Dragonflight (Dragonriders of Pern 1.) 2 csillagozás

Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight Anne McCaffrey: Dragonflight

The men who rode the dragons were a breed apart. Chosen when the dragons were first hatched, they became soulmates for life with the huge, magnificent beasts they controlled – the green, blue, brown and bronzes – beautiful – terrible – the only creatures who could defend the planet Pern from the blood-red star. But without the Queen, the dragons would become extinct. Only the gigantic, golden Queen could breed the new flights. And the Queen was fading… dying… leaving behind one last, huge, golden egg. Dragonflight is the first book in Anne McCaffrey's world-famous Chronicles of Pern and has been in print since its first publication in hardcover 30 years ago.

Eredeti megjelenés éve: 1968

>!
Transworld, London, 2012
352 oldal · ASIN: B008FY4KBS
>!
Eclipse, London, 1993
puhatáblás · ISBN: 0586217525 · Illusztrálta: Lela Dowling, Cynthia Martin, Fred Von Tobel
>!
Corgi, London, 1991
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 0552084530

1 további kiadás


Kedvencelte 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 6

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

mandris>!
Anne McCaffrey: Dragonflight

Akkor folytassuk visszafogottan fanyalgó értékeléseim sorát:

Röviden elmondhatom, hogy a Sárkányröptét szerettem, de:
Ugyan visszatérő módon sci-finek mondják ezt a regényt, nem véletlenül szerepel a klasszikus fantasy regények listáin. Ugyan az írónő kolonizált bolygóról meg napkörüli pályákról beszél és a „közöttben” abszolút nulla fok uralkodik, időben utaznak, és ha nagyon szeretnénk, mindenre megadhatnánk egy tudományos magyarázatot, de azért ez mégiscsak inkább fantasy, óriási sárkányokkal és sárkánylovasokkal, akik gyakorlatilag a sárkányok születésétől, a személyüknek a sárkányok által való kiválasztásától/elfogadásától kezdődően szoros és élethosszig tartó telepatikus kapcsolatban is vannak „nyergesállataikkal”.* A sárkányokra pedig azért van szükség, hogy a párszáz évente néhány évtizedig a Pern közelébe kerülő Vörös Csillagról a Pernre átjutó „fonalakat” pusztítsák. Amikor azonban felvesszük a fonalat, Pern éppen egy ilyen párszáz éves – ráadásul az átlagosnál, ha jól értettem, hosszabb – nyugalmas időszak vége felé közeledik, amely elég hosszú volt ahhoz, hogy a „fonalakról” összeszedett tudást az emberek a mítoszok világába utalják, sárkánylovas osztagaikat pedig inkább érezzék parazitáknak, mint valakiknek, akiktől alapvetően függ a biztonságuk. Ráadásul az utolsó ilyen sárkánylovas weyr vezetői sem voltak éppen a helyzet magaslatán. Mostanra viszont a helyzet több tekintetben változni látszik, és a dolgok szerencsés (vagy inkább sürgető és aggasztó) együttállása lehetővé teszi, hogy a perni emberi kolónia csúfos végórái helyett valami csoda folytán mégis inkább egy jó kis, kalandos történetnek legyünk a szemtanúi, teleportáló spoiler sárkányokkal, makrancos weyrnővel és ugyancsak kellő mértékben kidolgozott mellékszereplőkkel. A regény erőssége az emberek közötti apróbb konfliktusok, súrlódások és összecsiszolódás bemutatása, és ahogy a szétesőfélben lévő sárkánylovas-csapatból ismét ütőképes sereget hoz létre. A gyenge pontja – hogy végre eljussak a fanyalgásig –, hogy a főellenség, a „fonalak” egyszerűen a két égitest közötti téren átjutó, de nem értelmes lények, spórák. (Ha jól értem) Ha egy epikus csatában az egyik fél spórákból áll… nos, szóval, értitek…
Ezért aztán kíváncsian, de félve is nézek majd elébe a folytatásoknak, mert ezt e részt elvitte a vállán egyrészt a sárkánylovasok és az őket parazitaként kezelő, egymással is rivalizáló uracskák, másrészt a weyren belül Lessa és F’lar, illetve kettejük és mások közötti konfliktusok, meg persze ennek az izgalmas világnak a bemutatása (még egyszer mondom, mert nem tudom eléggé hangsúlyozni: spoiler és teleportáló óriássárkányok!), de mi jut a későbbi részekre?

* Felmerült bennem, vajon James Cameron mennyire inspirálódott McCaffrey-től, amikor az Avatart készítette.


A sorozat következő kötete

Robert Silverberg (szerk.): Legends Stories By The Masters of Modern Fantasy

Dragonriders of Pern sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Deborah Harkness: The Book of Life
Ezekiel Boone: The Hatching
Philip K. Dick: The Zap Gun
Christie Golden: Valerian and the City of a Thousand Planets
Audrey Niffenegger: The Time Traveler's Wife
Catherynne M. Valente: Annihilation
Colleen Gleason: Beyond the Night
Michael Reaves: Darth Maul: Shadow Hunter
Michael Crichton: Jurassic Park (angol)
Lily Brooks-Dalton: Good Morning, Midnight