Anne ​Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség 28 csillagozás

Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség

Számtalan ​nyelven, számtalan kiadásban jelent meg eddig a cseh Otcenásek regénye és a hollandiai zsidó kislány, Anne Frank naplója. Pavel, az érettségiző cseh diák és Eszter, az üldözött zsidó lány tragikus szerelmének története a németek megszállta Prágában éppúgy világsiker lett, mint az éveken át bujkálni, rejtőzködni kényszerülő Anne Frank megkapóan őszinte, kordokumentumként is értékes naplója. Mindkét mű vallomás az elvadult világ farkastörvényei közepette továbbélő emberségről, szeretetről, önfeláldozásról, a tiszta, gyöngéd érzésekről. A világhírű regényt és naplót azonban nemcsak a téma hasonlósága rokonítja, hanem az előadásmód rendkívül egyszerű eszközökkel elért drámaisága is. Kevés olyan alkotás akad a világirodalomban, amely ennyire pátoszmentesen és mégis ennyire megrázóan ábrázolja a megszállás fojtogató légkörét. A megejtő szépségű szerelmi történetet és a döbbenetesen hiteles naplófeljegyzéseket éppen az írói eszközök rendkívüli egyszerűsége és tisztasága emelte… (tovább)

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Világirodalom Remekei

>!
Európa, Budapest, 1982
354 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630724774 · Fordította: F. Solti Erzsébet, Zádor Margit, Frank László

Kedvencelte 4

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

troublesome_007>!
Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség

Mindenkinek el kellene olvasnia mindkét történetet legalább egyszer élete során. Nem is tudom, hogy mondjam. Egyszerűen nyomot hagynak maguk után.
Anne Frank naplóját már volt egyszer szerencsém elolvasni. Most is pont ugyanúgy megérintett, mint akkor. Eszter s Pável története pedig laponként szakított ki újabb s újabb darabokat a szívemből.

Anno>!
Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség

Az igazságot bevallva már elég régóta el szerettem volna olvasni Anna Frank történetét, bár sose tudtam igazából mire is számítsak pontosan. Tudtam, hogy a könyv egy zsidó kislányról, az ő családjáról és sanyarú sorsukról szól, de azt nem, hogy szinte minden esemény a négy fal közt játszódik. Maga a történet nagyon megfogott, újfent szörnyű volt olvasni miként bántak ezekkel az emberekkel a Világháború alatt és mennyi mindent elvettek tőlük, csak azért, mert zsidó származásúak voltak.
Anna Frank alakja igazán érdekes volt, mély és elgondolkodtató dolgokat fogalmazott meg, bár meg kell hagyni a könyv néhány részén nagyon érződött, hogy még csak egy fiatal lányról van szó, akinek ideje korán meg kellett tapasztalnia az élet szörnyűségeit, és emiatt néhány ponton igen kis dolgok miatt tudott hisztizni, ami azért a körülményeket figyelembe véve eléggé kiakasztott.
Egyetlen problémám a történettel az volt, hogy egy idő után untatott. Félreértés ne essék , ez nem a témája miatt van, sőt nem is az írónő hibája volt, csupán nekem unalmas volt kétszáz oldalon keresztül azt olvasni, hogy mi történik a négy fal között bezárva egy kicsiny kis helységbe. Ezt leszámítva egy rettentő szívbe markoló, érzelmes és elszomorító történet amit mindenkinek el kellene olvasni legalább egyszer életében.

Mikor kezembe vettem a kötete elhatároztam, hogy a másik történetet is elolvasom, holott még soha életemben nem hallottam róla, így elvárások nélkül ugrottam neki. Az első ami már a történet elején is megfogott, az a mélyen elgondolkodtató gondolatok voltak. Nagyon nagyon tetszett benne, hogy sok esetben bele láttunk a főszereplők fejében, és ez segített abban, hogy még közelebb érezzem magamat hozzájuk és még mélyebben átérezzük azt a félelemet ami szép lassan felemésztette őket. Külön tetszett, hogy az író ebben az esetben egy szerelmi szálon keresztül közelítette meg az egész témát. Letaglózó és egyben borzasztó volt olvasni miken kellett keresztül menniük ezeknek a fiataloknak, holott lényegében semmit sem ártottak a világnak. Összességében, ez a történet is egy rendkívül szomorú olvasmány, ami jól ábrázolja a társadalmi elnyomást a világháború idején, így ha valaki szereti a klasszikusokat, és teheti olvassa el, nem fogja megbánni.

