Toszkána ​vére (Hatalom, mámor, Toszkána 1.) 268 csillagozás

Anne L. Green: Toszkána vére

Veszteség ​nélkül nincs változás, de vajon a szerelem rá tud venni arra, hogy fejest ugorjunk az ismeretlenbe?

Cathlyn Keyes élete gyökeresen megváltozik, amikor egy csúnya szakítás után vőlegénye elől egy toszkán borbirtokra menekül átgondolni a jövőjét. Katie első pillantásra beleszeret a lankás, hullámzó dombokkal, magasba törő tujasorokkal, napfényben fürdőző szőlőtőkékkel és az este ezüstös fényébe burkolózó rusztikus kőépületekkel tarkított toszkán tájba… és nem csak a tájba. Hamarosan megismeri a sármos Danielét, aki felvillantja előtte a változás lehetőségét.
Daniele Allegrini évek óta azért küzd, hogy megmentse a családi birtokot a csődtől. Mindene a szőlő és a borkészítés, de be kell ismernie, az értékesítés kegyetlen versenyt diktáló világa távol áll tőle. A mindent irányítani akaró, olasz mentalitása miatt nehezen viseli a birtokra érkező okoskodó, makrancos és makacs Katie-t, aki elhatározza, hogy segít Danielének kilábalni az anyagi válságból.
A… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2021

>!
Álomgyár, Budapest, 2022
472 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156145680 · Illusztrálta: Németh Renáta
>!
Álomgyár, Budapest, 2021
472 oldal · ISBN: 9786156145772
>!
Álomgyár, Budapest, 2021
472 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786156145680

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Daniele Allegrini · Cathlyn Keyes


Kedvencelte 41

Most olvassa 19

Várólistára tette 124

Kívánságlistára tette 124

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Mariann_ P>!
Anne L. Green: Toszkána vére

2 könyvet is félbehagytam, mire rátaláltam az olvasatlanjaim közt erre a könyvre.
Gondoltam, Toszkána csak tetszeni fog.
Az elején egy kicsit belekeveredtem, mert Daniele nekem nőiesnek hangzott, aztán kiderült, hogy egy ízig-vérig fiatalember.
Toszkána csodálatos, bakancslistás , egyszer úgyis elmegyek oda.!!!!
A táj, a borászat, meg az az életérzés…
A kezdeti ellenséges vagdalózást kihagytam volna, mert lehet valaki egyszerűen nem szimpatikus, aztán elfogadom.
De , ahogy a könyvekben lenni szokott ezután, a nagy szenvedély egyszer csak átír minden addigit. Vagy az olasz mentalitás, csáberő ?
Fiataljaink úgy egymásra találnak, hogy erotikától túlfűtötté válik a könyv.
Végül is nem vettem rossz néven, kellett ez nekem, üdítő volt olvasni a ködös napokon.
A vége a folytatásért kiált, ami szerencsére megjelent, mindenképpen beszerzem a napokban.

1 hozzászólás
Niitaa P>!
Anne L. Green: Toszkána vére

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2021/11/anne-l-green-to…

„A Toszkána vére című könyv tökéletesen megállja a helyét a korábbi Anne L. Green kötetek mellett, mégis teljesen más érzést vált ki az olvasóból. Ez a regény kirí a környezetéből, sokkal többet ad, mint bármely másik történet. Az írói érzékletesség új szinten bontott formát. Eddig az aktuális két ember között fennálló kapcsolat volt az, amire a sztori épült, ám most sokkal nagyobb lánggal ég a lapokon a helyszín iránti mérhetetlen szerelem. Ahogy Cathlyn felfedezte a birtok minden egyes zugát, úgy nőtt bennem is a vágy, hogy ezt egyszer én is a saját szememmel láthassam. Gasztronómiai és kulturális felfedezések hada vár a ciprusfákon túl, a kanyargós út mentén.
Az idilli környezeten túl a történet is okoz némi meglepetést az olvasó részére. Az események a megszokott módon pörögnek, így a figyelmet kellőképp fenn tudja tartani. Van egy-két szál, valamint lehetőség, amit úgy érzek, sokkal jobban ki lehetetett volna használni, több potenciál rejtőzött volna benne, ám összességében nézve elégedett vagyok a cselekmény alakulásával, mert viszonylag rövid időintervallumot ölel fel a történet, így a további célok elérése már lehet, hogy hiteltelenné tette volna az egészet. Cathlyn és Daniele kapcsolata viszont okozott bennem némi hiányosságot. Több ízben is logikátlannak éreztem a tetteiket, a gondolkodásmódjukat, főként a férfi oldaláról. A regény utolsó fejezeteiben éreztem csupán a vérmérsékletén az olasz ráhatást. Számomra ő nem volt kellőképp hiteles, inkább egy letargiába süllyedt, döntésképtelen fiúcskának bizonyult, aki maga sem tudja, hogy éppen mit csinál és azt miért teszi. Egyedül a birtokhoz való hozzáállása lendített a megítélésemen, mivel az elhivatottsága tagadhatatlan. Mindez viszont az élet további területeire nem kivetíthető, így a lapokon kibontakozó kapcsolat alapjai is kétségesek voltak a számomra. Remélem, hogy a későbbiekben megerősödik és képes lesz megfelelően alakítani a ráosztott szerepkört.
Mindent összevetve jó érzéssel fordultam a regény irányába. A szerző remekül át tudta adni a hely varázslatosságát, kellőképp megalapozta a történetet, amely úgy vélem a folytatásban igencsak ki fog tudni teljesedni. Remélem, hogy a karakterek is hasonlóképp szárnyra fognak kapni.”

