Anne ​Frank naplója 853 csillagozás

Anne Frank: Anne Frank naplója Anne Frank: Anne Frank naplója Anne Frank: Anne Frank naplója Anne Frank: Anne Frank naplója Anne Frank: Anne Frank naplója

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Tavalyelőtt lett volna ötvenéves Anne Frank. Életéről naplója vall, halála körülményeiről egy újságíró, Ernst Schabel tovább nyomoz. Anne Frank-furt am Mainban született, de a fasizmus uralomra jutása után, 1933-ban szüleivel Amszterdamba emigrált. A náci zsidóüldözés miatt két évig 1942–1944-ben nyolcadmagával egy amszterdami ház rejtekében bujkált. Egész idő alatt naplót vezetett, mindaddig, míg fel nem jelentették és el nem hurcolták őket. Anne Frank Bergen-Belsenben, a koncentrációs táborban halt meg 1945. március ?-án. Egy volt lágertársa, a ma Svédországban élő Margita Pettersson asszony így emlékszik vissza a tizenhat éves lány halálára:
Halott nővére mellett feküdt, próbáltam erőszakkal belédiktálni néhány falatot, de hiába. Emlékszem, egyik nap azt mondta: ’Kérem, ne adjon többet enni. Nem bírok tovább élni.’ – másnap meghalt.

Eredeti mű: Anne Frank: Het Achterhuis

Eredeti megjelenés éve: 1947

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Park, Budapest, 2013
308 oldal · ISBN: 9789635309993 · Fordította: Bernáth István
>!
Park, Budapest, 2012
308 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635309900 · Fordította: Bernáth István

11 további kiadás


Enciklopédia 16

Szereplők népszerűség szerint

Anne Frank · bakfis


Kedvencelte 115

Most olvassa 69

Várólistára tette 462

Kívánságlistára tette 318

Kölcsönkérné 14


Kiemelt értékelések

>!
_Eriii P
Anne Frank: Anne Frank naplója

Anne naplója sokkal jobban megérintett, mint az eddigi olvasott világháborús könyvek. Nem szabadott volna a könyv fülszövegét elolvasnom, mert Augusztus 8-ika beleégett a retinámba. Hidegrázásom volt, ahogy fogytak a lapok, ahogy közeledtem e dátum felé. Sokkal hitelesebbek, sokkal valósághűbbnek éreztem Anne naplóját, mert megmaradt a maga nyers őszinte valójában. Egy 13-14 éves kislány szemével láttam azt a sok borzalmat, sőt még többet is, mert nem az első világháborús könyvem. Komolyan sokkba vagyok, hogy ilyen hirtelen vége lett, és nincs több lap, nincs több Anne és az ő bölcsessége. Fiatal kislány létére nagyon bölcsen, nagyon élethűen látta a világot. Sajnálom ami vele történt, és sajnálom ami velük történet. Ajánlom…

8 hozzászólás
>!
Bla IP
Anne Frank: Anne Frank naplója

Elolvastam Anne Frank naplóját. Egy 13-14 éves kislánytól helyenként bölcs gondolatok. Idemásolom az utószót:
"1944. augusztus 4-én a zöldrendőrség betört a búvóhelyre. Az üldözötteket elfogták, s velük együtt Kralert és Koophuist is német vagy holland koncentrációs táborba hurcolták.
A házat a Gestapo kirabolta. Miep és Elli a földön, szétszórt könyvek, folyóiratok és újságlapok között megtalálta Anne naplóját. Egyes, az olvasó számára érdektelen részletek kivételével az eredeti szöveg került közlésre.
A rejtekhely lakói közül csak Anne apja érte meg a felszabadulást. Kraler és Koophuis túlélte a holland internálótábor borzalmait és hazakerült családja körébe.
Anne 1945 márciusában, két hónappal Hollandia felszabadulása előtt, a bergen-belseni haláltáborban fejezte be életét." Nincsenek szavaim. Csak zokogni tudok…

>!
Kikiriki
Anne Frank: Anne Frank naplója

(…) mindezt el kell valakinek mondanom, s hát Te vagy rá a legalkalmasab, mert meggyőződésem, hogy Te semmi körülmények között nem árulsz el.

