Armand, ​a vámpír (Vámpírkrónikák 6.) 88 csillagozás

Anne Rice: Armand, a vámpír

Armand, az ősöreg élőhalott, aki eddig csak mellékszereplője volt a Vámpírkrónikáknak, belép a rivaldafénybe, és elmeséli életét, hogy miként lett ikonfestő novíciusból reneszánsz vámpír, majd a Sátán hitét vesztett misszionáriusa a párizsi temetőkben, végül a Vámpírszínház igazgatója, majd a huszadik században misztikus és hitetlen hitvalló, két halandó gyermek szerelmese, akikkel elölről kezdődik a Velencében félbeszakadt, ötszáz éves történet…

Eredeti megjelenés éve: 1998

>!
Dáin, Szeged, 2006
378 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638658347 · Fordította: Sóvágó Katalin

Kapcsolódó zóna

!

Vámpírkrónikák

38 tag · 11 karc · Utolsó karc: 2018. július 24., 13:26 · Bővebben


Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Armand · Marius de Romanus


Kedvencelte 16

Most olvassa 12

Várólistára tette 75

Kívánságlistára tette 58

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Mes
Anne Rice: Armand, a vámpír

Nekem ez a kedvencem, az összes általa életre keltett vámpír közül Armand fogott meg a leginkább.

1 hozzászólás
>!
Morn
Anne Rice: Armand, a vámpír

Első olvasásra nagyon belehabarodtam, mert Armand mindig is vonzó karakter volt. A vonzósága mellett megosztó is, mert hol nagyon kíváncsi voltam rá, közelebbről szemrevételeztem volna, hol pedig irritált. Pont a kettőség, no meg Mariushoz fűződő kapcsolata spoiler elég kérdést felvet és csak felszítja az ember kíváncsiságát. Szerencsére Rice néni is a kezdetekhez nyúlt vissza. A csodálatos Velencéhez…
Szerettem az első éveket. A velencei forgatagot, az egész varázslatosságát, gazdagságát. Még ha néha vontatott is volt. Bár pont a gyönyörű évek megszakadása miatt húztam a szám spoiler. Utána pedig azok a részek következtek, amiket a korábbi kötetekből már ismerhettünk.
A jelen, a Memnoch utáni jelenteket nem igazán tudtam hova rakni, Armand döntését sem annyira. Nem is túlzottan érdekelt, hogy mi lesz vele spoiler, a kis barátai sem túlzottan érdekeltek. spoiler
Összességében nem volt rossz, de csak minimálisan vitte előre a fő szál történéseit. spoiler

>!
Dáin, Szeged, 2006
378 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638658347 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
LianneHide I
Anne Rice: Armand, a vámpír

Lestat után Armand a kedvenc Anne Rice-féle vámpírom.
És sosem bocsátom meg amit az Interjú a vámpírral filmben csináltak belőle.

1 hozzászólás
>!
Barbara_Rácz_4
Anne Rice: Armand, a vámpír

Anne Rice az az író akinek elhiszem, hogy a vámpírok tényleg léteznek és valóban olyanok, ahogy ő lefesti őket. A vámpírkrónikákat nem szabad egy könyv alapján megítélni. Az összeset el kell olvasnod, hogy lásd a kép egészét. Minden szereplő rendkívül összetett, az alap vonások mellett, a korszakok múlásával folyamatosan változó személyiséggel rendelkezik. Viszont szerepét tekintve mindig kicsit saját korának tükörképe marad: a higgadt római tudós, az örökké lázadó 18. századi francia arisztokrata, a zűrzavaros középkori sztyeppe elveszett, folyamatosan alkalmazkodni kényszerülő ám rendkívül szívós gyermeke és sokan mások. A róluk kialakult képet pedig tovább árnyalja, hogy nem minden könyvnek ugyanaz a mesélője, így az ő szemén át szintén más köntösben látjuk az adott szereplőt, illetve egymáshoz való viszonyukat.
Ennek hatására egy karaktert megszerethetek vagy akár meg is utálhatok, felháboríthat, megbotránkoztathat, elbűvölhet, elszomoríthat, megríkathat, megnevettethet és elgondolkodtathat, ahogy haladok előre a történetben. Senki sem beskatulyázható, senki sem csak gonosz és senki sem csak jó. Ők egykor élt emberek, akiknek életükben is voltak hibáik és a halálban sem tökéletesek. Elhiszem róluk, hogy belekövültek egy testbe, amely sosem változik, ellentétben a körülöttük lévő világgal. Embert kell ölniük az életben maradásért, ugyanazt a fajt akikkel együtt kell létezniük a földön és akik egykor ők is voltak. Ez egy hatalmas dilemma azoknak, akik a változatlanság és az örökké változó dolgok közötti szakadékban rekedtek.
Mindezek után csak annyit tudok írni, hogy Anne Rice hihetetlenül jó, sőt műfajának egyik legkiválóbb alkotója. Világa káprázatos és mindenek előtt hatalmas háttértudást tükröz. Felkészült a történelmi korok, a művészet, a teológia és a vallás terén egyaránt. Mondanivalóját gyönyörű leírásokba, okos gondolatokba és rendkívül megosztó eseményekbe öltözteti. Nagyon szereti minden egyes szereplőjét, akiktől nehezen
tud megválni, ezt jól megfigyelhetjük a Lestat herceg című könyvében is. Nagyon érződik rajta Dickens hatása, hiszen ő maga is nagy rajongója, amit nem is titkol, sőt sok könyvében meg is írja. Műveihez idő és türelem kell, de megéri a fáradtságot. Azt hiszem ha két nap alatt elolvasható, pörgős könyvek lettek volna sosem nő ennyire a szívemhez a Vámpírkrónikák és a hihetetlenül emberi, nagyon is szerethető szereplői.