Wandamaci__könyvkuckója P>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Egyre több olyan magyar írótól olvasok, akiktől eddig még nem sikerült. Anne L. Greentől sem olvastam még, pedig már nagyon kíváncsi voltam, így eljött az ideje és a Toszkána vérével az ő munkásságával is elkezdtem megismerkedni.

Az írásmód annyira lendületes és szórakoztató. A beszólásokon sokszor hangosan nevettem, nagyon jól szórakoztam. Jó volt, hogy beleláttunk Cat amerikai életébe is, majd ehhez képest Toszkána gyökeres változást jelentett.

Amint elértük Olaszországot, majd a birtokot olyan hangulat kerített hatalmába, amely velem tartott egészen a könyv végégig. Egy regény helyszíne és hangulata ennyire még nem babonázott meg. Láttam magam előtt a naplementét, az érett szőlőszemeken megcsillanó napfényt és éreztem a szél cirógatását. Fantasztikus, amilyen csodálattal írt az írónő nem csak a tájról, az életérzésről, de magáról a borról is.

Egy váratlan, de annál izgalmasabb nyomozós szál is bekerült a képbe, ami rendesen felpörgette az eseményeket. Onnantól kezdve mindenki gyanúsítottá vált a szememben és állandóan kerestem a tettest. Mint ahogy általában, szerintem a közelében sem járok, de olyan vége lett, hogy ezt nem is tudtam meg, sőt ez volt a legkegyetlenebb függővég, amivel találkoztam.

Annyi biztos, hogy visszavágyok az Allegrini birtokra, szerintem nekem is belopakodott a lelkembe, nem fogom elfelejteni.
Összességében fantasztikus történet, amelyet nem csak kóstolgatni kell, hanem elmerülni benne és felfedezni Toszkána csodáit. Sokkal mélyebb történet, mint amire számítottam, tele mély érzelmekkel, izgalmakkal és Daniele Allegrinivel, aki felkerült a könyves álompasi listámra.

Bővebben:
http://wandamaci.blogspot.com/2021/08/anne-l-green-tosz…

pinkprincessreads>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Romantikus, rejtélyekkel tűzdelt őszi kiruccanás Toszkána szívébe.

Emlékszem a pillanatra, amikor az írónő elkezdte csöpögtetni az apró, de annál megkapóbb infókat erről a történetről. Na igen, már akkor egészen biztos voltam benne, hogy nekem ez a könyv igenis kelleni fog, hiszen ki ne szeretne olvasni egy olyan romantikus könyvet, ami Olaszországban játszódik?

Katie Chicagot hátrahagyva Olaszországba menekül, hogy élete apróra hullott darabkáit újra összeillessze. Pont a legjobbkor érkezik a mennyország kapujába, hisz ősz elején pezsdül csak fel igazán az élet, amikor le kell szüretelni az érett, csodálatos szölőszemeket, hogy a világ egyik legfenségesebb borja készülhessen el belőle. Ehhez a különleges folyamathoz viszont nem érthet minden jöttment földi halandó, legalábbis ezt vallja a mi kicsit mogorva, mégis elképesztően helyes borászunk.

