Júlia 90% 79 csillagozás

El kell ismernem, hogy maga az alapötlet egyszerűen remek. A sienai Rómeó és Júlia története sokkal izgalmasabb, mint a Shakespeare-től megismert, Veronában játszódó változat. Ami miatt nem tudok maximális csillagot adni, az a stílus. Kifejezetten zavart a gyakori váltás az idősíkok között. Épphogy belemerültem az 1340-es részbe, máris visszatértünk a jelenbe, ami sokkal gyengébb volt, mint a múltbeli szál. A főszereplő lány kicsit szerencsétlen. Julie és Alessandro közötti szerelem erőltetettnek tűnt. Valójában az utolsó 50 – 60 oldalon pörögtek fel igazán az események Umberto és nápolyi nehézfiúk felbukkanásával. Nem volt rossz, de nem ragadott magával a könyv.

Perfecto!
Olyan érzések kavarogtak bennem, mint amikor a Da Vinci kódot olvastam. Még, még, még, faltam a történetet, alig vártam, hogy olvashassam. A középkori Itália, amúgy is a szívem csücske, bár inkább a reneszánsz, de ez a kor éppen az előszobája :)
Titok, misztikum, a múlt és a jelen összeolvadása, egy legendás történetről.
Bár nem tartom magam nagy Rómeó és Júlia rajongónak, de még így is lehet, hogy az eredetin kívül ismerem vagy 5-6 adaptációját, talán ez a leghíresebb szerelmi történet.
Az örök szerelem ábrázolása de ez a történet más szemszögből, másképpen, máshogyan világítja meg R&J történetét, ez teszi nagyon izgalmassá.
Dinamikus, cselekményes könyv, jól eltalált karakterekkel. Persze van benne némi csúsztatás itt-ott, de az bőven elfér. Az átok és áldás a középkor két nagy mozgatórugója végig jelen van a történetben.
Nekem most ez nagyon jól esett, ha valaki szereti a múlt és a jelen kissé misztikus, szimbolikus párhuzamát, akkor annak jó szívvel ajánlom.
spoiler

Ilyen kérem szépen egy abszolút ötcsillagos könyv. Az első oldalától az utolsóig lekötött, magával ragadott, izgatott. Mert ez elsősorban – a címe senkit meg ne tévesszen! – nem egy szerelmi történet. Ha az lenne, pláne, ha csöpögne, akkor most azt írnám, hogy kaptam egy derekas cukorbetegséget, és kösz, ennyi volt. Ez a könyv viszont csak mellékszálként szerepelteti a szerelmet, épp csak annyit ad belőle, hogy az ne legyen tolakodó, ne legyen sok. A fő cselekmény egy kincskeresés története, amely rejtélyes, misztikus és döbbenetesen csavaros. Letehetetlen regény, nemcsak romantikára vágyó nőknek – a férfi olvasóknak is bőven kínál elég izgalmat és rejtélyt ahhoz, hogy kézbe vegyék (és le se tegyék egészen a végéig).
Még sok ilyen könyvet szeretnék olvasni, kár, hogy Anne Fortiernek ez idáig nem született több regénye. Ha megjelenik tőle bármi más, én biztosan vevő vagyok rá.

Ez a könyv különösen kedves nekem. Emlékszem, mielőtt megkaptam volna pár évvel ezelőtt, ha a Győri mekiben voltunk, mindig bekönyörögtem magam a könyvesboltba, hogy megnézzem, ott van-e még ez a páratlan könyv a polcon. És ott volt. Én pedig megcsodáltam a borítóját, végigsimítottam, belelapoztam. Aztán az álom valóra vált, és szülinapomra megkaptam. Nem tudtam betelni vele, ahogy most sem, mikor újraolvastam. Leírhatatlan érzés volt újraolvasni, ismét végigzongorázni a két szálon futó cselekményen, elmerülni Olaszország varázslatos helyein, betekinteni egy idegen kultúrába, és főleg ami a legfontosabb, olvasni a Palioról, ami a bakancslistám egyik tétele. Azt hiszem, ezt a könyvet sosem fogom megunni, bármennyiszer is olvasom el. Rómeó és Júlia története különösen kedves nekem, ez a könyv pedig megédesítette az alapból is szép gondolataimat/érzéseimet a történet iránt.

