Wildfell ​asszonya 195 csillagozás

Anne Brontë: Wildfell asszonya Anne Brontë: Wildfell asszonya Anne Brontë: Wildfell asszonya Anne Brontë: Wildfell asszonya Anne Brontë: Wildfell asszonya

„… ​megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve… arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok – csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre…” – ilyennek ismeri meg a wildfelli kastély titokzatos úrnőjét az ifjú és kissé komolytalan kisbirtokos, Gilbert Markham. Anne Bronte, híres nővéreinek, Charlotte-nak és Emilynek legfiatalabb testvére, a szinte kötelező „guvernant”-regény, az Agnes Grey (1846) után írta meg főművét, a Wildfell asszonyá-t (1849). Anne Bronte is a korabeli szegény papkisasszonyok szokásos útját járta:… (tovább)

Eredeti mű: Anne Brontë: The Tenant of Wildfell Hall

Eredeti megjelenés éve: 1848

>!
Lazi, Szeged, 2012
388 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632671444 · Fordította: Borbás Mária
>!
Palatinus, Budapest, 2004
606 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639487929 · Fordította: Borbás Mária, Kiss Zsuzsa
>!
Európa, Budapest, 1989
490 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630747707 · Fordította: Borbás Mária

1 további kiadás


Enciklopédia 7


Kedvencelte 37

Most olvassa 13

Várólistára tette 175

Kívánságlistára tette 68

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
ppeva P
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Kifejezetten valami olyan olvasmányra vágytam, aminek van eleje-közepe-vége, története, tartalma, irodalmi nyelvezete. (Egy kicsit túlettem magam kortárs irodalommal…)
Nem okozott csalódást. Számomra ez a regény nem annyira a romantikáról és a szerelemről szólt, mint arról, mennyire korlátok közé voltak szorítva az emberek érzelmileg, kommunikációban, életvitelben és szokásokban a XIX. századi Angliában.

1 hozzászólás
>!
Bartha_Helga
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Az a jó, ha XVIII-XIX századi női szerzőktől olvas az ember, mert rájön, hogy minden naivitásuk ellenére a nők nem (akkor sem) voltak hülyék, ellentétben azzal, mint ahogy a férfi írók (tisztelet a kivételnek) szeretik bemutatni őket.

>!
malenca
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Egyszer volt, hol nem volt, élt három nővér az istenhátamögöttirégelfeledett, zordon mordon angol vídékeken. Hárman éldegéltek csendesen, meghúzzódva a világ elől, súlyos tüdőbajjal küszködve, szeretetben, csendes békességben. Soha nem hagyták el szerény hajlékukat, senki nem tudta, mi történik a falak közt. Mi történt?: varázslat. Három lány, három varázslóasszony, három kivételes tehetség, akik nem ismerve a világot, megalkották maguknak annak egy kivételesen élethű és keserves mását. A két idősebb nővér hírnevet szerzett a varázserejével, a legkisebbet viszont hajlamosak voltak elfelejteni az emberek. Nem kellett volna. Volt olyan nagy mágus, mint a nővérei. Története magával ragadott, elvarázsolt. Ajánlom mindenkinek :)

6 hozzászólás
>!
nagy_anikó
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Számomra ez a könyv az idei olvasmányaim közül a legszebb szerelmes regény jelzőt nyerte el.
Egy nagyon szépen megírt könyvet tarthattam a kezemben, az írónő nagyon sok munkát fektetett a főszereplők lelkének ábrázolásába, helyzetük megértésére, az elhamarkodott házasságok következményeinek bemutatására, hiszen az egyenrangú házasságra törekvés igencsak megnehezítette a szerelmi házasságok létrejöttét és mégis, sokan szótlanul tűrték a rájuk kényszerített házasságot, amiknek elszenvedői általában mindig a nők voltak. A gyönyörű megfogalmazás nagyon élvezetessé tette az olvasást, csüngtem az írónő minden szaván.
Mai szemmel nézve mondanám, hogy Helen mártír volt, de a 19. században az Ő tettei nagyobb részt természetesek lehettek. Én csodáltam a lelki erejét és nagyon szurkoltam, hogy megismerje a viszonzott szerelem boldogságát.

