Gesta ​Hungarorum 20 csillagozás

Anonymus: Gesta Hungarorum Anonymus: Gesta Hungarorum Anonymus: Gesta Hungarorum

Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről
Hasonmás kiadásban megjelentette a Magyar Helikon
Pais Dezső fordításában, Budapesten 1977-ben

>!
Szent István Társulat, Budapest, 2003
132 oldal · ISBN: 9633614449 · Fordította: Pais Dezső
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1977
172 oldal · ISBN: 9632070763 · Fordította: Pais Dezső
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1975
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632072588 · Fordította: Pais Dezső

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
Risus P
Anonymus: Gesta Hungarorum

Jó volt újra felfrissíteni a történelmi „tudásomat”! Ez a mű az „őshazából” való kivándorlástól egészen Szent István király megkoronázásáig történő eseményeket foglalja írásba. A nyelvezete régies, tehát kicsit (lehet, hogy csak nekem) lassabban lehet vele haladni.

>!
July
Anonymus: Gesta Hungarorum

Jobb volt, mint amire elsőre számítottam. A hosszú, körmondatok nagyon zavartak, de ennek ellenére is érthető volt. Viszont az egész hadi cselekmények leírása. Megértem, és tudom is, hogy akkoriban ez foglalkoztatta az embereket, de én nem annyira szeretem az ilyen jellegű leírásokat. Annak viszont örültem, hogy közelebb hozta a magyarságnak azt a korát, amit kevésbé ismertem.

>!
Horváth_Evelyn
Anonymus: Gesta Hungarorum

Nagyon szuperek az egyes részek végén elhangzó felszólítások. Amúgy nagyon tetszett. Az eleje kimondottan élvezhető. Később viszont kicsit sok lesz és követhetetlen. Ettől eltekintve egyáltalán nem kell megijedni tőle.

>!
Frank_Spielmann I
Anonymus: Gesta Hungarorum

Történelem? Hamisítás? Mi az igaz? És ki volt ez az Anonymus?

>!
K_S_Liliána
Anonymus: Gesta Hungarorum

De elég ennyi! De elég! De elég ebből! :) Micsoda szerzői felkiáltások!
Érdekes volt végigolvasni azt a könyvet, melyről eddig csak könyvből tanultam. Nagy öröm volt…

Olvasás közben mindig az ősgeszta létezésének gondolata nyugtalanított…

>!
CaptainV P
Anonymus: Gesta Hungarorum

Én lepődtem meg a legjobban, de ez egész érdekes. Most csak felületesen és száguldva olvastam, de egyszer szeretnék rá visszatérni.

>!
Avely
Anonymus: Gesta Hungarorum

Nem tudom van-e bárki aki önként vette kezébe ezt a művet, de én biztos nem tartozom közéjük. Csillagozni nem fogom, szerintem teljesen felesleges is lenne, nem lehet mint irodalmi művet értékelni, nem is tudom hogy értékelhetném egyáltalán. Na mindegy.


Népszerű idézetek

>!
Arianrhod MP

Az oroszok és kunok vezérei pedig látván, hogy övéik a harcban alulmaradnak, futásnak eredtek, és hogy életüket megmentsék, sietve Kijev városába húzódtak. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egészen Kijev városáig üldözték, és úgy aprították a kunok tar fejét, mint a nyers tököt. Az oroszok és kunok vezérei pedig, mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták, a városban meglapultak, mint a némák.

>!
Arianrhod MP

Árpád vezér a vele mulatozó vendégeknek nagy földeket és birtokokat adományozott.

7 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Egy nap pedig, mikor a magyarok és rómaiak a határon voltak, a rómaiak lappangva átúszták azt a folyót, amely Pannónia és a németek határán van. Erről a folyót a magyarok Lapincsnak hívták, mert a rómaiak a magyaroktól való félelmükben lappangva úszták át.

>!
Frank_Spielmann I

MIÉRT MONDJÁK AZT, HOGY HUNGÁRUSOK?

Most ehhez még azt kell hozzátennünk, miért hívják a szittya földről kiköltözött népet hungárusoknak. Hungárusoknak Hungvárról nevezték el őket azért, mert a szlovének meghódítása után a hét fejedelmi személy Pannónia földjére lépve, ott jó soká időzött. Innen az összes környező nemzetek Álmost, Ügyek fiát, hungvári vezérnek hívták, katonáit meg hungvárusoknak. De elég ennyi! Ezt elhagyva térjünk vissza kitűzött munkánkra, haladjunk a történelem útján, s úgy, amint a Szentlélek sugallja, végezzük a megkezdett művet!

>!
Arianrhod MP

A szittya nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá. Tudniillik Dáriust, a perzsák királyát csúfosan megkergették, úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített el, s nagy rettegve szaladt Perzsiába. Ugyancsak a szkítiaiak Círust, szintén a perzsák királyát, háromszázharmincezer emberével együtt megölték. A szkítiaiak magát Nagy Sándort, Fülöp királynak és Olimpiadis királynénak a fiát, aki sok országot harcban leigázott, szintén szégyenletesen megfutamították. Ugyanis a szittyák keményen bírtak minden fáradalmat, meg testileg is nagyok, a harcban pedig vitézek voltak. Semmijük sem lehetett a világon, amit ne tettek volna kockára, ha sérelem esett rajtuk. S amikor a győzelem az övék lett, éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után, mint utódaik közül a mostaniak, hanem csak a dicsőséget keresték ezen az úton. Dáriust, Círust és Sándort nem számítva, a világon egyetlenegy nemzet sem merte lábát tenni az ő földjükre. A fent nevezett szittya nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon; a fején sisakot hordott, az íjjal, nyíllal különbül bánt, mint a világ összes nemzetei közül akármelyik, s hogy csakugyan ilyen volt, azt az utódairól is megítélhetitek.

>!
Arianrhod MP

Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától, akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Hiszen a kutyák, amint uruk szavát hallják, nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma, hanem a lélek bátorsága szabja meg.

>!
Arianrhod MP

Háborúikat és egyes hőstetteiket, ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni, higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek, akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. Azonban némelyek azt mondják, hagy egészen Konstantinápolyig mentek ők, sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. Mégis én, mivel ezt a históriaíróknak egyetlen könyvében sem találtam, hanem csupán a parasztok hamis meséiből hallattam, ezért jelen művembe nem akartam beleírni.

2 hozzászólás
>!
Arianrhod MP

Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig.

>!
Arianrhod MP

Öt évvel később, Konrád császár uralkodása alatt Zoltának, Magyarország vezérének néhai híres és dicsőséges vitézei: Lél, Bulcsú meg Botond uruktól küldetve Alemannia egyes részeire törtek, és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De végül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket.

1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

ÁLMOS, AZ ELSŐ VEZÉR

Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!

19 hozzászólás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Márki Sándor: A középkor főbb krónikásai a magyarok honfoglalása koráig
Susie Hodge: A templomos lovagok
Dimitriosz Hadzisz (szerk.): A bizánci irodalom kistükre
Dino Compagni: Dino Compagni krónikája korának eseményeiről
Thuróczy János: A magyarok krónikája
Komjáthy István: Mondák könyve
Oláh Miklós: Hungária
A XX. század krónikája
Boross Mihály: Magyar krónika azaz a magyar nemzet története
Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata