Júlia 88% 96 csillagozás

Erre a könyvre a Gabo kiadó 999 Ft-os akciójában találtam rá teljesen véletlenül és amikor megláttam, hogy ez a Rómeó és Júlia retellingje, azt mondtam próba cseresznye.

Rögtön azzal kezdeném, hogy miért „csak” négy csillagot adok. Ez azért van, mert sosem volt a kedvencem a Rómeó és Júlia és nem értettem a nagy felhajtást körülötte. Pedig mindig is vonzottak a tragikus szerelmek, de Rómeó és Júlia szerelmét mindig egy kicsit gyerekesnek és úgy hirtelen a semmiből kinőtt szerelemnek gondoltam. Sokszor éreztem azt is, hogy a tragédia is inkább olyan, mint a félreértések tragikomédiája. A szereplők nagyon fiatalok, ellenben az a kor nagyon kegyetlen és mégis sosem kerültünk közel egymáshoz.

A nyelvezete a könyvnek nagony szép és az 1340-es években játszódó részek is, amennyire a mai nyelv engedi korhűek, és nem tűnnek fel mai kifejezések. Főszereplőnk Julie (Giulietta), aki kalandra indul Olaszországba, hogy megismerje családja történetét és megtalálja a szerelmet, amire mindig is vágyott. Nekem kifejezetten tetszett, ahogy Julie az anyagi kétségbeesésen felülemelkedve próbálta megérteni a miérteket, és hogy hogyan vethetne véget az „átoknak”. Ami viszont nem tetszett Julie-val kapcsolatban, az az hogy bevallja magának, hogy beleszeretett spoiler, de azért kíváncsi Rómeóra is, mert sosem lehet tudni…
Eleinte az 1340-es év és a későbbi évek eseményei nem kötöttek le annyira, mint a jelen eseményei, de ez később megváltozott, ahogy Rómeó és Júlia szerelmének története is kezdett eltérni Shakespeare drámájához képest.

Akik szereteik a történelmi romantikus regényeket egy kis misztikummal megfűszerezve mindenképpen szeretni fogják ezt a könyvet. Amennyiben még Rómeó és Júlia rajongók is akkor ez egy telitalálat lesz!

****************************************
A könyvben van egy új kifejezés, amit magyarul nem használunk és a fordító az angol kifejezést próbálta magyarosítani úgy, hogy a szójáték is úgy ahogy de megmaradjon.
A virgotáriánus szót az angol virgitarian kifejezés alapján lett megalkotva, ami annyit tesz, hogy még szűz (virgin) és vegetáriánus (vegetarian) is. Szerintem ez a nyelvújítás mindenképpen megért volna egy lábjegyzetet, mert többször is el kellett olvasnom mire rájöttem, hogy nem vegetáriánus és nem is viktoriánus akart lenni :D

El kell ismernem, hogy maga az alapötlet egyszerűen remek. A sienai Rómeó és Júlia története sokkal izgalmasabb, mint a Shakespeare-től megismert, Veronában játszódó változat. Ami miatt nem tudok maximális csillagot adni, az a stílus. Kifejezetten zavart a gyakori váltás az idősíkok között. Épphogy belemerültem az 1340-es részbe, máris visszatértünk a jelenbe, ami sokkal gyengébb volt, mint a múltbeli szál. A főszereplő lány kicsit szerencsétlen. Julie és Alessandro közötti szerelem erőltetettnek tűnt. Valójában az utolsó 50 – 60 oldalon pörögtek fel igazán az események Umberto és nápolyi nehézfiúk felbukkanásával. Nem volt rossz, de nem ragadott magával a könyv.

Újraolvasás 2020:
Szeretem mikor egy könyv rezgéseket okoz, a szívemben, a lelkemben, és az utórengések sokáig élnek…. Ez a könyv a világ leghíresebb szerelméről, szerelmeseiről szól: Rómeóról és Júliáról. Kicsit más szemszögből, más megközelítésben. Nem Verona, hanem Siena. Az alaptörténet nagyrészt ugyanaz, ami Shakespeare megírt, csak néhol élettelibb, néhol izgalmasabb és mivel a jelen szálait is belekeverjük, ezért misztikusabb.
Ez a tragikus szerelem már mindenhogy meg lett énekelve, és mégis bár sokszor lerágott és sablonos, de tud újat adni, és értéket felmutatni. Mert minden sablonossága ellenére az igazi értékei a történetnek nem változtak: hűség, állhatatosság, hit, szerelem. És valahogy ezt nem írja felül a gyilkosság, az árulás, a halál. Mégis ez a kettősség meghatározza az egész egységét, és alapjait, még 700 vagy 500 vagy 400 év múltán is. Az idő itt már nem meghatározó.