Danielet az élet már több ponton is rendesen megszaggatta, viszont az éltető föld és a rajta szépen sorjában termő szőlő minden bajára gyógyírt tudott jelenteni. De tényleg elég lehet egy fiatal férfi számára az a boldogság, amit kétkezi, nehéz, verejtékes munkával teremtett meg? Daniele számára egyértemű volt erre a kérdésre a helyeslő válasz mindaddig, míg egy cserfes amerikai szépséget nem talált az erkélyén. Viszont itt kezdődtek csak ám a gondok, hisz Katie nem csak egyszerűen beszivárgott, egyenesen berobbant Dani életébe és ezzel együtt minden addigit a feje tetejére állított.

Nem szoktam hosszan ecsetelni, hogy milyen érzés is volt a könyv olvasása számomra, viszont most úgy érzem szavakba kell öntenem mindazt, amit nekem adott. Már az első pár oldal elolvasása után elkapott egyfajta kellemes, megnyugtató, meleg őszi légkör, amit tökéletesen kiegészített a jelen időjárás is. Ezen kívül részletes betekintést nyújtott számomra a bor készítés precíz, szisztematikus folyamataiba, aminek hatására muszáj voltam kibontani egy üveg jó fajta bort is, amit mostmár professzionálisan (jah nem) el is tudtam fogyasztani. Továbbá egy olyan romantikus könyvet vehettem végre a kezembe, ahol a szereplők különlegesek, de végtelenül szerethetőek voltak. Imádtam Katie cserfes jellemét, Daniele csupaszív oldalát és persze a Keyes házaspár már jól megszokott, utánozhatatlan stílusát. Mindemellett a könyv végig izgalmas, parázsló és egyszerűen fantasztikus volt, szóval epekedve várom az októbert, hogy végre kezembe vehessem a folytatást.

Mindent összefoglalva mindenkit arra tudok csak bíztatni, hogy vegye meg ezt a csodálatos könyvet és bekuckózva egy jó bor társaságában nyissa ki a szívét Anne L. Green legújabb világának.

nagydianagloria P>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Úgy szerettem volna elolvasni ezt a sorozatot, hogy már mind a három rész meg van, de eddig bírtam magammal. :) Egy újabb kedvenc történet az írónőtől, csak úgy faltam a lapokat.♥
Csodás tájakra kalauzolt el bennünket olvasás közben az írónő, ha lecsuktam a szemem, láttam is magam előtt Toszkánát és az Allegrini birtokot.
Már a könyv elolvasása előtt, adtam neki egy plusz pontot, hiszen az eddigi könyveiből ismerős Keyes név tűnik fel a fülszövegen, ami engem azonnal megvett. Szeretem, hogy az írónő karakterei valamilyen úton módon kapcsolatban állnak egymással.
Katie egy igazán lelkes, nyitott, segítőkész nő, aki egy szakítás után menekül Olaszországba. Szerettem olvasni, hogyan is borítja fel Daniele addig nyugodt, változatlan kis világát. :D
Daniele pedig egy igazi hagyományőrző olasz pasi, akinek mindene a borászat, és a birtok. Eleinte inkább egy antiszociális, zárkózott férfinak tűnik, aki mintha falakat húzott volna maga köré, hogy senki ne tudja őt szeretni igazán. Viszont, ahogy Katie berobban az életébe, aki szöges ellentéte, mégis úgy vonzza őt mint a mágnes, meglátjuk, hogy egy nagyon érzelmes, szenvedélyes férfi.
Katie és Daniele kapcsolata fokozatosan alakult ki, nem vágtak egyből a közepébe, tetszett a csípkelődésük, a humoros szócsatáik. A vágy már az elején megvolt kettejük között. Nagyon jó párost alkotnak ők ketten.
A történet nem csak a szerelemről, hanem többek között a borkészítésről is szól, amit az írónő nagyon szépen be tudott illeszteni a romantikus regénybe. Teljesen érezhető volt számomra, hogy az írónő saját tapasztalatokat írt le a lapokra. Ahogy Katie tanulta Daniele-től a borkészítés folyamatát, és minden velejáróját, úgy mi olvasók is tanulhattunk vele együtt.
Kíváncsian várom a következő részt, mert ez a függővég kiborít. :D

Dorina_S>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Tegnap fejeztem be a regényt, és kellett rá aludnom egy éjszakát. Fel kellett dolgoznom, és kicsit össze kellett szednem a gondolataimat.

