Viharos ​érzelmek 87% 401 csillagozás

Nem, nem és nagyon nem. Túl sok dráma, szinte szappanopera szerűen pergő fordulatok a teljes boldogság és a mély letargia között. Tíz évvel ezelőtt valószínűleg jobban élveztem volna, de ennyi hiszti már sok volt. Először Nina aztán Jason. A drága szenátort meg péklapáttal ütöttem volna agyon. Egyedül a nagyit bírtam. A vége meg…mi a mócsingos marhalábszár?
Mint amikor Pamela álmodik a Dallasban, vagy ötven részt. Arra számítottam, hogy lesz olyan jó, mint Jodi E. Malpas Védelmezője, de sajnos nem.

Kedves Anne!
Ha valaki egyszer megkérdezné tőlem, hogy olvasson-e ALG regényt, csak annyit mondanék neki, hogy: „ Kezd el A remény hajnalával. Utána úgysem fogod tudni abbahagyni.”
Egy újabb fantasztikus könyvet olvashattunk egy bonyolult szerelemről. Vagyis egy viharosról. Ami tényleg ilyen volt.
Köszönöm, hogy megszülethetett ez a könyv. És már alig várom a következő ALG könyvet! *.*

Kedves Anne!
Hogy is szoktam mondani?! – …mint a bumeráng….
A cím találóbb nem is lehetne, olvastam – izgultam – aztán mikor már kezdtem megnyugodni ….. „Jesszus Te Nő !!!!! -Meg akarsz ölni??? ” …. – Nincs harag!? de ez mindent elmond arról, mikor is az utolsó fejezeteket olvastam ……. Tudod mi kattogott a sorok között – tudom, hogy csak álmodik vagy vmi ilyesmi – tuti nem teszi ezt velünk…… aztán haladtam előre és semmi…. kezdtem kétségbeesni és valljuk kezdtem haragudni is Rád :P és mikor megláttam az epilógus feliratot ….. „ Ez nem lehet igaz” – nem mertem tovább olvasni – „Tuti elsiklottam vmi felett”……
Nagy levegőt vettem és óvatosan (de tényleg!) olvastam tovább – aztán peregtek a képek …… Fel lehet épülni egy molyinfarktusból? – Hát nekem spec. az volt…..
Imádom, amit csinálsz velünk és amit adsz nekünk!
És megint beugrott vmi, míg olvastam – ha nem bánod megint megosztom veled ;-)
Olyan szívesen olvasnék a kezed nyomán íródott történetet, amelyben a véletlen fogantatást, az anyává – apává válást (mert olyan jól meg tudod ragadni a ffi szemszöget és tudom, hogy itt is menne – főleg ha egy olyan „kisördögöt” ültetsz a vállára a főhősünknek mint Jasonén is ült és szemérmetlenül dirigált :P ) majd egy időszakot ölel fel a hármas életéből (a story többi része legyen meglepi :D )
Hogy visszatérek e ?! Ez nem kérdéses – Igazából el sem megyek csak a háttérbe húzódom és türelmesen várom a folytatást, mert kell hogy legyen !

Ölel,
Bea

Ui: Lehet tévedek, de nagyon tetszik, ahogy Zsófi is helyet kap a történetekben. Aiden, Lily, Hope…. Puszilom és csak így tovább Kicsilány – adj anyának sok- sok ötletet – nagyon szeretjük, ahogy a Te világod és Anyud tudása találkozik és papírra vetül! ;-)

„Az élet megismételhetetlen, ezért mindig úgy kell élni, hogy nincs több lehetőség. Csak egy esélyünk van.”