>!
wormed
Anne Rice: Armand, a vámpír

Hosszú és unalmas. Szerintem nem ez a legjobb könyve. A vámpíruniverzumhoz, csak a legelején tesz hozzá újdonságot amikor leírja hogyan vált Armand vámpírrá. Ez a rész nem volt rossz, ha leszámítjuk a rengeteg homo-erotikus elemet. A vámpírszínházról nem sokat ír, gyorsan átsiklik azon a 300 éven. A vége meg egyáltalán nem volt érdekes. Kíváncsian várom, hogy a következő rész milyen lesz.

>!
Lily_Sz
Anne Rice: Armand, a vámpír

Végre megint „néhány korty” Anne Rice Vámpírkrónikáiból – ez jól esett!

>!
Dáin, Szeged, 2006
378 oldal · keménytáblás · ISBN: 9638658347 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
kreon
Anne Rice: Armand, a vámpír

A szomorú Armand a kedvenc karakterem Anne Rice világában.

>!
Stella_s_Wonderland
Anne Rice: Armand, a vámpír

Az első Anne Rice, amit olvastam. Ezt még fogja követni több is, úgy érzem. :)

>!
Sceurpien I
Anne Rice: Armand, a vámpír

Az Armand, a vámpír az első (és egyetlen) olyan történet, amit Armand mesél el. A történet Kelet-Európában indul, és egészen a Vámpírszínházig folytatódik egészen részletesen, közben pedig sokat megtudunk Marius múltjáról is, hiszen a két vámpír sorsa Velencében egybefonódott. Ebben a kötetben van a Louis-Claudia szerelmi szál mellett a kettesszámú épkézláb szerelem, ha csak nem számoljuk Lestat és David próbálkozásait, illetve Marius és Pandora seveled-senélküled vívódását amolyan kétezer éves vámpír módra. Szóval épp emiatt a szerelmi szál miatt Armand sokkal közelebb kerül hozzánk, és ez talán az egyetlen olyan vámpírtörténet, ami igazi Happy End, és nem csak a legjobb lehetőség a sok rossz közül.

Anne Rice vámpírregényeiben van valami eredeti. Persze a vámpírsztorik nem maiak, rengeteg mítosz van vérszívó démonokról, és az első valamire való írásos emlék is Mary Shelley Frankeinstein-jével egyidős (állítólag annak az ötlete egy Svájcban töltött este fogant meg, amikor is néhány barátjával és persze férjével együtt Mary rémtörténetekkel szórakoztatta egymást, és később ezeket szinte mind meg is írták, ki novellában, ki regényben). A téma akkor sem lett túl felkapott, amikor elkészült Bram Stoker Drakulája, és a huszadik század elején is inkább csak filmadaptációkban voltak vámpírok, vagy egy-egy horrorszerző egy-egy rövid története valamiféle hasonló teremtményről. Ilyetén egyedülálló Anne Rice műve, hiszen a vámpírláz a 90-es évek végén indult be igazán, és ő addigra már egy komplett világot megteremtett, és ebben még ma is különbözik a legtöbb témában hasonló szerzőtől.

A világa egyrészt jóval túlmutat a vámpírok puszta létezésén, amit a legtöbb mai szerző nem ritkán kifelejt. Szintén ritka az eredettörténet, általában elbagatellizálják, hogyan is jöttek létre a vámpírok, vagy belekevernek más ötleteket is, ha egyáltalán szóba hozzák a témát. Hatalmas különbség a helyszínek megválasztása, a szereplők jelleme, és maga a regény típusa is, míg Anne Rice művei rendszerint drámák, addig a legtöbb mai vámpírregény misztikus thriller, romantikus, vagy egyszerűen lányregény kategóriába illene. Ezzel szorosan összefügg, hogy a szerző sokkal inkább szépirodalmi szerző, mind a modora, mind az írásmódja inkább hasonlít a klasszikus írókhoz, mint a modernekéhez.