Fater>!
Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség

Még gyermekkoromban láttam Anne Frank naplójának egyik filmadaptációját, azonban a könyv elolvasása egészen mostanáig váratott magára. Nyilván a történetet – és annak szomorú folytatását, majd befejezését – már ismertem, ezért talán nem véletlen, hogy olvasás közben végig ez járt a fejemben.
Anne Frank már-már gyanúsan felnőttes stílusban, azt is mondhatnánk, hogy profi módon ír, ez a stílus talán nem annyira jellemző a korosztályra. Valószínűleg mások is jutottak már erre a következtetésre, ugyanis az elmúlt évtizedekben többször kétségbe vonták a napló eredetiségét, illetve több alkalommal is folyt komoly vizsgálat ezzel kapcsolatban.
Úgy tudom, az utolsó álláspont szerint a valódisághoz nem férhet kétség. Az is kétségtelen, hogy a téma – sajnos – ma is rendkívül aktuális, hiszen a világban nap mint nap folyik emberek kirekesztése, üldözése faji, vallási és egyéb hovatartozásuk miatt. A közelmúltban már azt is szomorúan tapasztalhattuk, hogy a hazai politika sem mentes az ilyen irányú, számomra rendkívül visszataszító megnyilvánulásoktól. Az úton-útfélen fröcsögve gyűlölködő embereknek talán nem ártana Anne Frank naplóját elolvasni, és olvasás közben a saját gyermekkorukra, vagy gyermekeik jelenére (ne adj' Isten jövőjére) gondolva önkritikát gyakorolni…

Cowardly>!
Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség

Újfent két csillagozhatatlan történet.

Mit is mondhat mindezek végigolvasása után az ember? Hogy undorodik a többi embertől, amiért ekkora sötétség lakozik bennük? Hogy undorodik magától, amiért – ki tudja? – talán benne is? Hogy végtelenül hálás, amiért van mit ennie, van fedél a feje fölött és nem kell minden másodpercet rettegésben eltöltenie attól félvén, hogy bármikor berúghatják valakik az ajtaját csak azért, mert ő másmilyennek született?

Túl sok tanulság és túl sok feldolgozásra váró impulzus. Az biztos, hogy érezzük bármilyen elmaradottnak, rossznak, élhetetlennek a mai világunkat, azért mégis tartunk valahol…

Nem tudok semmi értelmeset vagy intelligenset írni, olyan mélyen kiforgatott a napló és a kisregény így egymás után.
Csak annyit mondhatok: Lányok, remélem, magasra repültetek!

EsztiK>!
Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség

Talán még nem volt arra példa, hogy egy olyan könyvet olvassak, amiben két különböző történet szerepel, pláne egy témában íródva.
A zsidó kérdés szerintem alapból is egy elég megterhelő téma, maga az, amit akkor ezek az emberek átéltek.
Nem szeretek úgy könyvről értékelést írni, hogy egy kalap alá kell venni őket. Ebben az esetben pedig még az is fenn áll, hogy úgy kell értékelnem, hogy amúgy két könyvről beszélünk. Ha csak az Anne Frank naplóját kellene értékelni, akkor biztosan 5 csillaggal jutalmaznám. Nekem a Rómeó, Júlia és a sötétség kicsit lehúzó volt. Úgy értem, hogy nem adott hozzám úgy, ahogy az előbbi történet. Úgyhogy most inkább az AFN-ról fogok írni.
Alapjáraton elég félelmetes dolog az, hogy ez egy kislány története. Elég hétköznapiasan ír, minden apróságot, veszekedést megoszt, ami egyébként különösen jót tett a történettel, így egy fokkal olvashatóbb ez a sok szörnyűség.
Nemcsak a történetek, amiket olvastam volt érdekes, hanem az egéz látásmód, ahogy ezt az egész helyzetet egy tizenéves látja. Teljesen más dolgok foglalkoztatták, mintha például a szülei írták volna ezt a naplót, nyilván más dolgok élveztek volna prioritást. De ez így van rendjén. Az első gyerekkori szerelembe is bepillantást nyerhettünk. A szülő-gyerek kapcsolat akkori változata is nagyon érdekes volt. Maga az egész bujkálás, a körülmények, amik ebben a helyzetben adottak voltak, nagyon félelmetesen hatottak. De közben igyekeztek az ünnepeket, és az alkalmakat úgy megtartani, hogy a gyerekek itt se szenvedjenek hiányt, ami szerintem egy hatalmas lelki megpróbáltatás lehetett még amellett, hogy az egész helyzet félelmet szült és kilátástalanná tette a hétköznapokat.
A napló formának „köszönhetően” ugye lezáratlan maradt a történet, ami még plusz félelmetes volt nekem, és annyira szívfacsaró.
A végén leírták, hogy végülis hogyan végezte ez a család. Senkit nem irigylek abból a korszakból, és rohadtul sajnálom, hogy ezeknek mind meg kellett történnie. Szomorú vagyok, hogy ezek az értékes könyvek és történetek nem kitalált cselekmény alapján íródtak.