Anne naplója elég nagy hatással volt rám függetlenül attól, hogy ennyi időbe telt elolvasása. Rettenetes és gondolom mindenki számára, aki nem tapasztalta meg saját bőrén a második világháború kegyetlenségeit, hihetetlen, ami vele és a többi áldozattal történt. Anne nagyjából annyi idős volt, mint most én, és sokkal többet, s jobbat érdemelt volna ennél. Egy életvidám lány volt, aki talán még most is köztünk élne idős néniként, ha az emberi faj nem lenne ennyire kegyetlen, szívtelen és hatalomra éhes.

Odajutottam, hogy már nem is nagyon érdekel, meghalok-e, vagy életben maradok-e. A világ nélkülem is tovább forog, s úgyse tudom feltartóztatni az eseményeket. Lesz, ami lesz. Egyebet úgyse tehetek, mint hogy tanulok s remélem, hogy megmenekülök.

2 hozzászólás
>!
Miestas
Anne Frank: Anne Frank naplója

Becsuktam a könyvet, és egy gondolat motoszkál a fejemben azóta is:
Mennyi érték, mennyi élet, mennyi remény, mennyi lehetőség, mennyi ember veszett oda egy őrült eszme miatt.
Különös állat az ember, néha szégyenlem, hogy közéjük tartozom, még ha magam nem is teszek rosszat mások ellen, de ez csak az én állas pontom, mások szerint lehet, hogy rossz vagyok. Nem akarok az lenni.

10 hozzászólás
>!
h_orsi P
Anne Frank: Anne Frank naplója

Anne Frank egy lány volt. Egy lány, aki Hollandiában élt a családjával. Nem kapott meg mindent, amire vágyott, de boldog élete volt. Voltak udvarlói, barátnői és egy szerető családja. Anne Frank zsidó volt. Ezért kellett meghalnia.
Nagyon sokáig tartottam ettől a könyvtől. Rengeteget tanultam a holokausztról és a zsidóüldözésről. Utólag azt mondom, hogy az iskolában elhangzott szavak nem tudtak annyira mélyen hatni rám, mint Anne története.
Szinte hihetetlen, hogy ezeket a sorokat egy 13-14 éves lány vetette papírra. Olyan szépen írt! Minden sor egy aprócska kis ajándék. Egy szelet, ami megmaradt belőle.
Már az olvasás előtt tudtam, hogy Anne nem élte túl. Mégis végig reménykedtem abban, hogy nem 1944 augusztus 1-je lesz az utolsó dátum a naplójában.

http://konyvkoktel.blogspot.hu/2016/08/anne-frank-naplo…

2 hozzászólás
>!
Zsuzsanna_Makai
Anne Frank: Anne Frank naplója

Kedves Anném! Tiszta szívből sajnálom, hogy nem élhettél addig, hogy megtapasztalhasd, milyen híres írónak lenni. Mert azzá lettél. Örülök, hogy megosztottad velem a problémáidat, érzéseidet, gondolataidat. Köszönöm, hogy megértetted velem, milyen szerencsés vagyok már csak azért is, hogy elhagyhatom a házat, nem vagyok összezárva 24 órában ugyanazokkal az emberekkel, és azt ehetek, amit csak akarok, most már tudom, hogy nem mindenki ilyen szerencsés.

