78. legjobb ifjúsági könyv a molyok értékelése alapján

Liverpool ​Street 317 csillagozás

Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

„Ha ​Mamu engem egyedül akarna Angliába küldeni, megszöknék, és addig bujdosnék, amíg el nem megy a vonat nélkülem! Semmiképpen sem utaznék a szüleim nélkül…”

1939 tele, Liverpool Street vasútállomás, London. Egy tizenegy éves berlini kislány, Ziska Mangold leszáll a vonatról. Nem akármilyen vonat ez, hanem egyike azoknak a gyermektranszportoknak, amelyek közel tízezer fiút és lányt menekítettek ki a náci Németországból. Ziska pontosan tudja, mit akar: amint lehet, ki kell juttatnia a szüleit és legjobb barátnőjét, Bekkát is. Ám nem sok ideje marad, a gyilkos háború már előreveti árnyékát. Ziskára egy idegen család, egy idegen nyelv, honvágy és bizonytalanság vár – de egyúttal élete legnagyobb kalandja is. Hét évvel később pedig meg kell hoznia egy nehéz döntést.

Anne C. Voorhoeve izgalmas, lebilincselő regénye azokról a zsidó gyerekekről szól, akiket a náci uralom alatt a szüleik nélkül „transzportáltak” Angliába, nevelőszülőkhöz. A szerző rendkívüli… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tagok ajánlása: 15 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Arany pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632459950 · Fordította: Szakál Gertrúd

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Franziska Mangold · Gary Shepard · Amanda Shepard · dr. Matthew Shepard · Erik Bechstein · Franz Mangold · Margot Mangold · Mrs. Stone · Rebekka Liebich

Helyszínek népszerűség szerint

Anglia


Kedvencelte 83

Most olvassa 9

Várólistára tette 300

Kívánságlistára tette 197

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

_Eriii>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Nem titok, hogy a világháborús történetek a gyengéim, és különösen a második világháborús. Megható, szívszorító olvasmány volt ez is. Különösen örültem neki, hogy az „Angolok” szemszögéből is olvashattam háborús könyvet. Nehéz volt Londonban is a második világháborúban, ők is ugyan úgy megsínylették, mint minden ország abban az időben. Sokszor visszafojtott lelégzettel olvastam azt a sok borzalmat, amit egy tizenegy éves kislány mesél el nekünk. Ziskát az édesanyja egy gyermektranszporttal Angliába küldi. Őszintén nem tudom melyiküknek volt rosszabb, Ziskának akit Mamu elküldött és nem értette, hogy miért küldi el, vagy Mamunak aki tudta, hogy mi vár rájuk és inkább elküldte egyetlen lányát, hogy túl élje valahogy. Mindig vegyes érzelmekkel olvasok egy új világháborús könyvet, és főleg akkor ha tudom, hogy van benne igaz történet is, mint itt ebbe. Az írónő megjegyezte, hogy a gyermektranszportok mind igazak. Igazak az átélt dolgok is. Ezert mindig előre félek, hogy még milyen borzalmakat kell megtudnunk erről a háborúról. Mindig újat tudok meg, akárhány könyvet olvasok. Ziskát egy igazan talpraesett kislányként ismertem meg. Nagyon csodáltam a bátorságát, azt, hogy képes volt már az első napokon bekopni idegen házakba angol tudás nélkül, hogy segítséget kérjen. Nagyon nagyon csodáltam a kitartását, hogy soha nem adta fel. Azt viszont nem szerettem amikor átment önző békába, mert volt azért egy két önző megnyilvanulása az igaz szülei irányában. Összességében, megható, borzalmas, szívszorító, mint minden ilyen témájú könyv, amit eddig olvastam. Ajánlom..

2 hozzászólás
Pandalány P>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Csodálatos, elképesztő, szívszorító és igazi élmény.