Összességében csalódott vagyok, mert csodát azért nem vártam, de egy minimum 4 csillagos élményt egy 90% feletti könyvtől igen.
Minden megvan benne amit lapvetően szeretek, nyomozgatunk, családi átok, ami visszarepít minket a 14. századi Rómeó és Júlia történetbe, szerelem, ármány és mégis… többször is unalmassá vált a történet és a szereplők sem kerültek közel hozzám, nem izgultam, és a jelenkori részek sem hatottak rám semmilyen szinten. :/
A szerelmi szál is nyögvenyelős és kavarások tömkelege, ami levon az egész értékéből…

Összességében ennél sokkal többet vártam, mert az alaptörténet kreatív és kifejezetten szeretem az átírásokat, bár ha fele ilyen hosszú lenne, talán nem is bosszankodnék ennyire. -.-

Egy teljesen hasonló felépítésű könyvet olvastam korábban, ami ugyanígy ugrál a jelen és a középkori események között. Azt a történetet is a szívembe zártam, na de ez felülmúlhatatlan. Bár az első fejezet után ezt egészen másképp gondoltam. Gyönyörű, izgalmas, fordulatos, drámai és kellőképp szerelmes. Imádtam azokat a pillanatokat, amikor az írónő naív kis hősnőnket belekeverte egy-egy végzetesnek tűnő kalandba, s hopp, egyszerre sarkon fordult a történet. Egészen az utolsó néhány fejezetig teljesen kiszámíthatatlan maradt, ami miatt nem tudtam szabadulni a sztoritól. S az egyik elképedésből a másikba estem, s meg kellett néznem vajon az írónőnek vannak-e még további regényei is, mert mi lesz velem ezután ha véget ér a könyv és nem bukkanok többet ilyen kis csodára. De úgy tűnik ezt még ki kell várni.
Mindig is oda voltam Rómeó és Júlia tragédiájáért, na de ez az új változat egészen elvarázsolt. Ez lesz az egyik kedvenc könyvem.

Ez valami fantasztikus volt! Nem ilyen történetre számítottam, de nem bánom, hogy ezt kaptam. Kedvenc lett!:)
Nem is tudom mit mondjak, rosszat nem tudok róla, az biztos. Imádtam a szereplőket, a nyomozást, a kalandokat, a végkifejletet.:)
Giulietta és Rómeó…egy történet, több változat. Az „eredeti” történet jobban is tetszett, mint a Shakespeare féle. Mármint így elmesélve.
Tudjátok mit? Olvassátok el, megértitek majd, hogy miről beszélek.:)
5*

Véletlenül akadtam rá anno erre a könyvre, aztán sokáig halogattam, pedig megérdemelte volna, hogy előbb sorra kerüljön.
Rómeó és Júlia története számomra egy örök kedvenc, örültem, hogy találok egy olyan könyvet, ami izgalmas, érzelmekkel teli és pont őket vette alapul. A hozzá fűzött reményeimet tulajdonképpen beváltotta, mindenki rendben volt, az alapsztori, a háttér, a fő- és a mellékszálak is ki lett dolgozva, nagyjából.
Mégis azt érzem, 4 csillagnál többet nem tudok rá adni, mert nem élveztem maradéktalanul az olvasási élményt, főként az eleje indult be szerintem nehezen, aztán ott voltak az unalmas részek, s a kicsit felpörgetett lezárás sem volt éppen tökéletes megoldás. Mintha a lassú bevezető után túlzottan is a gázra léptünk volna. Néhány részét meg nem is értettem teljesen, bár a legtöbb kérdésemre választ is kaptam idővel.
Kerek történet, jó alappal és viszonylag sikeres beltartalommal. Egyszeri olvasásra mindenképp ajánlom, mert jó kis könyv.

Régóta ült a polcomon és most egy jó értékelést olvasva rádöbbentem, hogy ez nekem is megvan és ideje elolvasni.
Voltak benne hullámvölgyek, mikor kicsit megrekkedt a cselekmény, de utána megint beindult. A jelen és múlt váltakozásával olyan volt mintha két történetet olvastam volna. Volt benne minden: családi viszály, gyilkosság, szerelem, bosszú, féltékenység, dráma.

Számomra ez egy nagyon kedves könyv. Minden egyes szavát imádtam olvasni, ám a legkedvesebb részeim a visszaemlékezések voltak. Amikor azokat olvastam a figyelmem mindig jobban fokozódott és belemerültem. Az írónő iszonyatosan jól építette fel az egész történetet és hozta alapnak az örök drámát :)
Engem nagyon megnyert magának! :)