3 hozzászólás
>!
Tüncsimüncsi
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Nagyon szeretem a viktoriánus és a György korabeli regényeket, lehet az szép irodalmi vagy esetleg egy történelmi romantikus regény. Tetszett maga a történet is, nem volt sablonos. Abban a korban lévő eszmék nyomot hagytak ezen a műn is.A nyelvezet teljesen elvarázsolt. A szereplőik többsége pozitív beállítottságú volt. Hamarosan jöhet a következő Brontë regény.

2 hozzászólás
>!
KönyvekkelSuttogó P
Anne Brontë: Wildfell asszonya

A Brontë-nővérekkel kapcsolatban mindig meglep, hogy mennyire őszintén tudnak írni a lélek sötét, már-már szégyenteljes mélységeiről. S úgy gondolom, hogy ez a Wildfell asszonya esetében sincs másképp: borús hangulatú, felkavaró olvasmány és korához képest nagyon modern. Csak ajánlani tudom mindenkinek.
https://konyvekkelsuttogo.blogspot.hu/2012/07/s-mindeko…

>!
Viktorius P
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Romantikus levélregénybe oltott naplóregény, ami 20 évvel korábbi eseményeket elevenít fel. Becsülendő szerkezet, bár elsőnek görcsöt kaptam felkiáltottam, mikor megláttam a napló méretét. („Kedves Halford, önkényesen mellékelem xy spoiler csekély 283 oldalnyi naplórészletét kiegészítésként mai levelemhez. Remélem, postafordultával válaszolsz! Ölel druszád, Gilbert!” :D Gyanús!) Bár megszenvedtem vele, de a viktoriánus romantikus regényen túl kaptam egy modern nőalakot Mrs. Graham személyében, illetve a klasszikus angol házasságkötési gordiusz-csomó is összetettebb „a pénzért és rangért soha, csak szerelemből” még klasszikusabb elvénél. Mondjuk a végére kialakult spoiler megoldás lehetett volna szofisztikáltabb 500+ oldal után.

Viszont jaj annak, aki nem kedveli a modorosságot! Én a Büszkeség és balítélet óta tudom, hogy ez kötelező elem a korszak angol regényeiben*, de amit ebben a regényben művelnek, az gyakran kriminális. És még finom voltam, illetve nőies. A helyek pedig gyakran ott vannak, ahol a modorosság kombinálódik Bronte kisasszony vallásos nevelésével. (Jó, ez azért túlzás, de a 30. lelki üdvért szóló, önfeláldozó monológnál emlékeztetnem kellett magam az évszámra.) Felhúzhatnám a szemem a gyereknevelési elvekre is, spoiler de az utolsó 40 oldal időhúzása egy kevésbé elfogadó országban börtönbüntetést érdemelne. Annyira nem volt már tétje a töketlendés ezen fokának, hogy a falat kapartam tőle, pedig kezdetben még élveztem is.***

*Nagy a szám, pedig nem emlékszem mit olvastam még innen.
**A könyvben „elírták”, így összekeverhető a sima borkővel. Utóbbiban nincs antimon. spoiler
*** Rokon lélek a marhája.

>!
Európa, Budapest, 1985
522 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630735903 · Fordította: Kiss Zsuzsa
4 hozzászólás
>!
korkata
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Ezek a klasszikus romantikus könyvek mindig elvarázsolnak. Jól esett e lelkemnek egy kis romantika, az 1800-as évekbe visszamenni. Csak ajánlani tudom.

>!
Papusz SP
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Épp ideje volt már megismerkedni ezzel a nővérrel is – és érdemes is! Persze, nálam minden viktoriánus regény előnyt élvez, van valami a korban és a stílusukban, ami vonz, de ez még édeskevés lett volna, ha ezeken kívül semmit nem tud felmutatni a könyv.

De fel tudott – egy nagyon jó női főszereplőt és egy nem egészen a szokásos romantikus klisének megfelelő történetet. Attól, ahogy a házasságról nyilatkozott a szereplők többsége, nőként égnek állt a hajam, nem is beszélve a rettenetes férfitársaságról és az undok nőszemélyekről, de nem ezért jár a fél csillag levonás, hiszen ezek részei a történetnek és a kornak, és inkább hozzáadnak az értékhez, mint hogy elvennének belőle. A fél csillag levonás a férfi főszereplőért, Gilbertért jár, mert képtelen vagyok elviselni, ha egy pasi ilyen hihetetlenül teszetosza és nyálas.