Megmondom őszintén, hogy a fülszövegre annyira nem is figyeltem (csak átfutottam), amikor kikölcsönöztem a könyvtárból ezt a vaskos könyvet, mert a borító és a cím teljesen megbabonázott. Itthon, fellapozva az első oldalt szembesültem vele igazán, hogy ez egy második világháborús történet, úgyhogy nagy érdeklődéssel vetettem magam bele az olvasásba.
1938-at írunk, Berlin,a második világháború kirobbanása előtt pár hónappal vagyunk. Adott egy fiatal lány, Ziska, akit szülei egyedül küldenek el Angliába, hogy ezzel megmentsék a háborútól és a nácik uralmától. Össze van zavarodva, hiányzik a családja, a megszokott élete, és közben a háború egyre nagyobb méreteket ölt, egyre nagyobb pusztítást végez. Hírek alig jönnek vagy egyáltalán nem és eltelik 7 év. Közben felnő, megszereti a befogadó családját, nem is akármennyire, mellettük érik felnőtté Ziska, azaz most már Frances.
Hét év rengeteg idő, főleg egy ekkora lány életében. A személyiségét a háború, a befogadó család, a körülmények mind-mind alakítják.

A történet, a szereplők annyira életszerűek voltak, annyira szerethetőek, hogy csak úgy faltam az oldalakat. Méltó történet a világháború szomorú és sötét éveiről, civil szemmel, zsidó szemmel. És igen, itt eljutottuk a történet másik sarkalatos pontjához, a valláshoz. Sok-sok információt megtudtam arról, milyen a zsidó vallásúak élete, milyen szokásaik vannak, milyen elvek szerint éltek akkoriban. Nagyon érdekes volt és olykor meglepő.

Természetesen nem lehetett végigvinni úgy a történetet, hogy ne lett volna teli szomorúbbnál szomorúbb pillanatokkal, és közben ez a kicsi lány, Frances megpróbálta megtalálni mindig azt a csöppnyi jót, ami adatott nekik a háború alatt (mozit szerveztek, megismerkedett egy idős bácsival a kávézóban, lettek barátai, leveleket váltottak édesanyjával, és másokkal is). Nagyon tetszett Frances jelleme, a kitartása és az, hogy mindig, minden körülmények között reménykedett a dolgok jobbra fordulásában (pl. az a jelenet, amikor a mozivásznon, a hírekben megpillantja Bekkát ♥).

A könyv 520 oldalas,melyet 12 nap alatt olvastam el, de mégis számomra sokkal kevesebb időnek tűnik így utólag. Teli van a történet fontos momentumokkal, érzelmekkel, hittel és reménnyel. Számos jelenetnél összeszorult a szívem, izgultam a főhősökért, és az utolsó oldalakon már alig láttam a könnyeimtől.
Amit még kiemelnék, azok a levelek. Teli van a regény levélváltásokkal, nagyon jó ötlet volt az írónő részéről.
Az jutott eszembe legelőször a könyv befejezése után, hogy biztosan részletes, alapos háttérmunka áll e kötet mögött. Különösen érdekes volt, hogy a könyv végén leírja, mi történt a valóságban is úgy, mint a regényében és mi volt csak a képzelet szüleménye.

Az öt csillag e könyv értékeléséhez édeskevés. ❤
Legszívesebben kezébe nyomnám a mostani gimiseknek, hogy olvassák el és ilyen szellemben tanulják a történelmet az iskolában. De igazából mindenkinek ajánlom a könyvet, egy jó nagy adag papírzsepi társaságában.

2 hozzászólás
christine I>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Mindeddig kevés holokauszttal kapcsolatos könyvet olvastam, mert az esetek 100%-ban egy érzelmi ronccsá válok az olvasás után, és fogalmam sincs, mit kezdhetnék sanyarú kis életemmel.
Minden sora gyötrelmes, fájdalommal telt, a keményebb részeknél a torkomban dobogott a szívem. Túl sok remény, túl kevés győzelem. spoiler
Nem akarom azt mondani, hogy kedvenc lett. Egy ilyen könyv nem válhat kedvenccé. Eddig olyanok kerültel arra a listára, amelyel teljes mértékben a képzelet szüleményei, ez pedig a tömény igazság volt.

