Vörös ​betűkkel (A Mások 1.) 204 csillagozás

Anne Bishop: Vörös betűkkel

Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek.

Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc.

Eredeti mű: Anne Bishop: Written in Red

>!
Twister Media, Budapest, 2016
512 oldal · ISBN: 9786155631030 · Fordította: Bozai Ágota
>!
Twister Media, Budapest, 2016
512 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155631023 · Fordította: Bozai Ágota

Enciklopédia 11

Szereplők népszerűség szerint

Simon Wolfgard · Vladimir Sanguinati · Henry Beargard · Meggie Corbyn · Crispin James Montgomery · Erebus Sanguinati · Tél · Karl Kowalski


Kedvencelte 76

Most olvassa 13

Várólistára tette 224

Kívánságlistára tette 209

Kölcsönkérné 9


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Nagyon örültem neki, amikor megláttam, hogy a Twister Media megjelenteti az Others (Mások) sorozatot, ugyanis angolul is nagyon tetszett. Ha jó a fordítás, magyarul nekem plusz élményt jelent egy angolul már olvasott könyv újraolvasása. Úgy vélem egy-két apró bakitól eltekintve ez elég jól sikerült. Anne Bishop egy nagyon tehetséges írónő, nála nem jut eszedbe, hogy hm, ezt már olvastam valahol. Nagyon érdekes világot alkotott meg a sorozatában, elhagyta az alakváltókra és vámpírokra alkalmazott kliséket. A terra indigiene, azaz őslakos lények számára az ember csak hús, többnyire idegesítő majmok, akiket nem akarnak sem elcsábítani, sem barátkozni velük. Az ember ebben a világban a megtűrt betolakodó, mégis egy idő után az őslakosoknak drukkolunk, annyira aljasok az emberek. Egyetlen lány van, aki belopja magát a Mások szivébe, a furcsa Meggie a büdös (festett) hajával, aki menekül az üldözői elöl. Még a morcos Simon főfarkas úr sem tud ellenállni gyermeki lényének.
Nagyon izgalmas, nagyon olvasmányos, kiváló urban fantasy.
És nem romantikus!

3 hozzászólás
>!
Gorkie P
Anne Bishop: Vörös betűkkel

"Egyik oldalon az összeszorított fogak türelme van, a másik oldalon a félelem attól, ami a sötétben ólálkodik. De ha óvatosak és vigyáznak, az emberek életben maradhatnak.
Többnyire életben maradnak."

Én úgy kezdtem el ezt a könyvet, hogy nem olvastam el a fülszöveget, így csak annyit tudtam róla, hogy fantasy lesz és a borító alapján, köze lesz a vérfarkasokhoz. Részben igazam volt, de ez a kötet ennél sokkal többet tartogatott számomra.

(…)

Beszippantott a történet az elejétől a végéig és nagyon szerettem volna folytatni. Nem is igazán volt kedvem elkezdeni más könyvet, mert ragaszkodtam ehhez a világhoz. Jól felépített világ, nagyon szerethető vagy éppen unszimpatikus szereplőkkel, új ötletekkel, izgalmas és szórakoztató jelenetekkel. Minden megvolt benne, amit szeretek egy jó fantasyben. Egyszerűen imádtam, faltam a lapokat. Nagy esély van rá, hogy kedvencek közé kerül a sorozat. Nagyon várom a folytatást!

Bővebben:
http://olvasokorut.blogspot.in/2017/05/anne-bishop-voro…

6 hozzászólás
>!
_Eriii P
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Na ezt nevezem egy igazán izgalmas, feszültséggel teli olvasmánynak. Nagyon-nagyon tetszett. A történet beszippantott, a szereplők elvarázsoltak. Egyetlen egy hibát sem tudok jelen pillanatban felsorolni, mert annyira örültem, hogy végre egy olyan alakváltós történet került a kezeim köze, amely igazán és visszavonhatatlanul fangirlt csinált belőlem. Az utolsó alakváltós történettel jól meg szívtam, mert az egyáltalán nem tetszett a főszereplő csaj miatt. Ez a történet az elejétől a végéig úgy magába rántott, hogy elmondani nem tudom. Meggie a főszereplő lányt nagyon megszerettem. Simont pedig egyszerűen képtelenség volt nem szeretni. Nagyon tetszett, hogy nem volt benne csöpögő, rózsaszín cukormáz. Az alakváltók igazán badassok voltak. Senki nem puhult el a végére. Nagyon várom a folytatást. Ajánlom.

