Benedick Rohan vikomt elhatározza, hogy harmadszor is megnősül. Előző házasságai szerencsétlenül végződtek, két felesége is fiatalon halt meg, és egyikük sem ajándékozta meg örökössel, akire pedig már nagyon vágyik. Harmadik feleségének ezért egy fiatal és egészséges nőt szemel ki, aki fiút szülhet neki. Az érzéki örömöket természetesen a jövőben sem tagadja majd meg magától, csak éppen a hitvesi ágyon kívül fogja keresni őket. Vágyai ugyanis olyan buják, hogy kielégítésükre tisztességes nő sohasem vállalkozna. A vikomt alig lát azonban hozzá tervei megvalósításához, amikor a korán megözvegyült Lady Melisande Carstairs egy szélvihar erejével beront az életébe, s hamar fel is forgatja fenekestül…
A Szégyentelen (A Rohan-ház 4.) 62 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2011
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany Széphistória Harlequin Magyarország, Vinton
Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 27
Kívánságlistára tette 18
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Őszintén? Nagy bajban voltam, vajon hány csillagot is adjak. Sokkal, de sokkal többet vártam ettől a regénytől. A könyv utolsó negyedéig semmi bajom nem volt. Hozta a Mrs Stuarttól jól megszokott könnyed romantikus, enyhén erotikus stílust. Sziporkázó párbeszédek, gördülékeny történet, szerethető hősök, izzó oldalak. És akkor jött az utolsó negyed, amit úgy érzem, hogy elnagyolt és elkapkodott. Időm sem volt aggódni Melisande miatt. Szinte semmi akcióval képes volt lezárni a regényt én pedig dühömben majdnem falhoz csaptam a könyvet.
Amiért mégis megadtam azt a bizonyos négy csillagot, az a mellékszál, amivel ha jól gondolom Brandon és Emma könyvét készítette elő, ami nagyon ígéretesnek tűnik.
Annyira jó kis történet volt, nagyon haladtam vele, aztán puff felkenődtem az ajtóra. Kérem, mi ez a befejezés, elfogyott a papír? Nagy kár érte.
Ettől függetlenül mindkét főszereplőt megszerettem, nagyon várom a katona történetét!
Ez a rész is jó volt, de hiába kedveltem meg Benedicket és Melisandet, picit csalódtam.
A fülszöveg alapján másra számítottam. Másképp képzeltem el a történetet. Ami egyébként nem baj, és most se volt baj, hogy nem azt kaptam, amire számítottam, de hiányzott belőle valami. A szereplők nem kerültem hozzám olyan közel, mint az elöző két rész párosai. Pedig voltak jó pillanataik, nagyon jók is :)):)) szócsaták, romantika meg minden…. De kevés volt. Hamarabb kellett volna a hugicának megérkeznie :)):)) De az Utoszónak nagyon örültem :)):))
Kikapcsolódásnak, pikáns szorakozásnak nagyon jó…….Érdemes Benedicket is megismerni :)):))
Mikor kiderült, hogy mi lesz a fő cselekmény, nagyon megörültem, hogy huha ez izgi lesz. Jó is volt, de ha már ilyen elvetemült volt az a bizonyos valaki, akkor többet tehetett volna, hogy megkeserítse a páros életét.
De ami igazán zavart, hogy miért nem lehetett ebbe a történetben Brendon történetét is végig bemutatni?! Annyira vártam, hogy mi lesz vele, velük… erre…. most várhatok a következő könyvre…….
Szerettem Melisande és Benedeck történetét csak egy bajom volt vele hogy a kedves írónő összecsapás a végét amennyire elhuzta az elején annyira hamar pár szóban lezárta a történetet.
Egy sorozat befejező kötetétől mást vár az ember pedig milyen jó kis karakterek voltak a szereplők. S ahogy elintèzte a bonyodalom kifejtését az szánalmas volt. Pedig a szocsatak a szerelmi civodasok aranyosak élvezetesen voltak.
Én személy szerint oda meg vissza vagyok a Rohan családtól szívesen olvasnék meg róluk remélem az írónő ír meg pár kedves történetett róluk
A Rohan ház negyedik egyben eddig magyarul megjelent utolsó kötete, mely részben előkészíti az ötödiket is. Benedick Rohan harmadszor is nősülni készül, ezúttal szigorúan az örökös kedvéért. Melisande több szinten keresztbe húzza számításait. Bukott nőket ment meg és ad nekik hivatást. A két főhős között végig szikrázik a levegő. A vége felé alaposan felpörögnek az események, de a pár oldalas kitekintés ment a helyzeten.
Nem volt rossz könyv, azonban a vége nagyon összecsapott lett. Szerettem olvasni Benedick és Melisande szócsatáit. A mellékszereplők is nagyon szimpatikusak lettek. Mind Emma és Brandon párosa, mind Melinda és Lucien párosa szerethető karaktere volt.
Népszerű idézetek
– Te utolsó szemét! – zihálta Benedick a fogát csikorgatva. – Úgy küzdesz, mint egy kóbor kutya.
– Másra számítottál? – felelte Lucien teljes lelki nyugalommal.
– Óvakodnod kellene attól, bátyuskám, hogy megtámadod Lucient. A férjem semmitől sem riad vissza – hallotta meg Benedick ekkor a húga hangját.
– Tudom – felelte, és úgy döntött, Malheurről nem vesz tudomást. Legalábbis egyelőre. – Te meg hogy kerülsz ide, Miranda? Jól vagy? – kérdezte.
