvastatja magát, és van benne mélység is. Chapeau!

>!
Geopen, Budapest, 2013
548 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639973589 · Fordította: Szabó Réka Eszter
17 hozzászólás
Trudiz>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Valahogy nem igazán varázsolt el… Igaz nem vagyok kávéfogyasztó, de nem ez a meghatározó az értékelésemben. Az biztos, hogy az ízeket fenomenálisan, kifinomult érzékekkel írta le. A rozsdaízűtől a füstös aromájú,virágos, fűszeres ízekig mindent bemutatott, jól átadott. Sok utazás, számtalan helyszín és megannyi kaland, szerelem köszönt vissza a lapokról, de ahogy már írtam, nem hatott rám igazán, mit egy dokumentumfilmet „néztem” végig a lazának, gondtalannak tűnő főszereplő elmélkedéseit, akinek jelmondata azért meggondolandó: „Nem kell pénz, hogy boldog légy…”

gybarbii>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Kaland, szerelem és rengeteg kávé… Pontosan ezt kaptam a könyvtől, bár az ismerőseim elég furcsán néztek rám, hiszen egész életemben nem ittam meg egy csésze kávét sem, sőt még a szagától illatától is rosszul vagyok…
A könyv azonban nagyon tetszett! A több mint 500 oldal ellenére nagyon gyorsan lehet haladni vele, hiszen ha hagyjuk, teljesen beszippant a történet. Imádtam a könyv stílusát, tetszettek a tájleírások, a jellemábrázolások, a történelmi szál – a szüfrazsett mozgalom – beleszövése, a szerelem többféle megjelenése, a témavezetés és az elbeszélőmód is. Úgy érzem, Anthony Capella egyenes hozzám írta, annak ellenére is, hogy minden csésze kávé helyére tömény, illatos forró csokoládét képzeltem. Szerettem Robert Wallis-t, még ha pénztelen és gondtalan világfi is, és szerettem azt a szenvedélyt, ami megjelent a könyvben (és itt most nem csak az erotikus jelentekre gondolok!).

Oh, drága Anthony!
Örülök, hogy megismerhettelek, és már alig várom a következő találkozást!
Addig is maradok őszinte híved!
Szerető Barbarád

2 hozzászólás
Amilgade>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Nem sok olyan könyvet olvastam, ami ennyire hatása alá vonta volna az érzékszerveimet. Olvasás közbe visszafogtam magam, mert folyamatosan kávét akartam inni. A történet elvarázsolt, tökéletesen beillesztette az író a megfelelő korba és helyszínbe.
Bővebben: http://konyvekes.blogspot.hu/2013/10/anthony-capella-ka…

3 hozzászólás
szucsiani P>!
Anthony Capella: A kávék költője

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

A tetszetős borító, vonzó cím és biztató tartalom után, számomra csalódás volt ez a regény.
Már egy pár oldal után éreztem, hogy nem lesz a kedvencem. Számomra inkább küzdelem, mint öröm volt ezt a több mint 500 oldalas könyvet végigolvasni.
Elképesztően irritáló volt a főszereplő, Robert személye, akinek gondolatai állandóan a szexuális élete körül forogtak, szinte minden cselekedetének ez volt a mozgatórugója, s állandóan visszatérő téma ennek taglalása. A többi szereplőt sem sikerült megkedvelnem.
A kávéról, a kávézásról viszont nagyon sok érdekességet megtudtam, szinte éreztem az illatokat, ízeket, nagyon élvezetesek voltak a leírások. A szüfrazsett mozgalom bemutatása és belehelyezése a történetbe szintén érdekes volt, de a tőzsdézés, a kereskedelmi manipulációk túlzottan részletes leírása unalmas és sok volt.
A regény utolsó harmada egy kicsit javított a vélemémen, de még így is nagyon sokat gondolkodtam, hogy megérdemli-e a három csillagot.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Algernon P>!

Mert a jó kávé elengedhetetlenül szükséges egy újabb, megint csak semmittevésbe fulladó nap kezdetén.

12. oldal

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Kapcsolódó szócikkek: kávé
4 hozzászólás
kávésbögre P>!