6 hozzászólás
>!
Infierno
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Hirtelen azt sem tudom, hogy kezdhetnék neki, annyira magával ragadó volt a történet.

Anne Bishop igazán profi módon építette fel a várost, ahol emberek és természetfeletti lények, a Mások élnek együtt. Egy varázslatos társadalmat tár az olvasó elé, aminek az alján az ember, vagy ahogyan a Mások nevezik őket, a majmok foglalják el a helyet.

Az eleje nehezen indult be, vártam, hogy mikor elevenednek meg a fülszövegben olvasottak. Nos, erre bizony körülbelül a feléig kellett várni, de azt kell, hogy mondjam, megérte. Ezidő alatt jobban megismerhettük a szereplőket, az életüket, milyen pozíciót töltenek be a különleges társadalmukban. Olvasás közben sokszor éreztem magam úgy, mintha nem is betűket néznék, hanem képeket. Szinte kiugrottak a szereplők a sorok közül, az események pedig az orrom előtt peregtek le.

Ahogy azt már említettem, a közepe tájától kezdett beindulni a történet. Minden oldallal növekedett a mondanivaló mennyisége, olyan tempóban követték egymást az események, hogy idő kellett, mire minden új információt be tudtam fogadni.

A szereplők közül sokakat sikerült megkedvelnem. Mivel mindenkit nem sorolhatok fel, így kiemelnék néhány személyt, aki különösképpen a szívemhez nőtt: Simon, Sam, Vlad, Maggie és Tess.

Nagyon köszönöm a Twister Media kiadónak, hogy elolvashattam ezt a könyvet, és kíváncsian várom a folytatást.

>!
Niitaa P
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Vajon az emberek nem értik, hogy mennyire jelentéktelenek, mennyire nem pótolhatatlanok?

Érdekelt a könyv szinte a megjelenése óta. Gyönyörű borító, sok apró, eldugott részlettel, melyet kézbe véve szeretne az ember megfejteni, vajon mi miért került oda? Kifejezetten ötletgazdag. A könyv végére érve minden értelmet nyer, még a fehér alapon vörös színválasztás is.

Ha két szóval kellene jellemeznem a könyvet, akkor az egyedi és a különlegest választanám. A mai világban rengeteg regény megszületett már, s ennek hatására a legtöbb mű klisékkel van tele. Nehéz újat alkotni. Anne Bishop mégis képes volt erre. Egy teljesen új világot mutat be, amibe szívesen elvesznék. A Harry Potter óta nem éreztem ezt a szintű, „bárcsak én is élhetnék ebben, itt” érzést. Beszippantott a Mások világa és a könyv befejeztével még mindig csak azon kattogok, hogy vajon mi történhet most az Udvarban. Nehéz lesz kivárni a folytatást!

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2016/12/anne-bishop-voros…

3 hozzászólás
>!
vikcs P
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Bővebben a blogomon: http://konyvmaniablog.blogspot.hu/2016/12/anne-bishop-v…

"Na, gyerekek, hát ezért imádom a fantasy műfajt! Ez eszméletlenül jó volt!!! Megtalálhattunk itt mindent kérem szépen: alakváltó farkasokat, hollókat, sólymokat és egy grizzly medvét, vámpírokat, természetfeletti erővel bíró pónikat, évszak „tündéreket”, vérprófétákat, jók és gonoszok harcát. Néha még egy-egy elem önmagában is nehezen belefoglalható egy könyvbe úgy, hogy hiteles legyen, de itt ezt a lécet is simán megugrotta az írónő, hiszen fantasztikus volt minden egyes kitalált lény, minden egyes ember, esemény, történés, tájleírás. Egyszerűen semmit nem tudok kifogásolni benne, mert semmi nem lett elrontva. Tökéletes, úgy ahogy van!