Testvére a domborodó hasára tette tenyerét.
– Remekül.
Benedick elképedt.
– Jóságos ég, már megint terhes vagy? Hány gyereked van már? Huszonhét? Remélem, nem hoztad magaddal mindegyiket. Igazán bájosak, de ez most a létező legrosszabb időpont a rokoni látogatásra. Sok minden van folyamatban…
– A hatodik gyermekemet várom. A másik öt odahaza van a dajka felügyelete alatt. Rokonlátogatásról pedig szó sincs, kedvesem. Luciennel határozott céllal jöttünk. Te pedig leszel olyan jó, és féken tartod a haragodat, amíg itt vagyunk.
28.fejezet
– Ne beszéljen zöldeket! Azért tettük meg ezt a hosszú utat, hogy alaposan felderítsük ezt a helyet, és én azt is fogom tenni. Nem ijedek meg attól, hogy falat vagy sziklát kell másznom. Majd meglátja, erősebb vagyok, mint a maga legtöbb nőismerőse.
– Ezt el tudom képzelni – dünnyögte Benedick maga elé. – Hát jó, de mindig maradjon mögöttem!
– Természetesen, úgy lesz.
– Most hazudott, igaz?
– Természetesen – mondta Melisande újra. – Inkább majd maga kövessen engem!
15. fejezet
Melisande attól az estétől kezdve kissé elfogódottan viselkedett Violettel. Kezdetben enyhe undorral töltötte el, amit megtudott róla, ez az érzése azonban hamar elmúlt. Helyébe különös kíváncsiság lépett, amelyet ő ugyan még saját maga előtt is szégyellt, tagadni viszont hiába is akarta volna a létezését. Nem mintha ő valaha is tenne olyasmit. Még csak szájon sem akar csókolni egy férfit, nemhogy bevegye a… Arcát megint forróság öntötte el.
Miranda a Skorpióra nézett. – Tudod, hol van Kersley Hall?
– Nagyjából. Meg fogjuk találni – felelte Lucien. – Mikor kezdődik a szertartás? – kérdezte aztán a sógorától.
– Éjfélkor. És eszedbe ne jusson, hogy magaddal viszed Mirandát. Gyereket vár, a teremtésit!
– Ismered a húgodat – válaszolta a Skorpió. – Komolyan el tudod képzelni róla, hogy itthon marad, ha én azt mondom neki?
– Borzalmas alak vagy, Malheur.
– Hallgass! Van nekem elég bajom az önfejű húgoddal.
294. oldal
A hintó megállt velük, a lakáj leugrott hátulról, és lehajtotta a lépcsőt. Benedick nem tudott védekezni
a gondolat ellen, hogy innen már nincs visszaút. „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” – ez a
felirat olvasható Dante Isteni színjátékában a pokol kapuján. Rabelais képzeletbeli Thelema
apátságának bejárata fölé pedig azt írták: „Tégy, amit akarsz!”
A kocsiajtó kinyílt, és Benedick előbb Lord Elsmere városi házára vetett egy pillantást, majd a
kísérőjére, s magában azt találgatta, hogy a két felirat közül melyik lehet találóbb erre a hölgyre.
Az előkelő társaság jelen lévő tagjai feléjük fordultak, és szenzációra éhesen azt találgatták, mi az ördögöt keres az Irgalmas Carstairs, a King Street szentje a rossz hírű Rohan férfiak egyikének oldalán.
– Ez egészen biztos. Javíthatatlan gonosztevők voltunk és vagyunk. Mit javasol, merre induljunk?
Jobbra vagy balra?
Melisande átkulcsolta a férfi nyakát, nyilván azért, hogy ő könnyebben vihesse. Benedick valamilyen
rejtélyes okból mégis a bizalom megható jelének értékelte a mozdulatot, akár tudatos volt, akár nem.
Az asszony mindkét irányba elnézett.
– Jobbra! – mondta végül.
– Jó, akkor balra megyünk – felelte a férfi, és elindult.
– Jóságos ég, Rohan! – mondta. – Mi ütött magába, hogy lerohant egy apácazárdát?
Benedick látványosan Melisande homlokára szorította a homlokát, hogy a többiek azt higgyék, szerelmes a hölgybe. Valójában azt akarta elérni, hogy az özvegynek szégyenlősen le kelljen sütnie a szemét.
– Az a ház minden, csak nem apácazárda, Lady Elsmere – válaszolta.
107. oldal
– Tudja egyáltalán, hol van az ember mája? – kérdezte a vikomt derűsen. Hangja semleges volt, ugyanolyan, amilyet Melisande-dal szemben mindig is megütött. Hála istennek!
– Persze hogy tudom – felelte az asszony, és oldalba vágta a férfit.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Heather Graham: A szürkekabátos 95% ·
Összehasonlítás - Lisa Kleypas: Az ördög télen 94% ·
Összehasonlítás - Julie Garwood: A menyasszony 94% ·
Összehasonlítás - Monica McCarty: A Vadász 94% ·
Összehasonlítás - Taylor Jenkins Reid: Evelyn Hugo hét férje 93% ·
Összehasonlítás - Lisa Kleypas: Winterborne választottja 93% ·
Összehasonlítás - Kresley Cole: Szeress, ha tudsz! 92% ·
Összehasonlítás - Lisa Kleypas: Bűvölj el alkonyatkor 92% ·
Összehasonlítás - Julia Quinn – Shonda Rhimes: Sarolta királyné 91% ·
Összehasonlítás - Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett 92% ·
Összehasonlítás