Vacsora ​a Honvágy étteremben 34 csillagozás

Anne Tyler: Vacsora a Honvágy étteremben

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​fordulatos, komoly lélektani alapossággal megírt, világhírű családregény, amelyet az olvasó most a kezében tart, az egyik legelismertebb kortárs amerikai író pályájának főműve. Főhőse, Pearl Tull a halálos ágyán végiggondolja hosszú hányatott életét: Az asszonyt és három kiskorú gyermekét egy napon, látszólag minden ok nélkül elhagyja a férje. A szigorú és konzervatív asszony mindent elkövet, hogy a szűkös körülmények között, legjobb tudása szerint – ami nem mindig elegendő – nevelje fel gyermekeit. S láthatjuk ennek az igyekezetnek az eredményét: gyermekei kétségekkel, kudarcokkal és apró örömökkel teli életét.

Tyler rendkívül érzékenyen, meghatóan és felemelően ábrázolja a családi életnek, férfi és nő, anya és gyermek kapcsolatának érzelmi szélsőségeit, a lélek apró rezdüléseit, a hétköznapok néha balszerencsés, máskor komikus fordulatait. Szokatlanul tisztán és egyértelműen szembesít az élet egyes törvényszerűségeivel: „hogy más nézőpontból minden másként… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1982

>!
Palatinus, Budapest, 2007
370 oldal · ISBN: 9789639651814 · Fordította: Módos Magdolna

Kedvencelte 3

Várólistára tette 33

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

Amadea>!
Anne Tyler: Vacsora a Honvágy étteremben

Szegény Anne Tyler 2013 óta várt a sorára, igazán kibírhattam volna még egy évig, hogy jubilálhasson a várólistán, de még így is sokat látott veteránként könyvelhető el.

Már nem friss az élmény, mert még májusban olvastam ezt a könyvet, de az tisztán megmaradt, hogy Pearl Tull milyen kellemetlen perszóna. A regényben az ő életét kísérhetjük végig retrospektív módon, a halálos ágyán fekvő idős asszonnyal ismerkedünk meg, aki visszatekint az életére. Pearlt egyik nap váratlanul elhagyja a férje és egyedül marad három kisgyermekkel a negyvenes évek Amerikájában, amikor a családanyák nem dolgoztak és maga is Pearl is ezt a mentalitást vallotta a magáénak: elvárta, hogy egy férfi gondoskodjon róla és eltartsa – mai szemmel milyen furcsa hozzáállásnak tűnik.

Nem szívderítő élmény Pearl fejében lenni, viszont Anne Tyler nagyon jól ír. Kicsit olyan érzés volt ezt a könyvet olvasni, mint mohón befalni egy duplakaramellás, XXL méretű jégkrémet, ami egyenesen a combunkon köt ki, de olyan jólesett, hogy azóta is eltölt a cukormámor gyógyító érzése. Tudtam, hogy Pearl Tull besavanyodott hárpiatermészete nem tesz jót, de élvezettel henteregtem a mocsokban. Azért nem érheti gáncs, hogy ne tett volna meg mindent a gyerekeiért, ami módjában állt, de tőle aztán ne várjunk egy szemernyi jóérzést se, méghogy ingyen, amikor neki olyan nehéz?

Úgy bomlik ki az érzelmi terheltség a gyerekei életében, mint egy szemet gyönyörködtető virágminta. Vajon milyen életük lett volna, ha az apa nem hagyja el őket, aki némi pénzbeli támogatáson kívül semmit nem adott a családjának? Igazából szörnyű belegondolni, mennyire eltorzítja az embereket az élet, mennyire kikezdi a jóságunkat és mennyire nehéz megőrizni nemcsak a józan eszünket, hanem az elnézéssel vegyes megbocsátásunkat is. Hogy ne kieresztett agyarokkal ugorjunk neki a többi embernek.

ppeva P>!
Anne Tyler: Vacsora a Honvágy étteremben

Igen, anya (apa) csak egy van…… Olyan, amilyen. Nincs választási lehetőség.
Szép. Szomorú. Muszáj elolvasni.

7 hozzászólás
Virágszépe >!
Anne Tyler: Vacsora a Honvágy étteremben

Három testvér, három különböző egyéniség, három más-más útkeresés, egyedülálló, hisztérikus anya. A Tull családot ismerhetjük meg közelebbről, Cody, Jenny és Ezra gyermekkorától, akiknek meghatározza életét az anya, aki erőszakosan, mindenáron, a gyerekek egyéniségét semmibe véve irányítja a családot. Pearl, az anya visszagondol életére, emlékképek villannak fel, amik újabb és újabb emlékeket idéznek.
Tyler természetes, gördülékeny stílusú regénye lekötött és kíváncsivá tett. Érdekes volt követni a sorsokat, valóságosak voltak a szereplők, bár nem voltak igazán szimpatikusak, talán Ezrát kivéve. De végig együtt éltem velük, felháborodtam, elkeseredtem, és abban biztos vagyok, hogy szeretnék elmenni a Honvágy étterembe.

utazó>!
Anne Tyler: Vacsora a Honvágy étteremben

Maradandó élmény volt. A szerplők nagyon jól kitaláltak, sokáig kiísértenek még, azt hiszem.

jucusjucus>!
Anne Tyler: Vacsora a Honvágy étteremben

Imádtam ezt a könyvet. Egész délelőtt azon gondolkoztam, hogy mit lehetne írni róla, hogy más érdeklődését is felkeltsem, de semmi értelmes nem jutott eszembe. Egyszerűen el kell olvasni.

BrigiHudacsko I>!
Anne Tyler: Vacsora a Honvágy étteremben

Szépszomorú (főleg szomorú) regény, de Tyler eddig olvasott regényei közül ez szólított meg a legkevésbé, amit igazán sajnálok (különösen a Nick Hornby-kötődés miatt).


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Furcsa gondolata támadt Pearl Tullnak, miközben haldoklott.

(első mondat)

Virágszépe >!

Ez lett hát a vége – hogy az ember sosem menekülhet? Hogy bizonyos dolgok sorsszerűen folytatódnak nemzedékről nemzedékre?

255. oldal (Palatinus, 2007)


Hasonló könyvek címkék alapján

Kristin Hannah: Fülemüle
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember
John Steinbeck: Édentől keletre
Mario Puzo: A Keresztapa
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
Kristin Hannah: Téli kert
Susan Abulhawa: Hajnal a tiltott kertben
Pearl S. Buck: Az édes anyaföld
Francine Rivers: Egy anya reménye