Nagyon vártam ezt a könyvet, amikor megláttam a borítót egyből beleszerettem. A színek, a látvány magával ragadott…szinte éreztem a toszkán napsütést, akárhányszor csak ránéztem az akkor még csak előrendelhető kötetre a webshopban. Aztán elérkezett a várva várt augusztus és a bemutató. Végre a kezemben tarthattam ezt a szépséget, és gyönyörködhettem benne élőben is. Sokáig csak csodáltam a borítót, mivel a külsőre most egyszerűen nehéz szavakat találni. Az első és a hátsó borító is egyedi és szemkápráztató, utalva minden apró kis részletre a történettel kapcsolatban, de a gerinc…nálam ott tette fel a habot a tortára az írónő és a borítótervező. Mivel a trilógia három kötetét egymás mellé rakva a toszkán lankák jelennek meg a szemünk előtt, és így a könyvespolcok ékévé avanzsál a sorozat. Ennyire aprólékos odafigyelés és nagy gondosság azért ritkán figyelhető meg, és Anne L. Green még erre is gondol. Egyszerűen lenyűgöző.
A bemutatón megvett példányom különösen kedves a számomra, és a könyvembe írt kedves szavak pedig könnyeket csaltak a szemembe. Erzsóval először a könyvei által találkoztam, akkor még papíron. Később, személyesen egy csupa szív, kedves, bájos írónőt ismertem meg a személyében, aki rajong az olvasóiért. Meghallgatja pozitív és negatív kritikát egyaránt, és ott segít ahol tud. Ezért is örülök, hogy felfedeztem a könyveit, annak pedig még inkább, hogy ismerhetem. A Toszkána vére könyvbemutatón is nagyon domináltak az érzelmek: érzelmes hangulatban volt az írónő és az olvasók is. Leginkább azért mert aki régóta ismeri és követi ALG munkásságát, tudhatja, hogy ez a könyv nagyon fontos mérföldkő. Nekem a Remény hajnala a nagy kedvencem, eddig egyik ALG-regény sem tudta letaszítani a trónról, de a Toszkána vérének lehet sikerült. Erzsó majdhogynem összes könyvét olvastam, de úgy érzem a Remény hajnala és a Toszkána vére a legmélyebb könyve, leginkább „Anne L Greenes” könyve. Az amiért én megszerettem őt és a stílusát, visszaköszönt a legutóbbiban is. Persze sokféle témában és szereplők teljes garmadájában mutatta már meg az arcait, de ebben a kettőben az igazi Anne, amiért az én kedvencem.

Ebben a regényben meghatározó szerepe van a kutatómunkának, hiszen borászatról és borokról, magáról erről a szakmáról úgy csak hasra ütésszerűen nem lehet írni. Átüt a lapokon az az alázat és tisztelet, amellyel Erzsó e téma felé fordult. Alaposan utánajárt mindennek, felderítve minden titkát, csínját-bínját. A regényeire alapvetően is jellemző a körültekintés egy adott téma tekintetében. Az írónő szívvel-lélekkel vetette bele magát ebbe a témakörbe, mert a szavakon, a mondatatin ez nagyon érezhető. A fogalmazásmódja hatására szinte én is úgy éreztem a szűk, kis középkori utcákon járok, vagy éppen Chiantit kortyolgatok Firenze szívében. Amúgy eddig azt sem tudtam mi az a Chianti, hogyan házasítják a borokat, miért ilyen fontos ez Toszkána számára. Egyszóval Anne úgy tanít, hogy azt az olvasó észre sem veszi, csak miután becsukta a könyvet jön rá, mennyi új és érdekes információt megtudott. Egy adott tájegységjellemzőit, pedig leginkább egy utazás és helyi idegenvezető kapcsán lehet csak elsajátítani…vagy attól, aki ott él. Mert ő tudja csak olyan szeretettel, hévvel bemutatni az adott térség büszkeségét vagy éppen szépségét. Roppant mód érződik, hogy az írónő a könyv előtt járt Olaszország szívében. Beleírta a saját élményei által kiváltott érzelmeit is a történetbe. Ettől olyan élő, olyan lélegző, olyan valódi. Az, hogy saját szemmel látta a csodás olasz látnivalókat, Firenzét vagy fedezte fel magát Toszkána lankás völgyeit a szőlőtőkékkel és olajfákkal.

Ami mellett szintén nem tudok elmenni szó nélkül, az ALG alapossága. Egyrészt nála minden mindennel is összefügg. Minden szál kötődik valamihez, és nem volt másként most sem. Hiszen összekötötte a Bűnös viszony duológiát a Toszkána sorozattal. Egyszerűen ezt imádom az írónőben, mindenre és minden szereplőre figyel. Nem beszélve a fejezetek elején található idézetekről, amelyek egyszerre kifejezőek, és iránymutatóak.

