Anssi Halmesvirta legújabb eszmetörténeti munkája lebilincselő betekintést nyújt Magyarország és Finnország kapcsolataiba, illetve a finnugor néprokonsági eszmébe az 1920–1945 közötti időszakban. A néprokonsági munka résztvevői a politikai élet aktív résztvevőjeként jelennek meg: Magyarországon a turáni mozgalom vezetői, Finnországban a Fehér Finnország-mozgalom vezéregyéniségei, akik a néprokonsági eszmére és érzésre alapozó, közösnek vélt kultúra felélesztése mellett törtek lándzsát, és magukat a nép, illetve a faj elkötelezett képviselőiként feltüntetve kihívások elé állították hazájuk politikai elitjét. Hittek abban, hogy a finnugor vagy turáni kultúrák sajátos, a magasabb szintű és erősebb kultúrnépekhez, például a germán és szláv kultúrákhoz hasonló eredmények elérésére hivatottak. A néprokonsági eszméket a mély hazafiasság mellett a nemzetek fölé emelkedés jellemezte, ezáltal makronacionalizmusoknak, egyfajta pán-eszmének tekinthetjük őket.
Kedves rokonok 0 csillagozás
Magyarország és Finnország 1920–1945
Hasonló könyvek címkék alapján
- Karig Sára (szerk.): Barátok, rokonok ·
Összehasonlítás - Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer és antiszemitizmusának mérlege ·
Összehasonlítás - Ignácz Károly (szerk.): Kérdések és válaszok a Horthy-korról ·
Összehasonlítás - Melissa Müller: Anne Frank, egy lány élete 87% ·
Összehasonlítás - Michael Borchard: Egy nem mindennapi barátság ·
Összehasonlítás - Papp Klára – Bárány Attila – Kerepeszki Róbert (szerk.): Kultúra, művelődés, agrárium ·
Összehasonlítás - Gombos József: Stúdiumból politikum ·
Összehasonlítás - Gyáni Gábor: Magyarország társadalomtörténete II. ·
Összehasonlítás - Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség 1919–1945 ·
Összehasonlítás - Krausz Tamás – Mesterházi Miklós: Mű és történelem ·
Összehasonlítás