2 hozzászólás
gabiica P>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Jó ideje nem olvastam már olyan könyvet, amely ennyire a lelkem mélyéig hatolt. A hatalmába kerített, belém égett és mély nyomot hagyott bennem. Nem hiszem, hogy el fogok tudni szakadni tőle.
Megható volt, valóságos, szívszorító és kegyetlen. Mindig nagyon nehéz számomra világháborús történeteket olvasni, főleg, ha a II. Világháborúról van szó. Ez a téma mindig is mélyen érintett, nagy hatással volt rám, így sejtettem, hogy most is ezt fogom érezni, legalábbis reméltem, hogy úgy fog hatni rám, hogy ne tudjam könnyen elfelejteni. Egyfajta önkínzás ez, hiszen tudom, hogy ezek sosem vidám és boldog történetek.
Ziska története sem volt az. Amit átélt, az szörnyű és nagyon nehéz. Noha az ő sorsa jó irányba fordult, túl sok veszteség érte, túl sok mindent vett el tőle a háború. És hányan lehetnek még, akiknek sokkal szörnyűbb irányt vett az életük.
Az egész nagyon valóságos volt. A leírásokat olvasva ott éreztem magam Angliában, vagy éppen Németországban, láttam magam előtt a bombázások sújtotta városrészeket, a szenvedést, a reménytelenséget, a halált. Hihetetlenül erős és szerethető karaktereket mutat be ez a könyv. Számomra elképzelhetetlen az az erő és hit, ami bennük él. A remény, amely mindig ott lebegett a szemük előtt, még a lehető legkegyetlenebb helyzetekben is.
Nehéz szavakba önteni, amit érzek. Erről a könyvről nem lehet csak úgy beszélni.. ezt át kell élni, el kell olvasni, és hagyni, hogy hasson ránk.

3 hozzászólás
Csoszi>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Németországban azért gyaláztak, mert zsidó voltam, Angliában találkoztam olyan emberekkel, akiknek a szemében nem voltam eléggé zsidó, és most, amikor minden kapcsolatom megszakadt Németországgal, hirtelen azzá váltam, amit a nácik egész életemben elvitattak tőlem: németté!

Nehéz összeszedni a gondolataimat és írni pár értelmes szót. Szép és egyben megindító történet egy kislányról, aki szerencsésen kijutott a náci Németországból, és Angliába érve egy új, szerető családot talált magának, miközben soha nem feledkezett meg az otthon maradottakról. Én nem ítélem el Ziskát, amiért sokszor csak magára gondolt, hiszen a történet elején még csak egy 10 éves kisgyerek volt, és eleinte nem értette, hogy Mamu miért „mondott le” róla és küldte őt el. Amanda és Matthew egyszerűen csodálatos emberek, akik befogadtak az otthonukba egy vadidegen kislányt, és saját gyermekükként szerették. A könyv legfőbb mondanivalója, hogy tanuljunk a múltból, emlékezzünk, és ne felejtsük el, hogy hova vezethet az ész nélküli gyűlölködés.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632459950 · Fordította: Szakál Gertrúd
Luxell>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Waoo, le a kalappal az írója előtt.
Először féltem belekezdeni, amint rászántam magam, el kell mondjam, cseppet sem bántam meg!
Véleményem szerint ilyen jó könyvet nehzn ír és talál az ember.
Ez egy olyan csodás történet volt a második világháború viszontagságai mellett. Éppen azon voltak, hogy elfelejtsék a nagy háború emlékeit, és erre pedig jöttek a németek…
Néha már én is értetlenül néztem Ziskával, ó, bocsánat, Francessel együtt, de így csak még jobban beleéltem magam a könyvbe :,)
Úgy igazából Ziska német családja nem volt annyira szimpatikus, mint Amandáék meleg szeretetük ❤❤ :/ Bekkával már annyira nem voltam megelégedve :/ Amíg úgy volt, hogy ő utazik a családjával, és Ziskának kell ott maradnia, számára minden happy volt… Amikor az apja és a bátyja hazamehettek, viszont Ziska apukája bent ragadt, ő nem törődött vele. Ám amikor a barátnőjének lett rá lehetősége, hogy kimehessen Angliába, kb hátba támadta… Ezeket leszámítva, nagyjából az összes szereplőt imádtam ❤ De maga a történet csodásan fel volt építve, egyszer se unatkoztam a hát és fél év alatt, amit végig jártunk. Ha úgy veszem, egy picit most lelkileg együtt nőttem fel Francessel :,D Jó volt látni, ahogy a riadt kislányból egy csodálatos, erős nő lesz, és hogy hogyan változik meg a véleménye mind a háborúról, mind a világról. ☺
A borító csodaszép :DD Szerintem színekben teljesen passzol a sztorihoz, egyszerre régies és modern számomra.
Összességében ha lehetne akár még 10 *-ot is adnék rá ☺❤❤
Ez volt az első Arany pöttyösöm, de biztos hogy nem az utolsó

