Lestat, ​a vámpír (Vámpírkrónikák 2.) 332 csillagozás

Anne Rice: Lestat, a vámpír Anne Rice: Lestat, a vámpír

Lestat érzéketlen, gonosz és méltatlan a vámpírok halhatatlanságára… legalábbis ilyennek mutatja be társa, Louis az Interjú a vámpírral c. regényben. Valóban igaza lenne? Nem lehet, hogy a kegyetlenség csak álarc, mely mögött őrizni való titkok rejtőznek? Honnan származnak a vámpírok? Miért isszák a halandók vérét? Ki a legöregebb vámpír a világon? Az Interjú a vámpírral folytatása fellebbenti a fátylat a vámpírok őstörténetéről, miközben belemerülhetünk az ősi egyiptomi és kelta misztériumokba, és pillantást vethetünk a nagy francia forradalom világára – egy vámpír szemével.

Eredeti mű: Anne Rice: The Vampire Lestat

Eredeti megjelenés éve: 1985

Tartalomjegyzék

>!
Szukits, Szeged, 2005
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634971121 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Európa, Budapest, 1995
674 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630758075 · Fordította: Sóvágó Katalin

Kapcsolódó zóna

!

Vámpírkrónikák

38 tag · 12 karc · Utolsó karc: 2018. július 24., 13:26 · Bővebben


Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Lestat de Lioncourt · Louis de Pointe du Lac · Marius de Romanus · Akasha · Sátán


Kedvencelte 105

Most olvassa 26

Várólistára tette 141

Kívánságlistára tette 117

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
csillagka P
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Nagyon szeretem Rice világát. Mint tudjuk az igaz új-idők vámpírforradalmát is neki köszönhetjük (persze Pitnek és Tomnak, de ez most mellékes) Lestat könyve nagyon régen porosodott a eldugott várólistámon, közben kicsit csaltam is, és későbbi köteteket előre hoztam, és biztos vagyok benne, egyszer (jó sokára) végig fogom rágni magam az univerzumon. Marius a csúcs, és ebben a részben szerencsére sokat szerepelt. Nagyon komoly történelem, felépitett vallási háttér és végre élő szereplők, jók-rosszak egyszerre, ahogyan éppen úri kedvük diktálja, nincsenek eldöntött szerepek, élnek, léteznek, szeretnek, gyűlölnek és vadásznak (igen ránk földi halandókra) nincs a számba rágva, éppen kivel is kell együtt érezni.
Ha problémám van az csak a hosszúsága, és a mélysége, nagyon komoly betűmennyiség minden rész, közben pedig magába szippant, alig várom, hogy végre kézbe vegyem (sajnos erre mostanában nem látok lehetőséget, már most is lelkiismeret furdalásom van miatta) Agyalni kell rajta, a mai vámpír limcsikhez képest egy kimondottan sötét és tartalmas darab. Még pasiknak is ajánlható :) ( bár a páromat évek óta próbálom meggyőzni, nem sok sikerrel)
Szeretem és kész, nekem ez a világ a vámpírok legvámpírabika.

1 hozzászólás
>!
Marcsi P
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Az a gyönyörű az Anne Rice alkotta vámpírvilágban, hogy nem létezik az a szó, hogy gonosz… :D Vannak a vámpírok (és oly sok más lény), akik cselekednek, hol jót, hol rosszat, de egyszerűen a halhatatlanságuk miatt nem lehet semmilyen skatulyát rájuk húzni. Anne Rice csodálatos és igazán komplex világot alkotott, így a második részben már sokkal mélyebben belementünk a vámpírság lelki részeibe, a vallási háttérbe, együtt lüktettünk a korok szépségével és mocskával, amiben Lestat megfordult és egyúttal meg is kellett szeretnem őt, meg egyszerűen nem volt más választásom!
Marius felé még mindig vannak fenntartásaim, de oly sok a könyv még ebben a csodálatosan magával ragadó világban, hogy lesz időm szeretni! :D
Hajrá Armand…! <3
Ez is kedvenc lett, úgy látszik, ez egy ilyen sorozat lesz! ^.^

>!
Jaina
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Haragszom. Ez egy nagyon jó könyv lehetett volna, mert a történet öt csillagos. Viszont Anne Rice ömlengő, modoros stílusa hihetetlenül idegesített. Értem, hogy imitálni kell a 18. századi beszédet, de könyörgöm ettől még Voltaire is sikítva rohant volna világgá… Ha nem múlna több kihívásom rajta, akkor már az első 100 oldalnál félbehagytam volna, így is folyamatosan rezgett a léc. Átlagoltam a stílust és magát a történetet, így született meg ez a 2,5 csillag.