A történet két szemszögből íródott: egy női és egy férfi szemszögből. Ezt a megoldást nagyon szeretem, mivel így mindkét fél fejébe és gondolataiba beleláthatunk. És van is mit nézni vagy éppen gondolkodni.
A női főhősnőnk Cathlyn Keyes egy sikeres marketingmenedzser Chicagóban, aki a szakmája csúcspontján van vőlegénnyel és egy jól menő céggel a háta mögött…és mégis…kívülről talán csodálatos élete van, de a függöny mögött bizony nem minden meseszerű. A vőlegénye nem is lehetne pénzéhesebb, rátartibb ember. Ráadásul éppen az esküvői ruhapróbáról hazatérő menyasszonya leleplezi le, ahogy „szerelme” titkárnőjével éppen közelebbi ismertséget kötnek. Ekkor Cathlynben elpattan valami és véget vet ennek a dolognak, majd egy barátnője hívására Rómába utazik felejteni és kiheverni ezt a megaláztatást. Olaszország, és az olasz életérzés gyógyírként működik, nem is tud másképpen szerintem. Maga a kultúrája, az olasz emberek, a kedvességük, a közvetlenségük egyszerűen utánozhatatlan. Cathy is hamar alkalmazkodik, és beleszeret a mediterrán országba. Rómában már várja barátnője Domi, aki megmutatja neki az Örök várost és bemutatja neki Bianca Allegrinit. Domi és Bianca barátnők, így a három nő együtt fedezi fel az olasz szórakozóhelyeket és beszélik ki egymásnak a problémáikat. Így kerül szóba az Allegrini birtok, és ekkor Cathy felajánlja a segítségét, hogy megmentsék Bianca örökségét. Ugyanakkor nem kis fába vágja a hősnőnk a fejszéjét, mivel Bianca bátyja, Daniele nem éppen olyan, mint a húga…sokkal nehezebb lesz vele elfogadtatni, hogy a megoldáshoz segítség kell, aki pedig nem más, mint Ms. Keyes.

Bevallom őszintén nem tudom teljesen kijelenteni, hogy Cathy vagy ahogy Toszkánában híjvák Katie szimpatikus lett volna az első oldalaktól kezdve. Sőt, nagyon sokáig nem tudtam megkedvelni. Zavart a „tipikus” amerikaisága, az elzárkózása az új dolgoktól. És néha úgy éreztem nyafog és hisztizik. Legyen szó ételről, a szobájáról vagy éppen a tömegközlekedésről. Sokszor olyan volt, mint egy elkényeztetett hercegnő, akik nem szoktak a kedvenceim lenni. Erőszakos, túlontúl akaratos jellem. Bár habitusával tökéletesen beillik az olaszok közé, de a vehemenciája még nekem is sok volt, pedig hasonló habitussal rendelkezem én is. Egyszerűen nem tudtam vele sokáig azonosulni, és csak a regény utolsó harmadára kedveltem meg igazán. Azon sem csodálkozom, hogy Daniele először nehezen viselte el, mert Katie elég impulzív személyiség. És azért teljesen látszott a két különböző ország és kultúra kettejük esetében. Daniele igazi olasz, aki udvarol, bókol és hódít. Ez az amerikai lánynak szinte újdonság, nincs ehhez hozzászokva, egyből a „lecsó közepébe akar csapni”, ami persze egy olasz típusú férfinak sok. Ez viszont azt is megmutatja mennyire kikopott az udvarlás, és mennyire csak a testi szerelem a lényeg. Ezért sok nő ezt már nem is érti, hogy miért halad lassabban egy férfi, miért megfontolt lépésekkel veszi be a kanyarokat. Nem minden férfi egyforma, és az is igaz sajnos, hogy a mai férfiak nem igazán tudnak már udvarolni. Ez abszolút nem vethető Katie szemére, de Danieléére sem.
Hősnőnk jellemét, extrovertált személyiségét, barátkozó természetét viszont nagyon szerettem. Fokozatosan változik azonban ő is, ahogy idomul a toszkán lankákhoz, és kerül egyre közelebb signor Allegrinihez. A tudása, a kitartása, az ereje becsülendő és tiszteletre méltó, hiszen hatalmas küzdőszellem bugyog benne. Önálló, egy igazi XXI. századi független, erős, amerikai nő; aki megáll a saját lábán és nem kell neki egy pasi segítsége sem az életben maradáshoz és az előrébb jutáshoz. Ez az én szememben csak emelte a tekintélyét.