3 hozzászólás
WindStorm>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Egy embert azért is el lehet engedni,mert szeretjük.

Gyönyörű történet, csodálatos! Írhatok -e egyáltalán ilyen jelzőket egy háborús könyvre?! Én megkockáztatom.

Természetesen elfogult leszek, hiszen nagyon szeretem a világháborús illetve holokausztos regényeket. Lehet tőlem ugyanaz a sztori két könyvben elmesélve, engem nem zavarna. Mert ezek sajnos megtörténtek. Nem velem, nem a családommal, de másokkal igen, akiket nem szabadna egy percre sem elfelejtenünk, hiszen hősök voltak! ♥
A történetről nem írok semmit, nem tudnám visszaadni azt, amit a könyv adott nekem. El kell olvasni és akkor majd megértetek engem is.
Érzelmi hullámvasútra teljes mértékben nem tud az ember felkészülni, csupán egy adag papírzsebkendővel.
A szereplőink szerethetőek, Ziska egyből a szívembe lopta magát, és még Bekka is, annak ellenére, hogyan viselkedett. Ilyen nehéz időkben az emberek megváltoznak, talán a halálfélelem teszi ezt velük, vagy a kilátástalan jövő?

Nehéz kérdések ezek, amelyekre nincs is megfelelő válasz… de ez a könyv adhat valamit, valamit amit csak akkor értessz meg, ha megengeded neki, hogy teljesen átjárjon. Engedd meg…

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632459950 · Fordította: Szakál Gertrúd
4 hozzászólás
Sippancs P>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Érintőlegesen, más könyvben már találkoztam a gyermektranszporttal, illetve az angliai gyerekek vidéki evakuálásával, Ziska szemszögén keresztül azonban át is éltem, át is éreztem azt. 7 évet vett el tőle a háború, 7 hosszú évet a szülőanyja nélkül, mégis úgy gondolom, hogy a szerencsésebbek közé tartozott, hisz kapott egy új családot és lehetőséget egy nyugodtabb életre. Persze így is érték veszteségek, a háború nem kímélte meg sem a gyásztól, sem az önvádtól és a bizonytalanságtól, ennek ellenére megtalálta a maga útját és az ahhoz tartozó kereszteződéseket.
Megrázó, szívfájdító és elgondolkodtató könyv, ami egy kicsit más aspektusból tárja elénk a 2. világháború borzalmait.
Olvassátok, megéri!

Janina13>!
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street

Hát ez a könyv most nagyon szétszedett. Nem gondoltam róla, hogy ilyen jó. Sőt, arra sem emlékeztem már, hogy egy gyermek a főszereplő, így teljesen másra számítottam. Lebilincselő – ahogy a hátlapon is szerepel. Nem tudok valójában mit írni, nehéz.


