In the future envisioned in the novel, many children are born with severe physical handicaps, the result of toxic environmental conditions. Their brains, however, are perfectly healthy. Scientists place the infants' stunted bodies in mechanical shells, then train them to perform complex technical tasks. At adolescence, their brains are removed from their bodies and placed in machines. Their machines are their bodies, over which they have complete control. The Ship Who Sang is the story of one of these children who is placed inside the hull of a space ship. She falls in love with one of the fleshly men who board her. The resulting trauma is resolved when it is decided that they will be partnered forever.
The Ship Who Sang 5 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 1969
Kedvencelte 4
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 1

Kiemelt értékelések


Ha olyan könyvet keresel, ami egy űrhajóról szól, nem biztos, hogy a legújabb a legjobb. Ez az 1960-as években született novellafüzér könnyedén maga mögé utasítja az utóbbi évek mezőnyét, ha azt szeretnénk megtudni, milyen is űrhajónak lenni. (Esetleg Banks egy-két jelenete fogható hozzá, amelyek kultúrabeli Elméket állítanak a középpontba.)
A történetek főhőse egy életképtelen testtel született lány, akinek a novellák világában csak egy űrhajó agyaként van esélye a létezésre. Így ellenben kitűnően boldogul és a maga módján teljes életet él. Viszonylag kevés hangsúlyt kap az a kérdés, hogy ez az eljárás vajon jó és helyes-e így, más elgondolkodtató problémák azonban számosan felbukkannak a könyvben. Szó esik különféle emberi kapcsolatokról, születésről, halálról, test és elme viszonyáról, Shakespeare műveiről egy sokcsápos idegen faj előadásában, és hogy minderről hogyan vélekedik egy olyan lény, aki nem egészen ember, ugyanakkor mégis ízig-vérig emberi. Tulajdonképpen meglepődnék, ha a 60-as évek SF kínálatában sok jobban megrajzolt női karakter szerepelne, mint ez az… űrhajó.
(Ajánlom még mellé C. L. Moore: No Woman Born c. kisregényét is.)


Anne McCaffrey ismét csak megmutatta, hogy mire képes. Nem tudom elhinni, hogy ezt a művet 1969-ben írták. Annyira….modernnek és frissnek tűnik.
Kevés olyan jól megírt, női főszereplővel találkoztam, mint Helva. Pedig Ő még csak nem is emberi testben él, hanem igazából egy űrhajó. Mégis sokkal inkább tűnt embernek, mint néhány másik főszereplő.
Amiben pedig biztos vagyok, hogy McCaffrey ezt is inkább a női olvasóinak írta. Mármint ha kicsit alaposabban megnézzük a történetet, a végére egy romantikus űroperát kapunk. Minden egyes novella, ha lehet így fogalmazni, egy-egy kapcsolatról szól igazán. A legfurcsább pedig az egészben még mindig számomra az, hogy McCaffrey már mióta írta ezeket a történeteket, annyira író vehetne róla példát, hogy hogyan is kell jó sci-fi könyvet írni, amit a férfiak és a nők is egyaránt élvezni tudnak.
Az egyetlen amit igazán sajnálok, az a folytatás hiánya. A Brainship sorozat további kötetei már Helváról szólnak, hanem más-más BB hajókról. Pedig annyira olvastam volna még tovább, még csak épphogy kezdtem belemelegedni.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- George Lucas: Star Wars 98% ·
Összehasonlítás - Orson Scott Card: Ender's Game 93% ·
Összehasonlítás - Andy Weir: Project Hail Mary 92% ·
Összehasonlítás - Dan Simmons: Hyperion (angol) 92% ·
Összehasonlítás - James S. A. Corey: Caliban's War 90% ·
Összehasonlítás - Isaac Asimov: Second Foundation ·
Összehasonlítás - Becky Chambers: A Closed and Common Orbit 89% ·
Összehasonlítás - George R. R. Martin: Tuf Voyaging ·
Összehasonlítás - Jessie Mihalik: Polaris Rising 87% ·
Összehasonlítás - A. C. Crispin: The Hutt Gambit ·
Összehasonlítás