Hogyan ​írtam véletlenül egy könyvet? 8 csillagozás

Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?

Katinka ​imád történeteket kitalálni. Még csak tizenhárom éves, de már pontosan tudja, hogy író szeretne lenni, méghozzá híres író. Szerencsére a szomszédban lakik egy írónő, aki szívesen fogadja, és némi kertészkedésért cserébe kijavítja az irományait, és írói tanácsokkal látja el.
Katinka pedig egyszer csak azon veszi észre magát, hogy az életéből egy regény lett, és az írás során egyre jobban megismeri önmagát, és feldolgozza fájdalmait.
A könyv írói tanácsait bármelyik írói ambíciókkal rendelkező gyerek és felnőtt bátran megfogadhatja, és a könyv végében található vonalas lapokra pedig megírhatja a saját történetét!
A Pagony legújabb sorozatába, az Abszolút Könyvekbe olyan 9-12 éveseknek szóló, olvasmányos és izgalmas könyveket válogatunk, amelyek abszolút lendületesek, abszolút színvonalasak, abszolút maiak. Abszolút könnyű őket olvasni, de mégsem felszínesek, abszolút nem megterhelőek, de mégis elgondolkodtatók. Van és lesz köztük fiús és lányos, magyar és… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Abszolút Könyvek

>!
Pagony, Budapest, 2019
168 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634104544

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 15

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?

Jártatok már úgy, hogy megláttok egy könyvet, és egyből beleszerettek a borítójába, majd ugyanebben a pillanatban a címét is elolvassátok, és akkor már tudjátok, hogy ez a könyv kell nektek?

Így jártam én ezzel a könyvvel, és már csak abban reménykedtem, hogy a tartalma is legalább annyira fog tetszeni, mint a külseje, vagy a címe.

Kívánságom meghallgatásra talált, ez az ifjúsági regény, amelyet a kiadó a 9-12 éves korosztálynak ajánl, minden könyvmolynak a kedvence lehet, akik pedig még az írással is próbálkoznak, azok imádni fogják.

Bővebben: https://konyvutca.blogspot.com/2019/06/annet-huizing-ho…

>!
Molymacska P
Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?

Könyvfesztiválon császkáltam, mikor a Pagony standjánál megláttam ezt a könyvet. Elsőre vonakodtam megvenni, mert nem túl szép, hogy az ajánlás 9-12 éves korú személyekre terjed (én nem vagyok potenciális olvasó?!) de aztán csak megvettem, azzal a gondolattal, hogy majd maximum ifjúsági könyvet olvasok egyik este.
A könyv pedig iszonyú pozitív meglepetés volt. A történet alapvetően három szálon fut: Katinka családjának problémáival ismerkedhetünk meg, a szomszéd írónő, Lidwien életével, és az írói leckékkel.
Katinka története nagyon erős volt: ez lényegében az a könyv, amit ő ír, de mégis nekünk, olvasóknak is nagyon fontos ez, hogy betekintést nyerhetünk egy tizenéves lány életébe, aki elvesztette az anyukáját, és ezt a gyászt hogyan dolgozza fel. Nagyon tetszett benne, hogy tényleg egy tizenéves problémáit láthatjuk, és azt is, hogy mennyire aprólékosan fejti ki a problémák halmazát. Egyszerűen zseniálisan folyik a történet, és csak izgulni tudunk Katinka miatt.
Lidwien története már kicsit komorabb, hiszen egy idős nő, és a legtöbb problémája köthető az íráshoz, a hírnévhez, a sikerhez. Nagyon furcsa volt látni, hogy az egészen apró dolgoktól (nehezen megy az írás, és emiatt az írókunyhót elhanyagolja) az egészen nagyok felé (elhagyja a férje a siker miatt) megmutat mindent az írónő. Néha nekem is elfacsarodik a szívem, amikor olvastam egy-egy ilyen részt, és ilyenkor én is megkérdeztem magamtól: érdemes e írónak lenni? spoiler
Az írástechnikai leckék pedig bár bele voltak dolgozva a történetbe, mégis egy kicsit didaktikus (a szónak pozitív értelmében) kicsit tankönyvszerű volt. Ez olyan szempontból pozitív, hogyha keresünk valamit, ami számunkra most probléma, azt így hamarabb meg tudjuk találni. Bár nincs egy írástechnikai tankönyv szintjén, de az alapokat elmondja, megpróbálja érthetően elmagyarázni, példákat hoz rá. A végén külön vannak üres oldalak, ahol a tanácsok mellett van hely arra, hogy az ember kipróbálja a tanultakat.
Az egyetlen negatívum a könyvvel (számomra legalábbis), hogy kilencéves gyereknek egyes részeket soknak tartok (az alkoholizmus és szex emlegetése miatt elsődlegesen), és az a tizenkettő éves kor is elég alacsonynak tűnik számomra. Jó, én felnőtt fejjel is élveztem, de valószínűleg egy tizenéves gyerek is fogja ugyanúgy, még ha technikailag ki is nőtt belőle.
Minden kezdő írónak ajánlom, sőt, néhány nem kezdőnek is, mert nagyon jó tudást ad át az írásról. Meg kell valljam, nagyon sok olyan könyvet olvastam, akinek az írója forgathatná ezt a könyvet (is). Nem mondom, hogy számomra sok újdonságot mutatott, de néhány szempontot el tudta mondani egy fokkal érthetőbben. Olvassátok sokan!

