The ​Ship Who Sang 5 csillagozás

Anne McCaffrey: The Ship Who Sang Anne McCaffrey: The Ship Who Sang Anne McCaffrey: The Ship Who Sang Anne McCaffrey: The Ship Who Sang Anne McCaffrey: The Ship Who Sang Anne McCaffrey: The Ship Who Sang

In the future envisioned in the novel, many children are born with severe physical handicaps, the result of toxic environmental conditions. Their brains, however, are perfectly healthy. Scientists place the infants' stunted bodies in mechanical shells, then train them to perform complex technical tasks. At adolescence, their brains are removed from their bodies and placed in machines. Their machines are their bodies, over which they have complete control. The Ship Who Sang is the story of one of these children who is placed inside the hull of a space ship. She falls in love with one of the fleshly men who board her. The resulting trauma is resolved when it is decided that they will be partnered forever.

Eredeti megjelenés éve: 1969

>!
Corgi, London, 1999
332 oldal · ISBN: 9780552091152
>!
Corgi, London, 1976
206 oldal · puhatáblás · ISBN: 055210163X

Kedvencelte 4

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Noro >!
Anne McCaffrey: The Ship Who Sang

Ha olyan könyvet keresel, ami egy űrhajóról szól, nem biztos, hogy a legújabb a legjobb. Ez az 1960-as években született novellafüzér könnyedén maga mögé utasítja az utóbbi évek mezőnyét, ha azt szeretnénk megtudni, milyen is űrhajónak lenni. (Esetleg Banks egy-két jelenete fogható hozzá, amelyek kultúrabeli Elméket állítanak a középpontba.)
A történetek főhőse egy életképtelen testtel született lány, akinek a novellák világában csak egy űrhajó agyaként van esélye a létezésre. Így ellenben kitűnően boldogul és a maga módján teljes életet él. Viszonylag kevés hangsúlyt kap az a kérdés, hogy ez az eljárás vajon jó és helyes-e így, más elgondolkodtató problémák azonban számosan felbukkannak a könyvben. Szó esik különféle emberi kapcsolatokról, születésről, halálról, test és elme viszonyáról, Shakespeare műveiről egy sokcsápos idegen faj előadásában, és hogy minderről hogyan vélekedik egy olyan lény, aki nem egészen ember, ugyanakkor mégis ízig-vérig emberi. Tulajdonképpen meglepődnék, ha a 60-as évek SF kínálatában sok jobban megrajzolt női karakter szerepelne, mint ez az… űrhajó.
(Ajánlom még mellé C. L. Moore: No Woman Born c. kisregényét is.)

2 hozzászólás
Hanon13>!
Anne McCaffrey: The Ship Who Sang

Anne McCaffrey ismét csak megmutatta, hogy mire képes. Nem tudom elhinni, hogy ezt a művet 1969-ben írták. Annyira….modernnek és frissnek tűnik.
Kevés olyan jól megírt, női főszereplővel találkoztam, mint Helva. Pedig Ő még csak nem is emberi testben él, hanem igazából egy űrhajó. Mégis sokkal inkább tűnt embernek, mint néhány másik főszereplő.
Amiben pedig biztos vagyok, hogy McCaffrey ezt is inkább a női olvasóinak írta. Mármint ha kicsit alaposabban megnézzük a történetet, a végére egy romantikus űroperát kapunk. Minden egyes novella, ha lehet így fogalmazni, egy-egy kapcsolatról szól igazán. A legfurcsább pedig az egészben még mindig számomra az, hogy McCaffrey már mióta írta ezeket a történeteket, annyira író vehetne róla példát, hogy hogyan is kell jó sci-fi könyvet írni, amit a férfiak és a nők is egyaránt élvezni tudnak.
Az egyetlen amit igazán sajnálok, az a folytatás hiánya. A Brainship sorozat további kötetei már Helváról szólnak, hanem más-más BB hajókról. Pedig annyira olvastam volna még tovább, még csak épphogy kezdtem belemelegedni.


Népszerű idézetek

Noro >!

They encase us in titanium shells, place the shells in titanium bulkheads and consider us invulnerable. Physical injury is the least of the harmful accidents that this universe inflicts on its inhabitants

Dramatic Mission


Hasonló könyvek címkék alapján

James S. A. Corey: Leviathan Wakes
Vernor Vinge: A Fire Upon the Deep
Joe Haldeman: The Forever War
Peter F. Hamilton: Pandora's Star
Dan Simmons: The Rise of Endymion
Vernor Vinge: A Deepness in the Sky
Alastair Reynolds: Absolution Gap
Alastair Reynolds: Pushing Ice
Megan Lindholm: Alien Earth
Greg Egan: The Clockwork Rocket