Júlia 86 csillagozás

Anne Fortier: Júlia

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amikor Julie Jacobs egy kulcsot örököl egy páncéldobozhoz, amelyért Sienába kell mennie, megtudja, hogy a kulcs birtokában régi családi kincshez juthat. Hamarosan kanyargós és veszélye útra indul őse Giulietta élettörténetében, akinek egy Rómeó nevű ifjú iránti legendás szerelme alapjaiban rengette meg a középkori Sienát. Miközben sorra megismerkedik azoknak a családoknak a leszármazottaival, akik között véres viszály dúl Shakespeare drámájában, fokozatosan ráébred, hogy az átok -"Pusztuljon mindkét család!"- továbbra is él, s hogy ő a következő célpont. Balsorsától egyvalaki mentheti meg Julie-t, mégpedig Rómeó – de hol van Ő?

„Mítosz, történelem és megrendítő események forgataga – engem magával ragadott, lebilincselt. Fortier új életre kelti a shakespeare-i tragédiát, amelyről azt hittük, jól ismerjük. Újra beleszerettem Júlia történetébe.”
Jamie Ford

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
GABO, Budapest, 2010
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636894078 · Fordította: Módos Magdolna

Kedvencelte 24

Most olvassa 2

Várólistára tette 74

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Csoszi>!
Anne Fortier: Júlia

El kell ismernem, hogy maga az alapötlet egyszerűen remek. A sienai Rómeó és Júlia története sokkal izgalmasabb, mint a Shakespeare-től megismert, Veronában játszódó változat. Ami miatt nem tudok maximális csillagot adni, az a stílus. Kifejezetten zavart a gyakori váltás az idősíkok között. Épphogy belemerültem az 1340-es részbe, máris visszatértünk a jelenbe, ami sokkal gyengébb volt, mint a múltbeli szál. A főszereplő lány kicsit szerencsétlen. Julie és Alessandro közötti szerelem erőltetettnek tűnt. Valójában az utolsó 50 – 60 oldalon pörögtek fel igazán az események Umberto és nápolyi nehézfiúk felbukkanásával. Nem volt rossz, de nem ragadott magával a könyv.

>!
GABO, Budapest, 2010
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636894078 · Fordította: Módos Magdolna
Nefi P>!
Anne Fortier: Júlia

Újraolvasás 2020:
Szeretem mikor egy könyv rezgéseket okoz, a szívemben, a lelkemben, és az utórengések sokáig élnek…. Ez a könyv a világ leghíresebb szerelméről, szerelmeseiről szól: Rómeóról és Júliáról. Kicsit más szemszögből, más megközelítésben. Nem Verona, hanem Siena. Az alaptörténet nagyrészt ugyanaz, ami Shakespeare megírt, csak néhol élettelibb, néhol izgalmasabb és mivel a jelen szálait is belekeverjük, ezért misztikusabb.
Ez a tragikus szerelem már mindenhogy meg lett énekelve, és mégis bár sokszor lerágott és sablonos, de tud újat adni, és értéket felmutatni. Mert minden sablonossága ellenére az igazi értékei a történetnek nem változtak: hűség, állhatatosság, hit, szerelem. És valahogy ezt nem írja felül a gyilkosság, az árulás, a halál. Mégis ez a kettősség meghatározza az egész egységét, és alapjait, még 700 vagy 500 vagy 400 év múltán is. Az idő itt már nem meghatározó.

2016
Perfecto!
Olyan érzések kavarogtak bennem, mint amikor a Da Vinci kódot olvastam. Még, még, még, faltam a történetet, alig vártam, hogy olvashassam. A középkori Itália, amúgy is a szívem csücske, bár inkább a reneszánsz, de ez a kor éppen az előszobája :)
Titok, misztikum, a múlt és a jelen összeolvadása, egy legendás történetről.
Bár nem tartom magam nagy Rómeó és Júlia rajongónak, de még így is lehet, hogy az eredetin kívül ismerem vagy 5-6 adaptációját, talán ez a leghíresebb szerelmi történet.
Az örök szerelem ábrázolása de ez a történet más szemszögből, másképpen, máshogyan világítja meg R&J történetét, ez teszi nagyon izgalmassá.
Dinamikus, cselekményes könyv, jól eltalált karakterekkel. Persze van benne némi csúsztatás itt-ott, de az bőven elfér. Az átok és áldás a középkor két nagy mozgatórugója végig jelen van a történetben.
Nekem most ez nagyon jól esett, ha valaki szereti a múlt és a jelen kissé misztikus, szimbolikus párhuzamát, akkor annak jó szívvel ajánlom.
spoiler

