Gesta ​Hungarorum 24 csillagozás

Anonymus: Gesta Hungarorum Anonymus: Gesta Hungarorum Anonymus: Gesta Hungarorum

Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről
Hasonmás kiadásban megjelentette a Magyar Helikon
Pais Dezső fordításában, Budapesten 1977-ben

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Szent István könyvek, Magyar könyvtár

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2003
132 oldal · ISBN: 9633614449 · Fordította: Pais Dezső
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1977
172 oldal · ISBN: 9632070763 · Fordította: Pais Dezső
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1975
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632072588 · Fordította: Pais Dezső

Enciklopédia 5

Helyszínek népszerűség szerint

Bodrog · Lapincs


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Solymár_András IP
Anonymus: Gesta Hungarorum

Több helyen azt olvasom itt a molyon, hogy nem lehet a Gesta Hungarorumot irodalmi műként értékelni. Itt állok értetlenkedve, hogy “De miért kellene?”

Ez a gesta, mint már annyi okos ember elmondta, kilóg a többi krónikánk közül, sok tekintetben különbözik és egyedülálló.
Folyamatosan mennek a viták, hogy akkor ezt lehet valóságos forrásként kezelni, vagy a szerző agyszüleménye-e az egész és mindössze történelmi kuriózumként értékelendő?
Nem vagyok történész, úgyhogy az efféle nagy kérdések megválaszolását rábízom azokra, akik sokat tanultak azért, hogy nagyobb bizonyossággal feltételezzenek, mint én.

Én irodalmár vagyok és a történelem kedvelője. Én úgy értékelem ezt a művet, ahogy lényegében Anonymus is felvázolta: a Magyar hitvilág, mondavilág egy, az időben rögzített állapotát.

P.mester úgy mondja, hogy ő lejegyzi, mit beszélnek a magyarok cselekedeteiről, ki mire emlékszik és mi az akkori időben elfogadott eredettörténet. Ha be is helyezett jócskán a saját fantáziájából, ez a kor szellemét tükrözi és minden bizonnyal híven. Ő is ott nevelkedett, gyerekként neki is elmesélhették, kik is azok a magyarok, s a néphagyomány emlékezetében fennmaradt néveredeztetések igen gyakran megmaradtak egy falu emlékezetében.

Én nem tudom történészként értékelni, de én úgy gondolom, ezt a könyvet borostyánként kell kezelni, mi magába zárta a 13. Századot, az akkor elfogadott történelmi hiedelmeket, mondákat és “történelmi emlékezetet”.

Nehéz olvasmány, unalmas, csupa név és családfa, helységnevek eredete, néhány csata jegyzéke, helyenkénti kulturális érdekességekkel. Ettől függetlenül szerintem érdekes olvasmány, mi több hozzátartozik a nemzeti kultúránkhoz.

7 hozzászólás
>!
Risus P
Anonymus: Gesta Hungarorum

Jó volt újra felfrissíteni a történelmi „tudásomat”! Ez a mű az „őshazából” való kivándorlástól egészen Szent István király megkoronázásáig történő eseményeket foglalja írásba. A nyelvezete régies, tehát kicsit (lehet, hogy csak nekem) lassabban lehet vele haladni.

>!
July
Anonymus: Gesta Hungarorum

Jobb volt, mint amire elsőre számítottam. A hosszú, körmondatok nagyon zavartak, de ennek ellenére is érthető volt. Viszont az egész hadi cselekmények leírása. Megértem, és tudom is, hogy akkoriban ez foglalkoztatta az embereket, de én nem annyira szeretem az ilyen jellegű leírásokat. Annak viszont örültem, hogy közelebb hozta a magyarságnak azt a korát, amit kevésbé ismertem.

>!
Horváth_Evelyn
Anonymus: Gesta Hungarorum

Nagyon szuperek az egyes részek végén elhangzó felszólítások. Amúgy nagyon tetszett. Az eleje kimondottan élvezhető. Később viszont kicsit sok lesz és követhetetlen. Ettől eltekintve egyáltalán nem kell megijedni tőle.

>!
Frank_Spielmann I
Anonymus: Gesta Hungarorum

Történelem? Hamisítás? Mi az igaz? És ki volt ez az Anonymus?

>!
K_S_Liliána
Anonymus: Gesta Hungarorum

De elég ennyi! De elég! De elég ebből! :) Micsoda szerzői felkiáltások!
Érdekes volt végigolvasni azt a könyvet, melyről eddig csak könyvből tanultam. Nagy öröm volt…

Olvasás közben mindig az ősgeszta létezésének gondolata nyugtalanított…

>!
CaptainV IP
Anonymus: Gesta Hungarorum

Én lepődtem meg a legjobban, de ez egész érdekes. Most csak felületesen és száguldva olvastam, de egyszer szeretnék rá visszatérni.