A kávé illata egyenlő a boldogság illatával.

272. oldal

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · kávé
1 hozzászólás
Bélabá>!

Egy asszony nevetése, egy gyermek illata, egy jó kávé – ezek a szerelem különféle ízei.

541. oldal

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

AeS P>!

Megtanultam azt, amit mindenkinek meg kell tanulnia, de senkinek nem lehet megtanítani – hogy ellentétben azzal, amit esetleg a költők mondanak, léteznek különböző fajta szerelmek.
És ezt nem csak úgy értem, hogy minden szerelmi kapcsolat különbözik egymástól. Úgy értem, hogy maga a szerelem sem csak egy érzelemből áll, hanem nagyon is sokból. Pontosan úgy, ahogy egy jó kávénak is lehet egyszerre például cserzettbőr-, dohány- és nektárillata, ugyanúgy a szerelem is többféle érzelem keverékéből áll össze: rajongás, idealizmus, gyengédség, kéjvágy, védelmezni vágyás, vágy, hogy védelmezzenek, vágy, hogy magunkévá tegyük a másikat, bajtársiasság, barátság, esztétikai vonzalom, és ezenkívül még vagy ezer más.
Nincs táblázat vagy szabályzat, mely ezek között a rejtélyek között utat mutathat. Az egyikért a világ végére kell utaznunk, a másikat azonban fellelhetjük egy idegen pillantásban is. Van, amit a hálószobában találunk meg, van, amit a zsúfolt utcán. Van, amelyik lángjával megéget, mint éjjeli lepkét a lámpa, és van, ami gyengéd izzásával melegít majd. Van, amelyik gyönyört ad, van, amelyik boldogságot, és olyan is van – ha szerencsés az ember –, amelyik mindkettőt.

541. oldal (Geopen, 2013)

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Kapcsolódó szócikkek: szerelem
Aurore>!

– Uram, mindennel egyetértek, amit eddig mondott, és mivel ez arra enged következtetni, hogy nagy valószínűséggel egyet fogok érteni azzal is, amit ezután mondani fog, nem sok értelmét látom, hogy folytassuk beszélgetésünket.

417. oldal, Hetven (Geopen, 2013)

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

4 hozzászólás
Nikkincs>!

– […] Mi is az az afrikai közmondás, amit annyira szeretsz emlegetni?
– „Egyetlen pókhálót könnyű átszakítani, de ezer pókháló lekötözhet egy oroszlánt.”

506. oldal

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

kulturmosoly>!

– Amikor egy nő kávét ad egy férfinak, az iránta érzett vágyát mutatja ki vele.

203. oldal

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

maneki_neko>!

Néha, amikor a falubeliek kávét készítettek egymásnak, mondták is, amolyan pohárköszöntőként: „Tessék, mindjárt forr a víz. Igyunk Isten keserű könnyeiből.”

496. oldal

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

cassiesdream>!

Érdekes, ugye, hogy az ember megtesz ekkora utat, lát ennyi mindent, és mégsem az újdonságokon és furcsaságokon elmélkedik, hanem azon, amit otthon maga mögött hagyott…

191. oldal

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé

Risus P>!

– És igen, kekeckedős vagyok. Mert a jó kávé elengedhetetlenül szükséges egy újabb, megint csak semmittevésbe fulladó nap kezdetén. Az illata csábító, az íze édes, és mégis keserűség és sajnálkozás marad utána. És ebben, vitán felül, csakis a szerelem örömeihez fogható.

12-13. oldal, 3. fejezet

Anthony Capella: A kávék költője Kaland, szerelem és rengeteg kávé


Hasonló könyvek címkék alapján

Neil Gaiman: Csillagpor
Alix E. Harrow: Tízezer ajtó
Kendare Blake: A rémálmok lánya
Fróna Zsófia: Démonok közt
Marissa Meyer: Cress
Gaby Roney: A Huszár esküje
Ruby Saw: A Vörös és a Vadász
Brodi Ashton – Cynthia Hand – Jodi Meadows: Lady Jane
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Budai Lotti: A hercegnő haragja