AgiVega IP>!
Anne Fortier: Júlia

Ilyen kérem szépen egy abszolút ötcsillagos könyv. Az első oldalától az utolsóig lekötött, magával ragadott, izgatott. Mert ez elsősorban – a címe senkit meg ne tévesszen! – nem egy szerelmi történet. Ha az lenne, pláne, ha csöpögne, akkor most azt írnám, hogy kaptam egy derekas cukorbetegséget, és kösz, ennyi volt. Ez a könyv viszont csak mellékszálként szerepelteti a szerelmet, épp csak annyit ad belőle, hogy az ne legyen tolakodó, ne legyen sok. A fő cselekmény egy kincskeresés története, amely rejtélyes, misztikus és döbbenetesen csavaros. Letehetetlen regény, nemcsak romantikára vágyó nőknek – a férfi olvasóknak is bőven kínál elég izgalmat és rejtélyt ahhoz, hogy kézbe vegyék (és le se tegyék egészen a végéig).
Még sok ilyen könyvet szeretnék olvasni, kár, hogy Anne Fortiernek ez idáig nem született több regénye. Ha megjelenik tőle bármi más, én biztosan vevő vagyok rá.

2 hozzászólás
K_Szilvia03 >!
Anne Fortier: Júlia

Ez a könyv különösen kedves nekem. Emlékszem, mielőtt megkaptam volna pár évvel ezelőtt, ha a Győri mekiben voltunk, mindig bekönyörögtem magam a könyvesboltba, hogy megnézzem, ott van-e még ez a páratlan könyv a polcon. És ott volt. Én pedig megcsodáltam a borítóját, végigsimítottam, belelapoztam. Aztán az álom valóra vált, és szülinapomra megkaptam. Nem tudtam betelni vele, ahogy most sem, mikor újraolvastam. Leírhatatlan érzés volt újraolvasni, ismét végigzongorázni a két szálon futó cselekményen, elmerülni Olaszország varázslatos helyein, betekinteni egy idegen kultúrába, és főleg ami a legfontosabb, olvasni a Palioról, ami a bakancslistám egyik tétele. Azt hiszem, ezt a könyvet sosem fogom megunni, bármennyiszer is olvasom el. Rómeó és Júlia története különösen kedves nekem, ez a könyv pedig megédesítette az alapból is szép gondolataimat/érzéseimet a történet iránt.

Briza>!
Anne Fortier: Júlia

Egy teljesen hasonló felépítésű könyvet olvastam korábban, ami ugyanígy ugrál a jelen és a középkori események között. Azt a történetet is a szívembe zártam, na de ez felülmúlhatatlan. Bár az első fejezet után ezt egészen másképp gondoltam. Gyönyörű, izgalmas, fordulatos, drámai és kellőképp szerelmes. Imádtam azokat a pillanatokat, amikor az írónő naív kis hősnőnket belekeverte egy-egy végzetesnek tűnő kalandba, s hopp, egyszerre sarkon fordult a történet. Egészen az utolsó néhány fejezetig teljesen kiszámíthatatlan maradt, ami miatt nem tudtam szabadulni a sztoritól. S az egyik elképedésből a másikba estem, s meg kellett néznem vajon az írónőnek vannak-e még további regényei is, mert mi lesz velem ezután ha véget ér a könyv és nem bukkanok többet ilyen kis csodára. De úgy tűnik ezt még ki kell várni.
Mindig is oda voltam Rómeó és Júlia tragédiájáért, na de ez az új változat egészen elvarázsolt. Ez lesz az egyik kedvenc könyvem.