>!
blankaveronika IP
Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet?

Egyáltalán nem érdekel, hogy néha didaktikus, mert a való életben is pont így mennek a dolgok. Akinek volt valaha mentora, az pontosan átérzi ezt a történetet.
Hiányzol Judit néni, és hiányzik a Madárijesztő-ház a vadregényes kerttel.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Molymacska P

– (…) Az idő pontos írói eszköz. Fel tudod gyorsítani, vagy le tudod lassítani. Egy mondattal elintézhetsz tíz évet. De szentelhetsz tíz oldalt egyetlen csóknak, ami mindössze egy percig tart.
Egyetlen csók tíz oldalban? Gondolom egy csomó „konkrét részlettel”, ahogyan azt Lidwien elvárná. Nem, akkor már inkább a gyorsítás.

56. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

Erről van szó! Nem számít, hogy miről ír az ember. Az a fontos, hogy hogyan.

19. oldal

>!
Molymacska P

– Ugyanaz vonatkozik a párbeszédekre, mint a valódi beszélgetésekre: az, amit az emberek nem mondanak ki, sokszor érdekesebb, mint amit kimondanak.
– Értem – feleltem. Nagyot sóhajtottam. Vagyis meg kell tanulnom azt leírni, amit nem mondanak az emberek.

29. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

A boldogság veszélyes. Ezt Lidwien egyik verseskötetében olvastam, amit a könyvespolcán találtam. Sosem értettem, de most érzem. A boldogság félelmetes! De jó érzés.

148. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
>!
Zsófi_és_Bea P

Néha szeretnék előreszaladni az időben. Hogy lássam, mi fog történni később. Az életben. Az én életemben.

56. oldal

>!
Zsófi_és_Bea P

Először „záport”-t írtam, de aztán meghallottam a híradóban azt a szót, hogy „felhőszakadás”. Nekem egy kicsit nehéz elképzelni, hogy valami, ami olyan lágy és puha, mint a felhő, el tud szakadni, de szerintem pont ezért szép szó.

77. oldal

>!
Molymacska P

– (…) Nem, neked először ki kell fejlesztened a saját stílusodat.
– És azt hogy lehet?
– Csak írni kell. Sokat. Gyakorolni, gyakorolni, még többet gyakorolni! Időnként megmutatsz nekem valamit, te pedig tippeket és kritikát kapsz tőlem. Már ha bírod a kritikát.
Majd kiugrott a szívem a helyéről. Lidwien segíteni fog nekem, még magánórákat is ad!Naná, hogy bírom a kritikát! Na jó, annyira talán mégsem, de majd megtanulom ezt is.

12-13. oldal

>!
Molymacska P

– Íróként nem csak azt kell kitalálnod, mi az, amit leírsz, hanem azt is, mit hagysz ki!

35. oldal

>!
Molymacska P

– Arról beszéltünk hosszan, hogy mi a rosszabb, ha a szerelmünk akarva vagy akaratlanul hagy el minket. – És az égre mutatott.
– És mire jutottatok? – Közben rájöttem, hogy mire én megszülettem, Lidwien már szinte egy egész életet leélt.
– Hogy két különböző rosszról beszélünk – felelte.

64. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Gábor Emese: Rovásírás gyermekeknek
Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
Valeria Screwy: Miss Screwy csavaros árvái
Fésűs Éva: Az ezüst hegedű
Kiss Ottó: Csillagszedő Márió
L. M. Montgomery: Anne otthonra talál
Tittel Kinga: Mesélő Budapest
Paulik Móni – Vincze Zsuzsi: Lili és a bátorság
Paulon Viktória: Kisrigók
Bodor Attila: A tél menyasszonya