2016
Perfecto!
Olyan érzések kavarogtak bennem, mint amikor a Da Vinci kódot olvastam. Még, még, még, faltam a történetet, alig vártam, hogy olvashassam. A középkori Itália, amúgy is a szívem csücske, bár inkább a reneszánsz, de ez a kor éppen az előszobája :)
Titok, misztikum, a múlt és a jelen összeolvadása, egy legendás történetről.
Bár nem tartom magam nagy Rómeó és Júlia rajongónak, de még így is lehet, hogy az eredetin kívül ismerem vagy 5-6 adaptációját, talán ez a leghíresebb szerelmi történet.
Az örök szerelem ábrázolása de ez a történet más szemszögből, másképpen, máshogyan világítja meg R&J történetét, ez teszi nagyon izgalmassá.
Dinamikus, cselekményes könyv, jól eltalált karakterekkel. Persze van benne némi csúsztatás itt-ott, de az bőven elfér. Az átok és áldás a középkor két nagy mozgatórugója végig jelen van a történetben.
Nekem most ez nagyon jól esett, ha valaki szereti a múlt és a jelen kissé misztikus, szimbolikus párhuzamát, akkor annak jó szívvel ajánlom.
spoiler

Ilyen kérem szépen egy abszolút ötcsillagos könyv. Az első oldalától az utolsóig lekötött, magával ragadott, izgatott. Mert ez elsősorban – a címe senkit meg ne tévesszen! – nem egy szerelmi történet. Ha az lenne, pláne, ha csöpögne, akkor most azt írnám, hogy kaptam egy derekas cukorbetegséget, és kösz, ennyi volt. Ez a könyv viszont csak mellékszálként szerepelteti a szerelmet, épp csak annyit ad belőle, hogy az ne legyen tolakodó, ne legyen sok. A fő cselekmény egy kincskeresés története, amely rejtélyes, misztikus és döbbenetesen csavaros. Letehetetlen regény, nemcsak romantikára vágyó nőknek – a férfi olvasóknak is bőven kínál elég izgalmat és rejtélyt ahhoz, hogy kézbe vegyék (és le se tegyék egészen a végéig).
Még sok ilyen könyvet szeretnék olvasni, kár, hogy Anne Fortiernek ez idáig nem született több regénye. Ha megjelenik tőle bármi más, én biztosan vevő vagyok rá.

Azt hiszem, nálam az év könyve lett. Amikor a könyvtárban levettem a polcról, nem is sejtettem, miféle utazásra indulok.
Szeretem Rómeó és Júlia történetét, az eredetit is, és akadt már pár átdolgozás, ami szintén nem volt rossz. Ez azonban messze a legjobb mind közül. Amellett ugyanis, hogy csavarokat is tett a szerző a történetbe, egészen új alapokra is helyezte a két szerelmes unalomig ismert tragédiáját.
Az idősíkok váltakozása és a jól megszerkesztett történelmi háttér szintén sokat adott a regényhez, szinte már hihetővé varázsolva az egész, kissé misztikus, sokszor tragikus, és szerintem izgalmas cselekményt. Veronát is elhagyjuk, hogy Sienában, ebben a csodás, titokzatos városban bolyongjunk, és megismerjük minden zegét-zugát.
Julie off és ikertestvére, Janice off nem túl jó testvérek, de titokzatos múltjuk felderítése közben kapcsolatuk gyökeres változáson megy keresztül. Amennyire utáltam Janice-t eleinte, annyira megkedveltem idővel, igazi badass csaj, aki sokkal bugyutábbnak mutatja magát szinte végig annál, mint amilyen valójában. A szerelmi szál szintén tetszett, bár eleve elrendeltnek kellene lennie, mégsem megy minden olyan simán, mint azt hinnénk. A palio pedig felkerült az „egyszer látnom kell” listámra, mert elképesztően izgalmas lehet.
Nagyon remélem, hogy hamarosan lesz majd saját példányom is, mert egyszerűen kell ez a könyv – hogy időről időre újra beleélhessem magam a történetbe. :)