>!
fióka P
Anne Frank: Anne Frank naplója

Először nem akartam magas csillagozást adni neki, mert az irodalmi értékét tekintve ez a napló nem szerepel valami fényesen. Aztán rájöttem, hogy mekkora marha vagyok (nehogy valaki megsértődjön, aki lecsillagozta, magamról beszélek!), hiszen ez egy napló, egy tizenéves lány naplója, aki élete majd' utolsó két esztendejét bezárva töltötte, keretbe foglalva látta csak a (kinti) világot, ablak elé ült némi D-vitaminért és az évszakok külön-külön csodás illatait is csak éjjel érezhette, ha. Ez nem a közönségnek íródott, Annenak esze ágában sem volt ebben a formájában publikálni, ő csak író szeretett volna lenni, de legalább újságíró, férjhez akart menni, családfákat kutatni, mitológiát tanulmányozni és mindenekelőtt szabadnak lenni és nem-megkülönböztetettnek. Ez a levél-napló nem kell izgalmas legyen, persze, hogy unalmas gyakorlatilag ugyanazt olvasni, két év krónikája egy ház hátsó traktusába bezárva hogy is lehetne izgalmas? Nem is az a tiszte. Igen, teljesen más lesz attól, hogy tudjuk, írója tizenévesen meghalt. Úgyszintén fontos a napló megítélése szempontjából az is, hogy ez a teljesen normális tinédzser teljesen abnormális halált halt, őrületes dolgok következményeként. Az, hogy mindezek az ismeretek hozzájárulnak a könyv más szemmel való olvasásához, szintén teljesen természetes. Ezt nem lehet csak önmagában olvasni, lemeztelenítve, tulajdonképpen csak egy olvasata létezik, éspedig az, amit írójának sorsa kínál.
És annak ellenére, hogy mindezt tudom, hogy vállaltan filoszemita vagyok, hogy egész lényemmel elítélem azt, ami a II. világháborúban történt, hogy a könyv monotonitását természetesnek tudom be, mégis megtörtént velem az elképzelhetetlen: a vége felé már vártam, már kíváncsi voltam, hogy mikor következik be az egyetlen „izgalmas” esemény? Mikor viszik már(!!!) el őket? Mikor lesz vége?
Anne Frank még egyszer meghalt. Mert meggyilkoltam.

>!
mosolytó
Anne Frank: Anne Frank naplója

Amit nem tanítanak meg az iskolában történelem órán, azt megtanulom a könyvekből, amiket elolvasok…

>!
Sippancs P
Anne Frank: Anne Frank naplója

Milyen normális, kényelmes és szabad életet élünk mi, 21. századi átlagemberek! És milyen könnyű minderről elfelejtkezni, és mindezt természetesnek venni!

Drága Anne!
Hogy hű legyek önmagamhoz és hozzád is, én is, mint sokan mások, levél formájában szeretném megköszönni – ha szabad így fogalmaznom –, hogy elolvashattam a naplódat. Nem mondanám, hogy túlzottam büszke vagyok arra, hogy 27 évig úgy kerülgettük egymást, mint macska a forró kását, de ígérem, a jövőben ezen a hozzáállásomon feltétlenül változtatni fogok.
Amiért tollat ragadtam és írok neked, annak végtelenül egyszerű oka van: egyrészt szeretném kifejezni sajnálatomat, amiért áldozatul estél egy olyan rendszernek, aminek soha nem szabadott volna létrejönnie, másrészt szeretnék válaszolni arra a kérdésedre, miszerint „(…) tudok-e majd valami nagyszerűt alkotni, s lesz-e belőlem valaha is író vagy újságíró.”.
Nos, kedves Anne, igen, író lettél. Habár a tragédiának köszönhetően megmaradtál örökre 15 évesnek, de teljesült a vágyad. A világon ugyanis nincs olyan ország, ahol ne ismernék a neved, nincs olyan (magyar) iskolai holokauszt megemlékezés, ahol ne hivatkoznának a naplódra, és nincs olyan könyvtár, ahol min. 2-5 példány ne lenne a történetedből. Úgyhogy nyugodt lehetsz, évtizedekkel a halálod után is még mindig élsz!
Remélem, sokat olvasol, tanulsz és utazgatsz erre-arra odafönt, és megmaradtál annak a vidám, bőbeszédű és okos lánynak, akit a naplódban megismertem.
Katád