>!
zoltanbiro1988
Anonymus: Gesta Hungarorum

Iskolás éveimben írtóztam tőle, most újraolvasva azt kell hogy mondjam kellemesen csalódtam. Hogy mi igaz és mi nem benne és hogy ki is volt az az Anonymus jó lenne tudni. Na de erről ne többet!

>!
Avely
Anonymus: Gesta Hungarorum

Nem tudom van-e bárki aki önként vette kezébe ezt a művet, de én biztos nem tartozom közéjük. Csillagozni nem fogom, szerintem teljesen felesleges is lenne, nem lehet mint irodalmi művet értékelni, nem is tudom hogy értékelhetném egyáltalán. Na mindegy.


Népszerű idézetek

>!
Arianrhod MP

Az oroszok és kunok vezérei pedig látván, hogy övéik a harcban alulmaradnak, futásnak eredtek, és hogy életüket megmentsék, sietve Kijev városába húzódtak. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egészen Kijev városáig üldözték, és úgy aprították a kunok tar fejét, mint a nyers tököt. Az oroszok és kunok vezérei pedig, mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták, a városban meglapultak, mint a némák.

>!
Arianrhod MP

Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott.

7 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Egy nap pedig, mikor a magyarok és rómaiak a határon voltak, a rómaiak lappangva átúszták azt a folyót, amely Pannónia és a németek határán van. Erről a folyót a magyarok Lapincsnak hívták, mert a rómaiak a magyaroktól való félelmükben lappangva úszták át.

Kapcsolódó szócikkek: Lapincs
>!
Arianrhod MP

Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától, akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Hiszen a kutyák, amint uruk szavát hallják, nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma, hanem a lélek bátorsága szabja meg.

>!
Arianrhod MP

Azt a földet továbbá, amely a Tisza és az Erdély felé elterülő Igyfonerdő közé esik, a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér foglalta el, kinek az unokáját a magyarok Mén-Marótnak mondták, mégpedig azért, mert több asszonya volt; ezt a földet az a népség lakta, amelyet kozárnak mondanak

>!
Arianrhod MP

Árpád vezér és nemesei pedig nagy örömmel felkerekedtek Hung várából, s a Tarcal hegyén túl ütöttek tábort a Takta vize mellett elterülő mezőn, egészen a Szerencse hegyéig. Erről a hegyről látták, hagy milyen az a hely; mivel pedig nagyon megszerették, úgy nevezték el, hogy a nevének latinul amabilis, a saját nyelvükön pedig szerelmes az értelme; attól a naptól egészen mostanáig a szerelemről Szerencsének hívják a helyet.

>!
Arianrhod MP

Ezután a vezér és főemberei elhagyták Szerencset, s átkeltek a Sajó folyón azon a helyen, ahol a Hernád vize beleömlik. A Héjő vize mellett ütöttek tábort, egészen a Tiszáig és Emődig, s egy hónapig maradtak ott. A vezér még ott Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Böngér fia Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette.

Kapcsolódó szócikkek: Hernád · Sajó · Szerencs
>!
Arianrhod MP

Háborúikat és egyes hőstetteiket, ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni, higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek, akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. Azonban némelyek azt mondják, hagy egészen Konstantinápolyig mentek ők, sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. Mégis én, mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam, hanem csupán a parasztok hamis meséiből hallattam, ezért jelen művembe nem akartam beleírni.

2 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig.

>!
Arianrhod MP

Öt évvel később, Konrád császár uralkodása alatt Zoltának, Magyarország vezérének néhai híres és dicsőséges vitézei: Lél, Bulcsú meg Botond uruktól küldetve Alemannia egyes részeire törtek, és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket.

1 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Kristó Gyula: Magyar historiográfia I.
Kézai Simon: Kézai Simon Magyar krónikája
Csikász Lajos: Megátkozottak
Benkő László: A végső tenger I-III.
Hunyady József: Aranyhorda
Urbánszki László: Az Arany Horda árnyékában
Font Márta – Barabás Gábor: Kálmán (1208-1241)
Szántó György: Aranyágacska
Fehér Tibor: Az ezüstkardú vitéz
Thuróczy János – Rogerius mester: A magyarok krónikája / Siralmas ének