Alig vártam a folytatást, mivel imádtam az első kötetet. Annette Marie írásában most se kellett csalódnom.
Testvérsorozattal ellenben ez nem epizodikus, hanem teljesen összefüggő és ott veszi fel a fonalat, ahol az első kötet abbamaradt. Főszereplőinknek nem sok ideje van a pihenésre, hisz egyik problémából a másikba csöppennek. A kötetben két dolog kap központi szerepet: a történet halad tovább, mindeközben nagyon fontos lesz a két főszereplő közötti törékeny egyezség.
Az események továbbra is izgalmasak, nagyon örültem, hogy nem csak démonokra korlátozódunk, hanem más lények is felbukannak. Amin nagyon megdöbbentem, hogy a kötetben a vámpírok nagyon fontos szerepet kapnak, de itt eléggé eltér a vámpír fogalma, mint az eddig megszokott történetekben. Nagyon ötletesen találta ki az írónő, hogy jönnek létre a vámpírok és több csavarral még érdekesebbé tette a szerepüket. Bár még mindig titokzatos a főhősnő és számunkra is, hogy milyen lehet a démonvilág, de szerencsére Zylas elbeszélése alapján egyre többet tudunk meg róluk, a társadalmukról és milyen hatással volt rájuk a tény, hogy az emberek megidézik őket. Örülök, hogy az írónő erre is gondolt.
Mint említettem a két főszereplő közötti kapcsolat is főbb szerepet kap. Az előző kötetben is lehetett tapasztalni, hogy a kultúrális különbségek és más gondolkodásmód miatt mennyire eltérnek és igen gyakran félreértik egymást. Ebben a kötetben ez kiéleződik és nagyon tetszett, hogy a bizalom kiépítése központi téma volt. A Robin nem tudja elfogadni Zylas erőszakos és könyörtelen viselkedését, míg Zylas nem tudja elfogadni, hogy Robin túl naív és kedves. Ebben a kötetben ez a húr a végletekig feszült, de úgy éreztem kellett ez,hogy egy jó csapatot alkossanak. A főhősnő most több ostobaságot is elkövetett emiatt (de persze démonunk is alkotott), viszont Robin javára írom, hogy amikor rájött mit csinált rosszul és milyen hibákat követett el, próbálta helyrehozni és bár még mindig nem túl jól harcol, de igyekszik erősebbé válni. Zylas is fejlődött és igyekszik megérteni Robin világát, érzéseit. Nagyon nagy plusz a könyvnek, hogy a két főszereplő nem egymásnak esik, hanem fokozatosan építik a kapcsolatukat és a legalapvetőbbel kezdik, a bizalommal. Még mindig nem lehet eldönteni, hogy barátok lesznek vagy több is kialakul, de egyszerűen imádom őket, mint karakterek és mint páros.
Ha negatívumot kéne megneveznem, akkor azt mondanám, hogy a mellékszereplők eléggé egyszerűek, bár szintén pozitívum, hogy a történetben a női barátság is helyet kap (és nem egymást ölik egy pasi miatt). Viszont nem értem Zora és maga az egész guild minek kellett a történetbe azon kívül, hogy kell egy kapocs a két sorozat között és hogy menők az utalások.
Imádtam ezt a kötetet, bár én eléggé elfogult vagyok a történettel kapcsolatban és biztos vannak negatívumok, amiket nem annyira érzékeltem, mint mondjuk mások. De az biztos, hogy Red Winter mellett az írónőnek ez a sorozata lesz az egyik legnagyobb kedvencem, ha a sorozat többi kötete is hozza ezt a színvonalat.