>!
chibizso
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Lestat, ki jogtalanul birtokolja a halhatatlanok kiváltságát. Lestat, az erőszakos, a vérengző, az eredendő gonosz. Legalábbis Louis szerint.
De Lestat a szenvedély, az ősi titkok őrzője. Lestat a halandók szerelmese, a tagadás, az örök lázadás, a kezdete valaminek. Lestat, kinek a legnagyobb jogosultsága van a sötét ajándékra. – Legalábbis szerintem.

5 hozzászólás
>!
Papusz SP
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Gondolkoztam rajta, hogy levonok egy fél csillagot, mert a sok-sok szál kicsit szétforgácsolja a történetet, de mégsem, több okból. Először is, mert Anne Rice profi módon kezeli a történelmi korokat és a mítoszokat, és úgy szövi beléjük a vámpírtörténeteket, hogy hiszek neki. Másodszor, mert minden egyes mondatot úgy fogalmazott meg, hogy érzem, ahogy éget a nap, érzem az éhséget, a föld hűvösét, a szemfogakat a torkomon, vagy akár az ember vér ízét a számban. Harmadszor pedig azért, mert ez a könyv tulajdonképpen egy sorozat része, egészen az elejéről, és valószínűnek tartom, hogy a benne leírt történetek jól bevezetik a későbbi eseményeket.

>!
Skeletrino P
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Kicsit olyan volt, mintha Lestat egy vámpírrá változott sorozatgyilkos lenne. Mintha egy Hannibál ébredését olvastam volna. Mintha. Mert hogy azért Lestat időről – időre talál magának fontos embereket és érez irántuk. Ez azért nagy különbség, de végig éreztem ezt a vonalat. Na és micsoda vámpírmitológia! HŰHA! Továbbra is fenntartom: Rice vámpírvilága az egyik leglenyűgözőbb a vérszívókról alkotott történetek közül.

>!
Alomfogo
Anne Rice: Lestat, a vámpír

"Nem a gonosz, hanem a gonosz képmása felé áradt az indulat.
Nem a halált, hanem a halál képét ölelte magához a szenvedély."

Ezt a könyvet kivételesen nem azért tartott ilyen sokáig elolvasni, mert nem szerettem.
Ami igaz, hogy szenvedtem vele, tőle, miatta. Vártam, hogy olvassam, de csak este, amikor már biztos voltam abban, hogy nyugodtan, külső zavaró tényezők nélkül tudom átadni magam neki. Mert csak így akartam elsüllyedni Lestatban és a világában. Hogy egészen odaadom magam neki. Hiszen tőle is ezt kaptam, minden egyes sorban, szóban, mondatban. Teljes egészében adta át magát nekem, a bőrébe bújhattam, érezhettem őt, a gondolatait, a szenvedélyét, a fájdalmát, a szomorúsgát, mindent, ami ő volt. Imádom őt. Szerelmes lettem Lestatba.

>!
RandomSky
Anne Rice: Lestat, a vámpír

HammerWorld No. 184 / 2006. május
Majd’ 10 évvel az Interjú a vámpírral után, 1985-ben jelent meg annak folytatása, a Vámpírkrónikák 2. része, a Lestat, a vámpír. Nálunk ’95-ben jött ki, így ideje volt már ennek az igényes és méltó, keménykötésű újrakiadásnak.
Ahogy a cím jelzi, itt már Lestat a főszereplő, aki hosszú, föld alatti álmából épp az Interjú… sikerének (és a rock zenének!) a hatására ébred fel. Az első részben Louis által gonosznak és önzőnek lefestett Lestatról kiderül, hogy nem is egészen az, vagy legalábbis sokkal összetettebb jellem annál. Nem csak Lestat, de a vámpírok múltjára is fény derül a könyvben (mely utóbbit a 3. rész, a Kárhozottak királynője teljesíti ki) – lenyűgöző, logikusan felépített mitológiát alkotott Anne Rice! Emellett nem kevés filozófikus, érdekes részt is rejt a kötet – na meg sok-sok izgalmat. Valóban a kortárs fantasy/horror egyik legjobbja. A rockról írott dolgok közül egyet idéznék is, olyan szép: „Most tudtam meg, amit egy könyvben sem olvashattam a rockról, a primitívnek és a tudománynak erről az eszelős nászáról, erről a vallási őrjöngésről. Igen, a ligetben voltunk! Egyek voltunk az istenekkel!”
Mindennek fényében kissé tartok a Broadway-n is bemutatásra kerülő Lestat musical-től, aminek Elton John a zeneszerzője – bár a www.lestat.com képei alapján látványos a darab, s Anne Rice is elégedett vele.