Bethlen_Tamás>!
Anne Frank – Jan Otčenášek: Anne Frank naplója / Rómeó, Júlia és a sötétség

„Senkinek egy pillanatot sem kell várnia ahhoz, hogy elkezdje jobbá tenni a világot!”
Nemrégiben A Világirodalom Remekei sorozat vagy 150 darabját mentettem meg egy lomtalanításból, persze azonnal elhatároztam, hogy az olvasásuknak is nekilátok. Anne naplóját választottam elsőnek, amely nekem gyermekkoromban kimaradt, de ez az a könyv, amelyet valamikor mindenki meg akar ismerni, és többet szeretne tudni róla, mint ami a rövid értékelésekből kiderülhet.
52 éves férfiként 2020-ban milyen volt elolvasni Magyarországon egy 13 éves kislány naplóját a II. világháború Hollandiájából? Nagyon különös. Természetesen érződik az iskolás stílus, a gyermeki látásmód, de már érezni egy formálódó személyiség, egy újságírónak vagy írónak készülő hölgy gondolatait is. Eszembe jutottak saját gyermekkorom emlékei, jobban belegondoltam, mit érezhettek az én fiaim ennyi idősen, és már azt is tudom, hogy másképpen fogok tekinteni a jövőben a tizenéves lelkekre.
Anne kibontakozó szerelme, félelmei, örömei, a szüleivel és a környezetével kialakult hullámzó kapcsolatai mind-mind hozzátesznek ahhoz a szörnyű tragédiához valami emberit, amelyet a borzalmas háború, az antiszemitizmus, az összes addig kialakult értékrend megsemmisülése jelentett.
És igen, szeretném megnézni azt a múzeumot, amelyet Amszterdamban a „hátsó traktusból” alakítottak ki.
(Természetesen nem hagyom a könyvet sem félben: Jan Otcenasek regényének is nekilátok.)


Népszerű idézetek

tgorsy>!

Összegabalyították, elfuserálták ezt a mi felvilágosult évszázadunkat. Gettó! haladás, technika és … középkor! Milyen jogon merik ezt velünk megtenni?

327. oldal · Jan Otčenášek

Risus P>!

Tudom, hogy a nővérem okosabb, kedvesebb, szebb és jobb nálamnál, de azért nekem is van jogom a megbecsülésre.

45. oldal (Anne Frank naplója) · Anne Frank

1 hozzászólás
tgorsy>!

Én nem vagyok bajnok, nem vagyok hős, nem engedhetem meg magamnak, hogy az legyek…
_ Pedig most muszáj… –
[…]
_ Legalább egyszer az életben muszáj! legalább egy kicsit, még ha a nadrágodba eresztesz is. Nincs más választás! hacsak nem akarsz szemét ember lenni. Én se vagyok Jánosik, a szentségit, hidd el. De vannak percek, amikor az embernek be kell bizonyítania, hogy ember, ha még valaha az életben nyugodt lelkiismerettel akar a becsületes emberek szemébe nézni.

331. oldal · Jan Otčenášek

Risus P>!

Az öreg házak olyanok, mint az öregemberek: tele vannak emlékekkel.

239. oldal (Rómeó, Júlia és a sötétség) · Jan Otčenášek

3 hozzászólás
Risus P>!

Egyet azonban megtanultam: csak akkor ismered meg az embereket igazán, ha egyszer, amúgy istenigazában kiveszekszed magad velük. Csak így tudod meg, milyen a jellemük!

36. oldal (Anne Frank naplója) · Anne Frank

Risus P>!

– Te is félsz néha?
– Mitől?
– Mindentől… az élettől.

271. oldal (Rómeó, Júlia és a sötétség) · Jan Otčenášek

Risus P>!

Igazán nem vagyok öntelt, ahogyan sokan hiszik, mindenki másnál jobban ismerem a hibáimat és fogyatékosságaimat, azzal a különbséggel, hogy még azt is tudom, hogy meg akarok javulni, meg fogok javulni, és részben már meg is javultam.

216. oldal (Anne Frank naplója) · Anne Frank

Risus P>!

Attól félek, hogy mindenki, aki olyannak ismer, amilyen lenni szoktam, majd egyszer felfedezni, hogy van egy másik énem is, egy szebb és jobb. Félek, hogy akkor kigúnyolnak, nevetségesnek, szentimentálisnak találnak, s nem vesznek komolyan.

230-231. oldal (Anne Frank naplója) · Anne Frank

1 hozzászólás
Risus P>!

Állandóan keresem a módját, hogyan lehetnék olyan, amilyen lenni szeretnék, és lennék is, ha… nem volnának mások is a világon.

232. oldal (Anne Frank naplója, utolsó mondat) · Anne Frank


Hasonló könyvek címkék alapján

Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Amy Harmon: Homokból és hamuból
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Elizabeth Wein: Fedőneve Verity
Helga Weiss: Helga naplója
Ladislav Fuks: Mundstock úr
Zsolt Ágnes: Éva lányom
Gottlieb Rózsa: Kisgyermekkel a lágerben
Erich Kästner: Notabene 45
Bernhard Schlink: A felolvasó