Népszerű idézetek

Könyvmolyképző KU>!

Olyan barátnőm, mint Rebekka Liebich, soha többé nem lesz.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Franziska Mangold · Rebekka Liebich
Pandalány P>!

Ám a nevelőanyám rendelkezett egy a felnőttek körében ugyancsak szokatlan tulajdonsággal: ha nem tudta, mit kellene mondania, akkor nem mondott semmit!

2 hozzászólás
Kókuszka>!

Csak remélni tudtam, hogy egyszer majd valaki elárul nekem egy trükköt, hogyan lehet az ember fejében újrakeverni a képeket, hogy egy másik kerüljön felülre.

99. oldal, 6.fejezet

Ildó>!

Nem gondoltam volna, hogy a gyász ennyire meg tudja betegíteni az embert. Azt hittem, az összetört szív egy vicc, vagy olyasmi, ami csak egy másik évszázadban létezhetett. De most már nagyon is el tudom képzelni, hogy ebbe bele lehet halni. Az embert teljesen elhagyja az ereje… és nem tehet ellene semmit.

428. oldal, Harmadik könyv: Hazatérés (1941-1945) - 20. (Könyvmolyképző, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Franziska Mangold · gyász
pevike>!

Ha te meghalsz, és én élek, akkor nem léteznek szabályok ezen a világon.

495. oldal

Pandalány P>!

A nácikénál erősebb hatalom kell ahhoz, hogy Rebekka Liebichet megsemmisítsék.

Christinewinchester>!

– Igen! – ziháltam izgatottan. – Egy imameghallgatás! Megtámadtak egy amerikai nőt, az USA belép a háborúba!
A férfiak meglepetten néztek egymásra.
– Kit támadtak meg?
– Pearl Harbort – mondtam, mire ők éljenzésben törtek ki. – Miért, ki az? Még soha nem hallottam róla – kiáltottam, de a lelkes hangulatban végül nem kaptam választ a kérdésemre.

401. oldal, Harmadik könyv: Hazatérés (1941-1945) - 18. (Könyvmolyképző, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Franziska Mangold · Pearl Harbor
Könyvmolyképző KU>!

Nem szerettem, amikor Bekka angolul beszélt – nem csak azért, mert olyankor egyetlen szavát sem értettem, bár a nyári szünet vége óta engem is ezzel a nyelvvel kínoztak. Hanem azért sem, mert minden egyes angol szó arra emlékeztetett, hogy hamarosan az utolsó, a legjobb barátnőmet is elveszítem. A zsidóiskolában egyre gyérültek az iskolapadban ülő gyerekek sorai; tudtam, hogy Renate Angliába, Jakob Amerikába költözött, Lore pedig az egyik bácsikájánál él Svédországban. A tanárok is eltünedeztek: eladták, amijük volt, és kivándoroltak. Soha nem lehetett tudni, ki lesz még ott a következő héten, és ki mit fog tanítani.

14-15. oldal, Első könyv: Survival Plan (1938-1939) - 1. (Könyvmolyképző, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Franziska Mangold · Rebekka Liebich
_Eriii>!

Olyan gyorsan futottam, mint még soha. Matthew és a Chevra Kadisha tagjai rémülten szakították félbe a munkát, és odakiáltottak nekem, hogy történt-e valami.
Igen! – ziháltam izgatottan. – Egy imaméghalgátas! Megtámadtak egy amerikai nőt, az USA belep a háborúba!
A férfiak meglepetten néztek egymásra.
– Kit támadtak meg?
PEARL HARBORT – mondtam…………


Hasonló könyvek címkék alapján

Markus Zusak: A könyvtolvaj
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Alan Gratz: A végső megoldás: a remény
John Boyne: A csíkos pizsamás fiú
Mario Escobar: A sárga csillag gyermekei
Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
Gaby Schuster: A korona szolgálatában
Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb
Benkő László: Táltosidők
Terry Deary: Vérvörös és színarany