Daniele Allegrini, az aki rácáfol mindenre ami az olasz férfiakról él a köztudatban. Se nem macsó, se nem közvetlen, kedvesnek sem nagyon mondanám. Az azonban kétségtelen, hogy jóképű. Egy antiszociális, magába forduló és zárkózott típusú férfi, aki erős falakat húzott maga köré, és még a családtagjait sem engedi át azokon, nemhogy idegeneket. Számos sebet, fájdalmat hordoz…és terhet cipel a vállán. Hatalmas a felelőssége, és a megfelelési kényszere. Utóbbiból eredeztethető zárkózott természete is. Fiatal férfi létére olyan, mint egy megkeseredett ember. Daniele sokszor egy bunkó taplónak tűnik, de sokkal több minden van a felszín alatt. Nehezen barátkozó, melankolikus hangulat jellemzi…amely sok esetben vonzó lehet, de azért ezek mögött mindig mélyebb dolgok húzódnak meg. Az teher, amit cipel a vállán tette ilyenné, a viszonya az apjával és a nagymamájával határozták meg a személyiségét. Állandóan őrlődik a jövő miatt, és hogy elkerülje a kudarcot, mert azt soha nem tudná magának megbocsátani. Ebben a kilátástalan állapotban találkozik Katie-vel, akivel nem is lehetnének különbözőbbek. A férfit szinte idegesíti az amerikai lány, aki nem ismeri a kultúráját, az országát…és ezt sérelmezi Allegrini, szóvá is teszi neki. Holott semmi erőfeszítést nem tesz azért, hogy megismertesse a lánnyal a szakmáját, a családja múltját vagy éppen Olaszországot. Nagyon nehezen teszik meg egymás felé a lépéseket, ugyanakkor szenvedélyes tűz lobog közöttük. Vonzzák egymást, mégis ellenállnak egymásnak. Daniele fél, fél kezdeményezni, mivel úgy érzi ő nem lenne elég egy ilyen nőnek, nem tudna eleget nyújtani…és több sebet, fájdalmat és veszteséget nem tud már elviselni és cipelni a vállán. Borzasztóan összetett és mély érzésű férfi, aki nagyon tud szereti. Csak ki kell húzni őt a bástyái mögül.

Az írónő ebben a kötetben a vallás kérdéskörét is górcső alá vette. Leginkább azt, kinek mit jelent, ki hogyan értelmezi és miben hisz. Az olasz emberek hozzáállása is megjelenik a regényben e kérdéskörben.

Anne L. Green a romantika mellett most is beleépítette a történetbe az izgalmakat, a bonyodalmakat és a titkokat. Olyan hálót szőtt a szerelmi sztori köré, amelybe a gerlepár könnyen belegabalyodhat, ha nem figyel a környezetére. Fokozatosan hinti el az információkat, és juttatja el ezeket a morzsákat a tetőpontig, ahol akkora csattanóval és függővéggel zárja a kötete, hogy majdnem a falat kapartam le. Még szerencse, hogy egy hét múlva itt a folytatást. Így befejezni és lezárni egy regényt már bűncselekménynek számít.

Számos mellékszereplőt zártam a szívembe, akikről még nagyon szívesen olvasnék későbbi regényekben. Leginkább Bianca, Giorgo és Domi lettek a szívem csücskei. Bianca egy igazi olasz lány, aki arra vágyik, hogy megtalálja a nagy Ő-t, aki eddig sajnos elkerülte. Domi olasz életével is megismerkednék. Giorgo pedig olyan volt, mint egy apuka. Az egész történet apukája. Mindig ott volt, ahol kellett, és ott segített ahol arra szükség volt. Megmelengette a szívemet, amikor feltűnt a színen. És persze felbukkan a Bűnös viszony Heatherje és Willje is.

A Toszkána vére egy hamisítatlan olasz romantikus regény. Elénk tárja a gyönyörű Toszkánát, a szőlőtőkékkel fedett dombokat, a kis hangulatos középkori városokat, és a borászat tudományát, illetve egy csoda szép szerelmi történetet két olyan emberről, akik nem is lehetnének különbözőbbek …..és mégis……így egészítik ki egymást, teszik jobbá egymást. Fejlődnek és változnak egymás hatására, és válnak jobbá egymásért egymással.