Végezetül pedig, a témát mindig gondosan választja meg, és minden szereplőnek pontos háttértörténetet ad, ami elkerülhetetlen egy időben ide-oda ugráló történetben, és ha nem is elsőre, de a végére segít minden szereplő motivációit, érzéseit megérteni. Nem fél attól, hogy apróbb dolgokban önmagának ellentmondjon, épp azért, mert a könyveit nem ő írja, csak ’álnév’.

>!
LairaDaewen
Anne Rice: Armand, a vámpír

Armand az egyik kedvenc karakterem, de ez a könyv nem győzött meg. Túl vontatott. Más szemlélet, más lelkület kell hozzá. Mire ezt olvastam, már hozzászoktam a pörgős vámpíros könyvekhez.


Népszerű idézetek

>!
Csigavonalas

Semmit sem tudok, mert túl sokat tudok.

Kapcsolódó szócikkek: Armand
>!
Csigavonalas

Az első éjszaka után azt hittem, belepusztulok a szomjúságba.
A második után azt hittem, belepusztulok a sikoltozásba.
A harmadik éjszakán már csak álmodtam a vérről.

>!
Enikő_Rácz

Nincsenek többé falak. Felverte a hajladozó fű, és fák nőttek az omladékból. Messzi várkastélyokban találkozhatni a kövekkel, amelyek urunk erődjét, legszebb kikövezett utcánkat, legbüszkébb házainkat alkották hajdanán. Az ennek a világnak a törvénye, hogy mindenek elmúlnak, és az időnek ugyanolyan véres a szája, mint a mienk.

229. oldal

>!
Morn

– Ettől kezdve ez az egyetlen nap, amit látsz, ám a világ végéig a tieid az éjszakák, hogy úgy láthasd a fényt, mint még sohasem látta halandó, hogy Prométheuszként ragadhasd el messzi csillagokból, és örök világosságnál megérthess minden dolgokat.
Én pedig, aki sokkal csodásabb égi fényt láttam abban a birodalomban, amelyből kiutasítottak, most csak arra vágytam, hogy Marius oltsa ki mindörökké.

133. oldal, I. rész - Test és vér - 7 (Dáin, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: Marius de Romanus
>!
Csigavonalas

Angyal, még nem végeztél velünk! Mit csináljunk vele? Angyal,
gyere vissza! Angyal, adok neked cigarettát! Angyal, nagyon
klassz cigarettáim vannak! Gyere vissza, angyal, csak hülyéskedtem!
Tudom, hogy te is tudsz szerezni magadnak cigarettát. De ez tényleg
gázos, hogy itt hagyod ezt a hullát! Gyere már vissza, angyal!

>!
Csigavonalas

Ám mindenkinél inkább te tanítottál
meg arra, hogy a szeretet olyan nélkülözhetetlen mint virágnak és
fának az eső, éhes gyereknek az étel, és nekünk, éhező-szomjazó ragadozóknak
és hullarablóknak a vér. Szükségünk van a szeretetre,
mert talán semmi sem feledtetheti el és bocsáthatja meg úgy mindezt
a barbárságot, mint a szeretet.

>!
Morn

Ó, igen, a hatalmas elméletek megnyugtatják az embert, és ha úgy érezzük, hogy csúszni kezdünk a reménytelenség felé, össze kell hoznunk valami hatalmas elméletet a minket körülvevő semmiről, és akkor majd nem csúszni fogunk, hanem lógunk a magunk barkácsolta állványzaton, ami ugyanolyan értelmetlen, de túlságosan aprólékos, hogy csak úgy legyinteni lehessen rá.

207. oldal, I. rész - Test és vér - 13 (Dáin, 2006)

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Mindenki szeretettel és tisztelettel nézett rájuk. Micsoda
tartás, mennyi báj! Azt hiszem, mindnyájan ilyen halandó bizalma-
sokról álmodunk, delejes bájú, hűséges halandókról, akik mégsem
sültbolondok. Szeretnek téged, de nem rettegnek tőled, és nincsenek
elvarázsolva.

34. oldal

>!
Kasztór_Polüdeukész 

Bizánc öröksége, amelyet Szent Márk bazilikájában láttam
az első napon. (…)
(…) Bedugtam a fülemet, hogy ne halljam új barátaim neve-
tését. Hogy képesek nevetni ebben a kongó templomban, ahol úgy
folyik a megkínzott Krisztus vére, mintha fekete bogarak pattogná-
nak elő fakuló kezéből és lábából?

66. oldal


A sorozat következő kötete

Vámpírkrónikák sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg
Stephen King: Borzalmak városa
Justin Cronin: A szabadulás
Seth Grahame-Smith: Abraham Lincoln, a vámpírvadász
Rachel Caine: Az üvegház
MaryJanice Davidson – Laurell K. Hamilton – Charlaine Harris – Angela Knight – Vickie Taylor: Karó
George R. R. Martin: Lázálom
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
Stephen King – Peter Straub: A talizmán
Stephen King: Az