A Törékeny vonzerő volt az első, amit Anne L. Green könyvei közül olvastam. Teljesen magával ragadott a stílusa, így kétség sem fért hozzá, hogy a régebbi könyvei közül is kézbe fogok venni párat. Az első választásom a Viharos érzelmekre esett. Úgy érzem, végre sikerült találnom egy olyan történetet, ami kirángat a szürke hétköznapokból és energiával tölt fel. Mostanában sikerült mindig belenyúlni a kevésbé nekem íródott könyvekbe, s éreztem, hogy lassan, de biztosan halad felém az olvasói válság. Mindenféleképpen szerettem volna elébe vágni, ezért többek ajánlására esett a választásom erre a kötetre. Nem csalódtam, volt itt minden, ami letehetetlenné tesz egy regényt: szerelem, fordulatok, humor, nem várt pillanatok, tragédiák és szép végkifejlet.
(…)

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/04/anne-l-green-viha…

Hú, ez a könyv..
Azt kell mondjam, hogy Anne nem tud hibázni, bár ez nem az a megszokott ALG stílus.
Ahogy a cím is mondja, elég viharos volt.
Rengeteg csavar volt benne, ami izgalmassá tette a könyvet.
Szerethető szereplőkkel: Jason és Nina, annyira különbözőek voltak, de hát tudjuk, az ellentétek vonzzák egymást.
Nagyi, tündéri pofa volt, őt imádtam nagyon.
Volt azért egy-két karakter, aki nem lopta be magát a szívembe.
Nadin, kifejezetten idegesített, apukáról nem is beszélve, bár az ő viselkedésének is megvolt a miértje, de akkor sem gondolom, hogy a gyerekemen töltöm ki haragom, bánatom.
Megan viselkedésének gyanúsnak kellett volna lenni, de szokás szerint, annyira belefeledkeztem a történetbe, hogy nem raktam össze.
Az a vég, pedig egy nagyon spoiler húzás volt, a szívem szakadt meg.

Amiért a fél csillagot mégis levontam, nekem egy kicsit sok volt az elején a macska-egér játék.

Oké, itt vagyok, felszedtem az államat a padlóról.
Vagy mégsem?
Mégis mi volt ez a vég? Miiiii? Kétszer elolvastam, hogy jól értem-e, amit látok, aztán rájöttem, hogy nem értek semmit. Semmit! Most akkor az előbbi, vagy az utóbbi befejezés a valós? És melyik a rossz, és melyik a jó? Én döntöm el, vagy esetleg elsiklottam valami felett? Áááá, megőrülök ettől az egésztől!

Amennyire nehezen rázódtam bele a történetbe, és fogadtam el Nina gyerekes viselkedését (ami szerencsére a későbbiekben teljesen megváltozott), annyira lett a végére hatalmas szerelem a könyv és Jason karaktere is. Az a rengeteg csavar, dráma, macska-egér játék, szenvedély és viharos érzelem… olyan jól összegyúrta az írónő az „alapanyagokat”, és annyira remekül bonyolította a szálakat! De a befejezés… az felér egy kínzással is!

Hol a következő ALG könyv?!

Update: a pécsi dedikáláson kifaggattam kicsit az írónőt, és megtudtam, hogy spoiler. Megnyugodott a lelkem. :)

Egy nagyon összetett könyvről van szó. Alapvetőn két ember egymásra találásáról szól, tele van drámával és megrázó fordulatokkal, miközben erotika is akad benne bőven.(…de még mennyi! Úgy éreztem, mintha valamelyik kedvencem (Laurell K. Hamilton vagy J. R. Ward) irományát olvastam volna, abszolút hozta azt a stílust, azt a típusú fülledt erotikát.) Nem egy kiszámítható történet, alaposan sikerült meglepnie nem egyszer, nem kétszer… Imádtam a váltott szemszöget, a regény stílusát és a bonyodalmakat is. A fülszöveg alapján gondoltam, hogy jó lesz, de nem gondoltam, hogy ennyire! :))

Kedvenc karakter: Jason Scott ♥ – Odáig voltam a pacákért, majdnem mindig.