Deziréé>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Anne L. Green nagyon alkotott. Olyan szépen leírta a tájat, hogy most én is utazni akarok… szerintem nem kérdés hová.
A vége teljesen letaglózott. Még jó, hogy tudom máris olvasni a következő részt.

BarbyMalik0112 P>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Anne L. Green legújabb trilógiájának bravúros és szenvedélyes felütése garantáltan elrabolja az olvasói szívét. Toszkána borvidékét járjuk be a Toszkána vérében, és lehetünk részesei egy kalandos, érzelmekben gazdag utazásnak. Katie és Daniele története arról szól, hogy a segítség mindig onnan jön, ahonnan nem várnánk, hogy a változásoknak teret kell engedni, mert nem csak rossz sülhet ki belőle, és hogy a szerelem mindent legyőz.
Vérbeli olasz atmoszférával megtöltött regény!

Azoknak ajánlom a könyvet, akik meseszép tájat, borvidéket szeretnének bejárni, Toszkánába repülni és egy szenvedélyes szerelem szemtanúi lenni.

Bővebb értékelés » https://barbyesakonyvek.blogspot.com/2021/08/anne-l-gre…

Könyvpillangó92_εïз>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Ez a könyv egyszerűen magáb aszippantott. Nem bírtam letenni! ♥
Annyira tetszett Daniele és Cathlyn kapcsolata. Civódásaik, veszekedéseik megmosolyogtattak.
Bianca egy imádnivaló cserfes csajszi! Nagyon szeretem a karakterét, hogy sosem tud csendben maradni! :)
Giorgio nagyon szimpatikus ember, atyai tanácsokkal terelgeti Danielet és ráébreszti a helyes döntésekre. :)
Elkápráztatott Toszkána szépsége még így könyvön is keresztül. Teljesen úgy éreztem, hogy ott vagyok én is a napfényben fürdőző szőlőtőkék között, a szemetkápráztató rusztikus villa falai között. Szívesen elmennék Toszkánába a valóságban is! ♥
Nahh és a bor, a bor szeretete. Az orromban éreztem a bor illatát (mert hát imádom a bort) olvasás közben. ♥
IMÁDTAM minden egyes sorát! Nagy izgalomban tart a történet, hogy vajon ki lehet a rosszakaró? És miért fenyegeti a birtok gazdáját?
És ez a befejezés.. Most azonnal olvasni akarom a folytatást! Így nem érhet véget a Daniele és Katie története!! ♥
Köszönöm @AnneLGreen az élményt! ♥♥♥

Rebbencs>!
Anne L. Green: Toszkána vére

Hogyan képes Anne L. Green mindig felülmúlni magát?!
Komolyan mondom, akárhányszor azt gondolom, hogy az írónő nem tud újat vagy jobbat felmutatni, mindig megjelenik egy új könyve, én meg csak ámulok és bámulok, hogy erre mégis hogyan képes? Szememben ilyen egy igazi írónő: sosem fogy ki a lebilincselőbbnél lebilincselőbb témákból, mindig képes újítani és nem csak újat mutatni, de le is körözni saját magát. Eddig ALG nem okozott nekem csalódást, és ennyi könyvvel a háta mögött nem is hiszem, hogy valaha fog.
Ez a könyv viszont igen magasra helyezte a lécet. Nagyon érződik rajta, hogy benne van az írónő szíve-lelke, hogy rengeteget dolgozott rajta, járt utána a borászatnak, hogy ő maga is odáig van Toszkánért. Mindezek olyan élővé és lüktetővé teszik a könyvet, hogy egyszerűen áradnak a lapokból az érzelmek és az olvasó is hamar Chianti szívében találja magát.
Nekem már alapból abszolút pozitív felütéssel indult a könyv, ugyanis másik kedvenc sorozatom az írónőtől a Bűnös viszony, és nagyon kíváncsi voltam már arra, hogy miként alakul a kis Katie sorsa, valamint, hogy a fennmaradó szálakat, miként varrja majd el az írónő.
Nos, még nem minden kérdésemre tudom a választ, de amit eddig kaptam már az is egy csoda. Katie karaktere fantasztikusra sikeredett, én nagyon hamar megszerettem, igazi cserfes személyiség, aki az üdeszínfoltja a regénynek.
Azonban Daniele is az egyik legjobban megformált figura lett, nagyon élveztem megismerni őt. Markáns, határozott, igazi egyéniség, aki miközben hasonlít is a korábbi ALG hősökre, mégis más, jobb, egyedibb, izgalmasabb.
A kettejük kapcsolata pedig az egyik legjobb románc, amit mostanában olvastam. Abszolút működik közöttük a vonzalom, a szenvedélyesség, alig vártam, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz és nagyon szerettem arról olvasni, miként szeretnek a másikba.
Emellé pedig betársul még a csodás toszkán környezet, ennek minden szépsége, üdesége, a borok, a tájleírások, a többi izgalmas szereplő, valamint a kedvencem: a krimi szál. Vagyis nem feltétlen a klasszikus értelemben vett krimi, de nagyon elnyerte a tetszésemet ez a rejtélyes vonal, amiről még nem tudunk sokat. Teljesen feldobja a történetet, izgalmat ad neki és pont jókor is jött be. Nagyon kíváncsi vagyok, hova fogja tekergetni az írónő ezt a részt (van egy olyan érzésem, hogy az elvarratlan szálak ide fognak vezetni, bár sosem tudni Anne L. Greennél) és nagyon kíváncsi vagyok arra is, mi fog még várni a következő két részben.
Az viszont biztos, hogy ez nem csak az írónőtől lett a kedvenc kötetem, de az idei évem egyik legjobb olvasmányává is vált. Kevés időm jutott rá, de amikor lehetett, akkor kezemben volt a regény, alig bírtam letenni. De ennek az élménynek is érnie kellett, akár egy tökéletes bornak.
Még tudnék áradozni erről a könyvről, mert tényleg minden benne volt, amit szeretek az írónő történeteiben, attól még talán több is, de inkább most befejezem azzal, hogy nagyoooon várom már a folytatást, olyan jó, hogy alig kell rá várni, bízom benne, hogy a bemutatóra is eljutok. Remélem, lesznek még ilyen regényei az írónőnek, bár egyre inkább úgy gondolom, hogy bármihez nyúl, az rossz nem lehet! <3