>!
linokumiko
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Anne Rice érdekesen látja az életet és a halált. Már az Interjú a vámpírral-ban feltűnt, hogy igen mély filozófiával tekint ezekre. Ráadásul nem csak ezeket, de a szerelmet is teljesen máshogy értelmezi a vámpírok világában. Azt hiszem sokkal mélyebb érzés ez nekik, mint nekünk, halandóknak.
Lestat meggyőző, szimpatikus karakter, szöges ellentéte az előző könyvben tapasztaltaktól és sok mindent meg is magyaráz közben. Tetszett a vámpírok ősi története is. Akasa és Enkil története.
Tényleg igazi klasszikus. Minden részletesen kidolgozott az egész történet folyamán. Habár kell egy hangulat a könyv olvasásához.

>!
boszii I
Anne Rice: Lestat, a vámpír

Végre befejeztem….
Bevallom őszintén, és ezért lehet virtuálisan megkövezni, de nekem a Meyer-féle szerzemények még mindig inkább jóbarátaim, mint Lestat.
Nem tetszett, ez az ókori-mítosz-kultusz érdekességnek szánt dolog csak nagyon kevés alkalommal tudta felkelteni az érdeklődésemet.
Maradjunk annyiban, hogy valóban bizonyára kevesebb lenne az életem, ha ilyet nem olvastam volna, de nem tartom létfontosságúnak.
Jó volt, de nem olvasnék jelenleg több Rice könyvet.
@Chuti , köszönöm, hogy utaztattad! :)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
sztimi53 P

Pillanatnyilag az vagyok, amit Amerikában a rock szupersztárjának szoktak nevezni.

1. oldal, Szukits, 2005.

6 hozzászólás
>!
Papusz SP

Mesélhetnék én neked, míg a világ világ, de az nem pótolja az életet.

>!
blackangel

– (…) Csak a lehetetlen képes a lehetetlenre.

45. oldal

>!
jáspisfényű_körte

Louis igazán a gyarlóságok tükre volt, a legelbűvölőbben emberi ördögfajzat, kit valaha ismertem. Még Marius sem bírt volna elképzelni ily kedves és figyelmes teremtményt, minden ízében úriembert, ki még arra is megtanította Claudiát, miként használja az ezüst evőeszközt, holott neki aztán, egyem azt a drága kis fekete szívét, igazán nem volt szüksége késre-villára.

610. oldal, Európa Könyvkiadó

Kapcsolódó szócikkek: Claudia · Louis de Pointe du Lac
>!
csillagka P

Szerintem ennyi boldogság már fáj. Ekkora öröm eléget.

643. oldal

>!
Ashtray_Heart

Halál Nagyúr vagyok selyemben-csipkében, ki jön, hogy elkoppantsa a gyertyát; én vagyok az üszög a rózsa szívén.

224. oldal

>!
Ligeia

A részegségnek azon pillanatánál tartottunk, amelyet Arany Pillanatnak hívtunk: ilyenkor mindennek lett értelme.

>!
julietbordeaux

Nem a gonosz, hanem a gonosz képmása felé áradt az indulat. Nem halált, hanem a halál képét ölelte magához a szenvedély.

>!
Viktória_László

Csodák vagy iszonyatok vagyunk – szólt halkan –, attól függ, minek akarsz látni. És mikor először ismersz bennünket, történjék bár a sötét vérrel, ígéretek vagy jelenések által, akkor azt hiszed, minden lehetséges. Pedig ez nincs így. A világ hamarosan rázárul a csodára, és te nem remélsz új csodát. Megszokod az új korlátokat, és megint a korlátok határoznak meg mindent.

1 hozzászólás
>!
Papusz SP

– (…) Az igazi kérdés az, mellyel a forgószélnek nyitsz ajtót. A válasz megsemmisítheti a kérdést és a kérdezőt.

365. oldal


A sorozat következő kötete

Vámpírkrónikák sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Chuck Wendig: Vészmadarak
Jon Sprunk: Az Árny fia
Stephen King: Christine
Dan Wells: Nem akarlak megölni
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák
Maryrose Wood: Méregnaplók
Justin Cronin: A szabadulás
Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg
Stephen King: Nem jön szememre álom