Bővebben: https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/12/annelgreen…

Bármilyen klisésnek is éreztem, imádtam.
Egyszerűen nem tudtam letenni. Magával ragadott a történet, és ezért el tudtam nézni minden hibáját, a kiszámíthatóságát is.
Mikor láttam, hogy hamarosan a végéhez érek, még akkor is meg tudott lepni, és ez volt az, ami miatt tudtam, hogy öt csillagot fogok neki adni.
Kiszámíthatónak gondoltam, aztán rájöttem, hogy mégsem az. Mert beszippantott, és tudni akartam mindent, hogy mi fog történni.
Jason karakterébe rögtön „beleszerettem”. Nagyon jól felépített jellem, egyszerre van tele hibákkal és egyszerre tökéletes.
Ninától kicsit tartottam. Féltem, hogy spoiler, de szerencsére megváltozott a véleményem.
Az biztos, hogy mást is fogok olvasni Anne L. Greentől, méghozzá hamarosan!

Fhu hát mit is mondjak. Sajnos nem lett a kedvencem, pedig nagyon próbáltam megszeretni. Tényleg.
Kicsit túl sok volt. Minden belesűrítve egy viszonylag nem olyan hosszú kötetbe. Van ami túlnyújtva, máskor meg csak kapkodtam a fejem, hogy hogy ugrottunk most ennyit…
A cselekmény pörgős volt, hamar elolvastam, ennek örülök.
Van még az írónőtől több könyv is a polcomon , de egyelőre szüneteltetem a munkásságával való megismerkedést. /Borító sem tetszett./
A könyvre visszatérve.
Nekem túl drámai volt és a legkevésbé sem valóságos. Én a fülszöveg alapján valami jobbra számítottam. A karakterek sem nőttek a szívemhez. Nina gyerekes viselkedése sok volt.. Főleg ahhoz képest, hogy milyen egyetemre járt.. Számomra megdöbbentő volt. Bár pozitívum, hogy a jelleme sokat fejlődött a regény alatt.
Jason.. Ilyen testőrt.. meg embert.
A cselekmény számomra túl hihetetlen volt. Értem én ,hogy Amerika meg szenátori család, de na. A török sorozatokban sincs ennyi dráma. Ez a szeret nem szeret macska-egér játék az elején nagyon idegesített. Mikor végre vége lett, akkor jött a másik véglet. Szerintem a könyv 1/3-a a testiségre alapoz. Nincs ezzel nekem alapjában semmi bajom, de ez most sok volt, még egy cirka 500 oldalas könyvben is. Ráadásul mindez érzelem nélküli vágyra vonatkoztatva. Hiányoztak az apró gesztusok, az a mindent elsöprő szerelem érzés.
A kedvenc szereplőm egyértelműen a nagyi volt, (no meg az orvosok- volt dolguk bőven)
kedves és egész szép, életvezető gondolatai voltak. Illetve a fejezetek eleji gondolatok ismer emberektől, filmekből – tetszett!
Az írónőt viszont meg szeretném dicsérni az elbeszélésért , a szóhasználatért.
Bár ez a regény most nekem egy határozott inkább nem, ettől függetlenül nem zárom ki, hogy később adok a többinek majd egy esélyt!

A könyv elején még nem gondoltam volna, de a történetből egy igazi érzelmi hullámvasút lett, izgalmakkal tele.

Nina jellemfejlődése volt a legcsodálatosabb dolog a könyvben, persze Jasont is szerettem spoiler, na és a Nagyit se felejtsük ki, nagyon csíptem. :)

Volt ugyan egy-két szappanoperás fordulat a történetben, de valójában ezek nem zavartak, hiszen amit keresni szoktam egy könyvben – a fordulatokon túl gondolatok és érzelmi mélységek – , azt megkaptam.

A történet kicsit emlékeztetett Maya Banks KGI-sorozatára, amit imádok, így nem véletlen szerintem, hogy ez is tetszett.

@Sippancs Katám, köszönöm ezúton is a könyvet, tökéletes választás volt, és mindig öröm megismerkedni egy újabb tehetséges kortárs magyar íróval. :)

Azért a befejezéshez van egy-két szavam spoiler Így viszont jár az 5 csillag. :)