Népszerű idézetek

BarbyMalik0112 P>!

– Amíg van egy cseppnyi esély, ne hagyjon el a hited, mert ez az egyetlen, amit nem vehet el tőled senki.

88. oldal

Beszterczei_Erika>!

Én itt kiöntöm neki a lelkem, ő meg kihányja a drága boromat. Édes jóistenem, inkább a vérem folyna…

116. oldal

Vass_Anita>!

– Az igaz szerelembe nem belezuhan az ember, hanem belefejlődik.

220. oldal

Beszterczei_Erika>!

– Az űr veszélyes hely, főleg, ha a két füled között van.

227. oldal

BarbyMalik0112 P>!

– Tulajdonképpen nem is kellenek határok. Azok csak korlátok közé szorítanak. A saját gátjaid miatt nem mered az álmaidat megvalósítani. Én majd segítek, hogy elmúljanak a félelmeid.

223. oldal

Vass_Anita>!

… semmit sem szeret a vágy jobban, mint azt, ami nem észszerű.

Könyvmoly1958>!

– Szinte mindegy, hogy az ember melyik pontján van a világnak, a naplemente mindenütt gyönyörű és felemelő látvány.

128-129. oldal

Agnesa_Porteleki >!

Mi, olaszok, megingathatatlanul hittünk a lehetetlenben, mert vallottuk, hogy csoda nélkül nem lehet élni.

BertaPalikSzilvi P>!

– Hiszek abban, ha keményen dolgozom, annak előbb-utóbb meglesz a gyümölcse. Hiszem, hogy legfőképpen bizalomra, támogatásra és szabadságra van szükségem ahhoz, hogy önmagam lehessek. Hiszem, hogy van egy nagyobb erő, amit egyesek Istennek neveznek, mások végzetnek vagy sorsnak. Hiszem, hogy a világ egy csodálatos hely, tiszta és hatalmas, megrendítő dolog, amit fel sem foghatunk. Hiszek abban, hogy helyünk van a világban, nem csak úgy, céltalanul létezünk. Hiszek abban is, hogy az életben a remény a recept, a hit pedig a gyógyír. De hiszem azt is, hogy a legmélyebb hit sem állhat a szeretet elé, mert a szeretet a legerősebb dolog a világon. […]


A sorozat következő kötete

Hatalom, mámor, Toszkána sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Borsa Brown: Párban Nápolyban
Baráth Viktória: Egy év Rómában
Koós Patrícia (szerk.): Jégvirágok
M. G. Brown: Szerelempróba
Jenna Evans Welch: Love & Gelato – Firenzei nyár
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
Anthony Capella: A szerelem étke
Adriana Trigiani: A cipész felesége
Borsa Brown: A maffia szívében