Marcsi P>!
Anne Fortier: Júlia

Összességében csalódott vagyok, mert csodát azért nem vártam, de egy minimum 4 csillagos élményt egy 90% feletti könyvtől igen.
Minden megvan benne amit lapvetően szeretek, nyomozgatunk, családi átok, ami visszarepít minket a 14. századi Rómeó és Júlia történetbe, szerelem, ármány és mégis… többször is unalmassá vált a történet és a szereplők sem kerültek közel hozzám, nem izgultam, és a jelenkori részek sem hatottak rám semmilyen szinten. :/
A szerelmi szál is nyögvenyelős és kavarások tömkelege, ami levon az egész értékéből…

Összességében ennél sokkal többet vártam, mert az alaptörténet kreatív és kifejezetten szeretem az átírásokat, bár ha fele ilyen hosszú lenne, talán nem is bosszankodnék ennyire. -.-

Petrus601>!
Anne Fortier: Júlia

Ez valami fantasztikus volt! Nem ilyen történetre számítottam, de nem bánom, hogy ezt kaptam. Kedvenc lett!:)
Nem is tudom mit mondjak, rosszat nem tudok róla, az biztos. Imádtam a szereplőket, a nyomozást, a kalandokat, a végkifejletet.:)
Giulietta és Rómeó…egy történet, több változat. Az „eredeti” történet jobban is tetszett, mint a Shakespeare féle. Mármint így elmesélve.
Tudjátok mit? Olvassátok el, megértitek majd, hogy miről beszélek.:)
5*

Varga_Szandi>!
Anne Fortier: Júlia

Véletlenül akadtam rá anno erre a könyvre, aztán sokáig halogattam, pedig megérdemelte volna, hogy előbb sorra kerüljön.
Rómeó és Júlia története számomra egy örök kedvenc, örültem, hogy találok egy olyan könyvet, ami izgalmas, érzelmekkel teli és pont őket vette alapul. A hozzá fűzött reményeimet tulajdonképpen beváltotta, mindenki rendben volt, az alapsztori, a háttér, a fő- és a mellékszálak is ki lett dolgozva, nagyjából.
Mégis azt érzem, 4 csillagnál többet nem tudok rá adni, mert nem élveztem maradéktalanul az olvasási élményt, főként az eleje indult be szerintem nehezen, aztán ott voltak az unalmas részek, s a kicsit felpörgetett lezárás sem volt éppen tökéletes megoldás. Mintha a lassú bevezető után túlzottan is a gázra léptünk volna. Néhány részét meg nem is értettem teljesen, bár a legtöbb kérdésemre választ is kaptam idővel.
Kerek történet, jó alappal és viszonylag sikeres beltartalommal. Egyszeri olvasásra mindenképp ajánlom, mert jó kis könyv.

Banshee>!
Anne Fortier: Júlia

Csökkentsd a várólistád 2020 kihívás 6. olvasása! Pipa! :)
Nagyon sokáig halogattam ennek a könyvnek az elolvasását, pedig évekkel ezelőtt megvettem @Vackor6 -tól és megígértem neki, hogy megírom, hogy tetszett.
Nekem bevallom őszintén nagyon tetszett. Nem emlékszem, hogy olvastam volna eddig ilyen jó Rómeó és Júlia átgondolást. Aki mondjuk azt írta a könyvről, hogy thriller, az erősen túlzott, én inkább egy nagyon izgalmas kalandregénynek mondanám. De tényleg nagyon izgalmas és tele van csavaros fordulatokkal. És nagyon izgultam Júliáért és Rómeóért végig! :)

6 hozzászólás
Kathreen>!
Anne Fortier: Júlia

Régóta ült a polcomon és most egy jó értékelést olvasva rádöbbentem, hogy ez nekem is megvan és ideje elolvasni.
Voltak benne hullámvölgyek, mikor kicsit megrekkedt a cselekmény, de utána megint beindult. A jelen és múlt váltakozásával olyan volt mintha két történetet olvastam volna. Volt benne minden: családi viszály, gyilkosság, szerelem, bosszú, féltékenység, dráma.


Népszerű idézetek

Petrus601>!

– Hé! – kiáltottam a viselkedésétől dühösen. – Én most… veszélyben vagyok!
– És ki vagyok én, Zorro?

206. oldal

Petra_c33 I>!

Amikor valaki megkérdezte, mi akarok lenni, fogalmam sem volt, mit mondjak, és amikor megpróbáltam elképzelni önmagamat öt év múltán, csak egy nagy fekete lyukat láttam. Rosszabb pillanataimban úgy értelmeztem ezt a rám váró sötétséget, hogy fiatalon fogok meghalni, s hogy azért nincs jövőképem, mert nincs jövőm.

3 hozzászólás
Petrus601>!