3 hozzászólás
>!
gabiica P
Anne Frank: Anne Frank naplója

Azok a történetek mindig is nagy hatással voltak rám, amelyek a II. világháború és azon belül is főleg a Holokauszt eseményeit dolgozzák fel. Nem voltam másként Anne Frank naplójával sem. Belőlem mély szomorúságot váltott ki, ahogyan olvashattam mindennapjait, egyszerű gondjait, apró örömeit vagy éppen bosszúságait, úgy, hogy közben tudtam, hogy mi lesz ennek a vége, mire megy ki a dolog.

Bár lényegében semmi olyan konkrétum nincs leírva benne, nem élhettem át lapjairól az ő igazi szenvedését, azon kívül, hogy milyen bujkálásra kényszerült, mégis mélyen megérintett. Főleg az utolsó mondatok: a tudat, hogy nem élhette túl, nem lehet köztünk, hiszen akár még ma is köztünk járhatna, ha nincs ez a szörnyű eszme, amely annyi embert taszított a halálba.

Furcsa volt olvasni a mindennapi történéseket annak fényében, hogy mik lettek a következmények, mi lett a folytatás, a jövő.

Én úgy gondolom, hogy noha ez a könyv egy tizenéves lány naplója, mégis helye van a világirodalomban. Helye, mert felhívja a figyelmet arra a sok szörnyűségre, amely a 20. század közepén történt, és helye, mert egy fiatal talán sokkal közelebbinek érzi magát ehhez, mint a történelemkönyvekhez, valószerű, igazán egyedi és egyszerűsége ellenére is mély tartalommal bír – én legalábbis így éreztem.


Népszerű idézetek

>!
Bi_bi_bi

Egy ember olyankor is egyedül lehet, amikor sokan szeretik, ha senki sincs, akinek ő a legkedvesebb.

144. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magány
>!
Bi_bi_bi

Egyet azonban megtanultam: csak akkor ismered meg az embereket igazán, ha egyszer, amúgy istenigazában kiveszekszed magad velük. Csak így tudod meg, milyen a jellemük!

Kapcsolódó szócikkek: jellem · veszekedés
>!
Bi_bi_bi

Állandóan keresem a módját, hogyan lehetnék olyan, amilyen lenni szeretnék, és lennék is, ha… nem volnának mások is a világon.

>!
legrin SP

Mindent a maga idejében, de honnan tudjam, hogy jól választottam-e ki az időt?

Kapcsolódó szócikkek: idő
>!
Kikiriki

És aki maga boldog, az másokat is boldogít. Akiben bátorság van és önbizalom, az nem pusztul el a bajban.

218. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anne Frank
>!
PandaSára P

Egyet azonban megtanultam, mégpedig ezt: csak azt az embert ismered meg igazán, akivel egyszer már egy jót veszekedtél. Csak akkor tudod megítélni a jellemét!

>!
latti

„A papír türelmesebb az embereknél” (…)

13. oldal, Szombat, 1942. Június 20.

>!
Aprile

De kit vigasztal a mások szerencsétlensége, amikor maga is boldogtalan?

>!
PandaSára P

Az ember gazdagságot, tekintélyt, mindent veszíthet, a lelki boldogsága azonban legfeljebb csak háttérbe szorulhat, de újra és újra éled, amíg csak él. Amíg bátran nézel az égre, addig érzed, hogy tiszta a lelked és újra boldog leszel.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Monica Hesse: A kék kabátos lány
Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Szemán Zoltán: Túlélők
Corrie ten Boom: A menedék
Chris Kyle – Scott McEwen – Jim DeFelice: Amerikai mesterlövész
Harry Mulisch: A merénylet
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja
David Benioff: Tolvajok tele