Ez a könyv nem csak egyszerűen megismétli, amit már a depresszióról leírtak. Inkább mindaz, amit már tudunk, egyfajta háttért képez, amely alapján tudatosan a Biblia és a lelki hagyomány felé fordulok. A pszichiátria és a pszichoterápia a depresszió kezelését szolgáló lehetőségeikkel ösztönzést adtak nekem, hogy utakat keressek a Bibliában és a lelki hagyományban arra, hogyan tudnánk közeledni önmagunk felé egy másik szinten, azaz lelki szinten. Tehát a Bibliából szeretnék kiindulni, de figyelembe veszem a sivatagi atyák hagyományát is, azokét a korai szerzetesekét, akik számára a Krisztus utáni negyedik században fontos volt a szomorúság és csüggedtség témája. Ezért ezzel a könyvvel bátorítani szeretném az Olvasókat, hogy nézzenek szembe szomorúságukkal, kétségbeesésükkel és depressziójukkal, vizsgálják meg azokat, béküljenek ki velük, kérdezzék meg tőlük értelmüket, és helyezzék magukat depressziójukkal együtt Isten szeretetébe, abban a reményben, hogy Isten szeretete feloldja a… (tovább)
Kiút a depresszióból 4 csillagozás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Eléggé ambivalens a viszonyom ezzel a könyvvel. Amikor beszereztem, én és a depresszióm kinyitottuk, pár oldalon beleolvastunk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy rosszabbul érezzük magunkat ettől az egész okoskodástól. Bevágtam a szekrény hátuljába, hogy látnom se kelljen. Aztán Isten tudja miért, de kis idő múlva újra elővettem. Voltak részek amikor egészen tetszett és megszerettem. Aztán a végére újra egyre jobban fusztrált. Csapongónak éreztem, egyik fejezet a másik után, próbál meggyőzni, hogy fogadjam el a depressziómat, mert azon keresztül vezet az út Istenhez, de közben meg persze mégis Kiút a depresszióból a könyv címe, tehát le is akarjuk győzni a betegséget. Az olvasás után úgy éreztem, hogy sokkal előbbre nem jutottam, kevés újat mondott a könyv, amiken hosszú, álmatlan éjjeleken ne agyaltam volna. Mindezek ellenére érzem, hogy a szerzőnek végülis igaza van, kap négy csillagot, csak egy kicsit úgy vagyok vele, mint Dosztojevszkij Ivanja: elfogadom én Istent, csak ezt a világát, ezt nem tudom elfogadni. Azért minden esetre egy hatalmas plussz jár azért a szemléletért, amivel a könyv kezdődik és végződik, hogy a lelki út, a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés mind érvényes és segíthet. spoiler
Népszerű idézetek
A szeretet belső forrásából merítve kell szenvedő oldalunk, depressziónk felé fordulnunk. Nem kell legyőznünk a betegséget. Különben állandóan üldözni fog minket. Ám ha a szeretet bizonyosságát, amely bennünk rejlik, beletartjuk depressziónk szenvedő oldalába, akkor az megváltozhat. Weinreb tiltakozik az ellen, hogy a depressziós embert pusztán “esetnek” tekintsük, “akinek csak meg kell tanítani, hogy helytelenül látja önmagát és a világot. Hiszen éppen az állandó értelmező tanítástól lett beteg! Az intellektus túladagolásábqn szenved! Ez az ő drámája. Amire szüksége van, az nem magyarázatok, hanem a szeretet, betemetett alapjának felszabadítása.
64. oldal
Felnőttként a depressziós emberek másokért emésztik magukat. Mindent odaadnak, hogy valamiféle szeretethez hozzájussanak. Ám szeretetükkel minél több erőt adnak ki anélkül, hogy az lenne az érzésük, ők is visszakapnak valamit, annál üresebbek és kimerültebbek lesznek.
66. oldal (Jel, 2018)
Még bennünk él a mohó gyermek, aki állandó törődést követel, aki azt szeretné, ha simogatnák, és a középpontban állhatna. Annak belátása, hogy ezeket a gyerekes kívánságokat magunkban hordozzuk, és hogy arra vágyunk, mindenki szeressen bennünket, nagyon fájdalmas. Ám a depresszió arra kényszerít minket, hogy bevalljuk magunknak: már nek vagyunk kisgyermekek, akik kiabálnak, ha nem kapják meg, amire szükségük van. Ne ítéljük el ezt a sebzett és szegény gyermeket magunkban, hanem fogadjuk most el felnőttként szeretettel. Ha megértéssel fordulunk felé, akkor nem fog olyan hangosan kiabálni.
131. oldal
A depresszió ráirányítja figyelmünket a valódi örömre, amely mindig a belső szabadság megnyilvánulása. Aki szükségletei és kívánságai teljesülésétől függ, az mindig szomorúan reagál, ha nem kapja meg, amit szeretne. Aki azonban bensejében szabad, az képes örülni lelke belső gazdagságának. A szomorúságot nem lehet csak aszkézissel elűzni. Ellenkezőleg, a túlzott aszkézis még inkább szomorúságba döntheti az embert. Sokkal inkább az a fontos, hogy felfedezzük a valódi öröm forrását. És az bennünk van. Független szükségleteink teljesülésétől. A beteljesedett élet megnyilvánulása.
133. oldal
A bevezetésben már megemlített újságíró, Verena Hoehne utal egy új vizsgálatra, amely abból indul ki, hogy minden kezeletlen depresszió egyharmada túlzott aktivitás mögé bújik. Ezek gyakran aktív, sportos és életrevaló emberek, akik depresszióban szenvednek, a depressziót azonban elrejtik sokrétű tevékenységük leple alá.
139. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Linda Dillow: Egy mélyebb fajta csend ·
Összehasonlítás - Szentírás 99% ·
Összehasonlítás - Christy Wilson Beam: Mennyei csodák 96% ·
Összehasonlítás - Gyökössy Endre: Mai példázatok 97% ·
Összehasonlítás - Philip Yancey: Az imádság 98% ·
Összehasonlítás - Francine Rivers: Visszhang a sötétségben 95% ·
Összehasonlítás - Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…” 94% ·
Összehasonlítás - C. S. Lewis: Keresztény vagyok 95% ·
Összehasonlítás - Kondorosi Noémi: Ami a hittan órán kimaradt 98% ·
Összehasonlítás - Philip Yancey: Ahová a fény vetült 99% ·
Összehasonlítás