– Nagyon vicces vagy! – gúnyolódtam, és a vállára tettem a kezemet. – Ha megfulladok, beperellek!

420. oldal

blankaveronika IP>!

Ha meg akarod fékezni a rossz fiúkat, fegyverezd fel a jókat.

114. oldal, III. I

monica>!

Tudod, a vágy egészen más, mint a szerelem.Összekapcsolódnak, mégis nagyon különböznek.

104. oldal

monica>!

Aki keresésre indul, el akarja érni a célját. De miféle zarándok utasítana vissza étket és ágyat az útja során? Ne irigyelj hosszú utamért. Ha nem volnék utazó, sosem találtam volna rá tengered partjára.

138. oldal

Briza>!

Szerinted csak a középkorban vizsgálgatták a lepedőket? Tévedsz! Ne feledjük, egyes kultúrák még mindig a középkorban élnek. Gondolj bele: az Óperenciás-tengeren túl feleségül akarsz menni egy kecskepásztorhoz, de – ó, jaj – sajnos már hancúroztál Tomival, Petivel és Danival… na, mit teszel? Fogadok, hogy kecskepásztor vőlegényed plusz a rokonsága nem lesz lelkes, hogy valaki beleharapott a sajtba. Megoldás: kis műtét egy magánklinikán. Mindent újra beállítanak, te pedig végigcsinálhatod újra az egész átkozott procedúrát, a nézősereg mulattatására. Vagy pedig, egyszerűen becsempészel magaddal egy ilyen kis üvegcsét. Sokkal olcsóbb.

Varga_Szandi>!

… és remélték, hogy teljesen ki leszel ütve, mire véget ér a Lorenzo baráttal, és az álomcsapattal tett időutazás, így előremehetnek, kiszedik a cenciót, összekenik ezzel a lével, és úgy fest majd, mintha a jó öreg Rómeó belehajtotta volna a szerelmi hintót a liliomok közé.

K_Szilvia03 >!

Azt mondják, hogy amikor végre meghallottam a hangját, nem köhögtem, nem sóhajtottam, nem nyögtem fel. Csak kinyitottam a szemem, és rápillantottam.

514. oldal

Tamee>!

A történelmi alakok iránti furcsa megszállottságom kilencéves koromban ért véget Jefferson elnökkel. Míg a többi lány – így Janice is – a legdivatosabb popsztárok magakellető képeivel aggatta tele a szobája falait, addig az én szobám kedvenc alapító atyám szentélye volt. Hosszú, hosszú ideig tanultam a Thomas név kalligrafikus leírását, még egy párnára is ráhímeztem egy óriási T-t, és esténként azt öleltem magamhoz, amikor lefeküdtem aludni. Janice sajnos megtalálta a titkos naplómat, és körbeadta az osztályban. Mindenki visítva nevetett a rajzaimon, amelyeken fátyolban és menyasszonyi ruhában állok a Monticello előtt kéz a kézben a rendkívül izmosnak ábrázolt Jefferson elnökkel.
Azt követően mindenki Jeffnek kívott, még a tanárok is, akiknek sejtelmük sem volt, hogy miért és akik – furcsa mód – sosem vették észre, hogy ilyenkor mindig megrándul az arcom. Az lett a vége, hogy egy idő után nem jelentkeztem többé, csak ültem az utolsó sorban a hajam mögé rejtőzve, és reméltem, hogy senki sem vesz észre.
A gimnáziumban – Umbertónak hála – az ókori világ felé fordult az érdeklődésem, és előbb a spártai Leónidászért rajongtam, majd a római Scipióért, sőt egy ideig még Augustus császárért is, míg meg nem ismertem a sötét oldalát. Mire főiskolás lettem, olyan messzire kóboroltam a múltban, hogy a hősöm az orosz sztyeppék egyik barlanglakó ősembere lett, aki gyapjas mamutokra vadászott, és csontfurulyáján gyönyörű dallamokat játszott a teliholdnál, teljesen egyedül.

120-121. oldal

9 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Cornelie C. G.: Talán mindörökké
Cornelie C. G.: Érzelmi vírusveszély
Guillaume Musso: Holnap
Budai Lotti: A hercegnő haragja
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Robin LaFevers: Halandó szív
Arthur Japin: Casanova menyasszonya
Dan Brown: Inferno
Val McDermid: A klastrom titka
Lucinda Riley: Árnyéknővér