Ez a könyv különösen kedves nekem. Emlékszem, mielőtt megkaptam volna pár évvel ezelőtt, ha a Győri mekiben voltunk, mindig bekönyörögtem magam a könyvesboltba, hogy megnézzem, ott van-e még ez a páratlan könyv a polcon. És ott volt. Én pedig megcsodáltam a borítóját, végigsimítottam, belelapoztam. Aztán az álom valóra vált, és szülinapomra megkaptam. Nem tudtam betelni vele, ahogy most sem, mikor újraolvastam. Leírhatatlan érzés volt újraolvasni, ismét végigzongorázni a két szálon futó cselekményen, elmerülni Olaszország varázslatos helyein, betekinteni egy idegen kultúrába, és főleg ami a legfontosabb, olvasni a Palioról, ami a bakancslistám egyik tétele. Azt hiszem, ezt a könyvet sosem fogom megunni, bármennyiszer is olvasom el. Rómeó és Júlia története különösen kedves nekem, ez a könyv pedig megédesítette az alapból is szép gondolataimat/érzéseimet a történet iránt.

Egy teljesen hasonló felépítésű könyvet olvastam korábban, ami ugyanígy ugrál a jelen és a középkori események között. Azt a történetet is a szívembe zártam, na de ez felülmúlhatatlan. Bár az első fejezet után ezt egészen másképp gondoltam. Gyönyörű, izgalmas, fordulatos, drámai és kellőképp szerelmes. Imádtam azokat a pillanatokat, amikor az írónő naív kis hősnőnket belekeverte egy-egy végzetesnek tűnő kalandba, s hopp, egyszerre sarkon fordult a történet. Egészen az utolsó néhány fejezetig teljesen kiszámíthatatlan maradt, ami miatt nem tudtam szabadulni a sztoritól. S az egyik elképedésből a másikba estem, s meg kellett néznem vajon az írónőnek vannak-e még további regényei is, mert mi lesz velem ezután ha véget ér a könyv és nem bukkanok többet ilyen kis csodára. De úgy tűnik ezt még ki kell várni.
Mindig is oda voltam Rómeó és Júlia tragédiájáért, na de ez az új változat egészen elvarázsolt. Ez lesz az egyik kedvenc könyvem.

Összességében csalódott vagyok, mert csodát azért nem vártam, de egy minimum 4 csillagos élményt egy 90% feletti könyvtől igen.
Minden megvan benne amit lapvetően szeretek, nyomozgatunk, családi átok, ami visszarepít minket a 14. századi Rómeó és Júlia történetbe, szerelem, ármány és mégis… többször is unalmassá vált a történet és a szereplők sem kerültek közel hozzám, nem izgultam, és a jelenkori részek sem hatottak rám semmilyen szinten. :/
A szerelmi szál is nyögvenyelős és kavarások tömkelege, ami levon az egész értékéből…

Összességében ennél sokkal többet vártam, mert az alaptörténet kreatív és kifejezetten szeretem az átírásokat, bár ha fele ilyen hosszú lenne, talán nem is bosszankodnék ennyire. -.-

Ez valami fantasztikus volt! Nem ilyen történetre számítottam, de nem bánom, hogy ezt kaptam. Kedvenc lett!:)
Nem is tudom mit mondjak, rosszat nem tudok róla, az biztos. Imádtam a szereplőket, a nyomozást, a kalandokat, a végkifejletet.:)
Giulietta és Rómeó…egy történet, több változat. Az „eredeti” történet jobban is tetszett, mint a Shakespeare féle. Mármint így elmesélve. Tudjátok mit? Olvassátok el, megértitek majd, hogy miről beszélek.:)
5*

Csökkentsd a várólistád 2020 kihívás 6. olvasása! Pipa! :)
Nagyon sokáig halogattam ennek a könyvnek az elolvasását, pedig évekkel ezelőtt megvettem @Vackor6 -tól és megígértem neki, hogy megírom, hogy tetszett.
Nekem bevallom őszintén nagyon tetszett. Nem emlékszem, hogy olvastam volna eddig ilyen jó Rómeó és Júlia átgondolást. Aki mondjuk azt írta a könyvről, hogy thriller, az erősen túlzott, én inkább egy nagyon izgalmas kalandregénynek mondanám. De tényleg nagyon izgalmas és tele van csavaros fordulatokkal. És nagyon izgultam Júliáért és Rómeóért végig! :)