>!
Coffee I
Anne Brontë: Wildfell asszonya

Nagyon szeretek minden Brontë-könyvet, így ez sem volt kivétel. Élvezhető, varázslatos, szeretnivaló, és amikor az ember ilyen kosztümös-könyvre vágyik, nincs is jobb, mint a nővérektől olvasni.


Népszerű idézetek

>!
Papusz SP

Ha azt akarja, hogy a fia tisztességesen járja végig az élet útját, nem szabad azon igyekeznie, hogy eltisztítsa a lába elől a köveket, hanem meg kell tanítania, hogy erős léptekkel járjon rajtuk… ne akarja mindenáron kézen fogva vezetni, hanem tanítsa meg, hogy egyedül menjen.

Második fejezet

Kapcsolódó szócikkek: nevelés
>!
Kalimpa

Láttad-e már, Milly, milyen a tengerparti homok? Ha ránézel, szép sima, ha belelépsz, puha, és könnyű járás esik benne. De tapodd csak félóra hosszat azt a puha, kellemes szőnyeget, enged minden lépésedre, minél keményebben taposod, annál jobban, s majd meglátod, milyen keserves munka, s örülsz, ha végre jó szilárd sziklára érsz, ami egy hüvelyknyit sem enged, akár állsz, jársz vagy éppen taposol rajta; s ha kemény is, mint a malomkő, mégiscsak jobb rajta a járás.

>!
doresz93

Van az úgy, hogy az ember valakinek a szemén át egyenesen a szívébe lát, s hogy egyetlen óra alatt többet tud meg lelkének nagyságáról és mélységéről, mint amennyit akár egy élet során is felfedezhetne, ha az illető nem akarná feltárni, vagy pedig ha az embernek nem volna képessége, hogy felfogja.

98. oldal

>!
baroness

Őrizd a szemedet és füledet mint szívednek bemenetét, ajkadat pedig mint kijáratát, hogy árulóid ne legyenek egy óvatlan pillanatban. Fogadd hűvösen és szenvtelenül mindenki figyelmességét, míg a pályázó értékét meg nem állapítottad és fontolóra nem vetted; és vonzalmad csupán kedvező ítéletnek legyen gyümölcse. Vizsgálódj előbb, azután helyeselj, s végül szeress. Szemed legyen vak a vonzó külsőre, füled süket csábító hízelgésre, sima beszédre.

139. oldal

>!
BZsofi +SP

(…) általában a vagyon mellett a szépség vonzza leginkább a legrosszabb fajta férfit; és éppen ezért sok gondot-bajt hozhat a tulajdonosára.

Kapcsolódó szócikkek: szépség
>!
doresz93

… Eliza távol áll attól, hogy tökéletes legyen; hanem ha tökéletesebb volna, sokkal kevésbé volna érdekes.

11. oldal

>!
Virág_

A szerelemben nincs különb közbenjáró, mint egy vidám, nyíltszívű gyerek – mindig kész az elszakadt szerető szívek egyesítésére, a szokások komor szakadékának áthidalására, a rideg tartózkodás megolvasztására, a szörnyű szertartásosság és büszkeség válaszfalainak lerombolására.

10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: gyerek
>!
Angele P

Ha az élet nem kínál is élvezetet a magam hivatásában, legalább azon kívül sem kecsegtet semmivel; következésképpen igába hajtom a fejemet, és húzom a szekeret, mint a többi szerencsétlen hámos ló, amely beletört már a munkába, s ha örömét nem leli is benne, némi hasznot hajt, ahogy végigrobotolja életét, s ha elégedetlen is a sorsával, nem panaszkodik.

>!
Nixike

– És boldog-e annyira, mint szeretné?
– Annyira senki sem boldog ezen a világon.

>!
Virág_

– Elmegyek; de előbb egyetlen kérdésre válaszoljon: szeret?
– Erre nem válaszolok!
– Úgy hát arra kell következtetnem, hogy igen; és most jó éjszakát.

12. fejezet


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Garaczi László: Hasítás
Venyegyikt Jerofejev: Moszkva–Petuski
Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója
Barbara Whest: A hallgatás mérge
Kathryn Hughes: A levél
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Darcey Bell: Egy kis szívesség
Krúdy Gyula: Primadonna
Stephen King: A ragyogás
Samantha Young: London Road