Nekem ez a könyv az év könyve. Én alapból romantikus beállítottságú vagyok, szóval szinte igénylem, hogy legyen már egy kis szerelem a sztoriban, itt nem volt. Nincsenek cuki rózsaszín felhők, sem nyáladzás, sem semmi, mégsem hiányzott, annyira jó volt az egész, hogy minden más elvonta erről a figyelmemet, és nem is kellett. Így is tökéletes volt. Szóval aki ettől tart, az is nyugodtan belevághat! Nem fog csalódni."

3 hozzászólás
>!
Szami81
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Kedves naplóm! Ma nem ettek meg.” :))

Még, még, még! Miért csak 512 oldal?? Többezer oldalon át tudnám olvasni!
Hogy mi van benne? Pl. varázslatos fantasy mesevilág, emberevő alakváltók, szemforgatós humor, mogorva farkas-pasi, és az alakváltók közt élő vérpróféta emberlány.

11 hozzászólás
>!
MFKata P
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Akár ütnek, akár kényeztetnek, akár a legjobb ételt kapod, akár éheztetnek, akár mocsokban tartanak, vagy nagy tisztaságban, a ketrec, akkor is csak ketrec.

Végre elkezdődött az iskola és ezzel vége az én nyári olvasási szünetemnek!
És örülök, hogy ezzel a könyvvel kezdtem, mert alig bírtam letenni. Az eleje picit lassú, de annyira érdekes a világfelépítés, hogy a kíváncsiság hajtott előre, hogy mi újat tud nekem mutatni az írónő. Aztán amikor már a bonyodalom is kibontakozik, akkor már nem is akartam letenni. És nem is tudtam volna! Jó kis könyv ez, a mihamarabbi folytatásért és Simonért kiált!!!

Bővebben» http://mfkata-about.blogspot.hu/2016/09/anne-bishop-vor…

1 hozzászólás
>!
deen
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Egyre nehezebb igazán eredeti, klisé mentes urban fantasyt találni. De ez egy volt a különlegesek közül, és lenyűgözött. Egy olyan csodásan egyedi világot tárt elém az írónő, amiben a Mások (vámpírok, alakváltók) egyáltalán nem csábító, behízelgő, kedves lények. Sőt, utálják az embereket, akik betolakodtak az ő élőhelyükre. A jelenlétükből származó előny miatt azonban szigorú szabályok mellett, de megtűrik őket. Ha megszeged a szabályokat, szerencsés esetben csak a kezedet harapják le, vagy egyszerűen eltüntetnek. Ez a kiindulási koncepció nekem nagyon tetszett, és ehhez jött kedves és gyermeki lelkületű főszereplőnk a menekülő vérpróféta, Meggie, aki a rabszolgatartója elől csak egy helyre menekülhet, a Mások Udvarába, ahol ugyanúgy meghalhat, de legalább szabadon.
Meggie gyermeki rácsodálkozásai a dolgokra nagyon aranyosak voltak, és kifejezetten jól szórakoztam azon, hogy hogyan csinál a csúnya, gonosz farkasokból, jutalomfalatért pitiző kutyusokat, már ha hagyják magukat. A kedves és szórakoztató jelenetek mellett pedig igazán izgalmas is volt, hiszen Meggie-t tartója igencsak vissza szeretné szerezni és ehhez tényleg mindent bevet, még akkor is, ha az Udvar olyan dolgokat szabadít el, ami az egész város életébe kerülhet. Mert bizony nem attól kell félni, amit ismerünk, hanem amit még a Mások is rejtegetnek.
Egy szó, mint száz, nagyon tetszett a könyv, a karakterek, eredeti volt és újszerű, izgalmas és szerethető. Remélem lesz folytatás.

7 hozzászólás
>!
Milli88 P
Anne Bishop: Vörös betűkkel

Mérges vagyok magamra… O.o
Ez a könyv valami megveszekedett jó volt. Annyira sajnálom, hogy így elhúzódott az olvasási idő. :( Persze a munkát sajnos előrébb kell sorolni az olvasásnál.
Végre-végre egy tényleg fantasztikus könyv. Nagyon olvasmányos, a fogalmazás gördülékeny, a történet pörgős, csak kapkodtam a fejem.
Tetszett a váltott, több szereplős nézőpont. S az is nagyon elnyerte a tetszésem, hogy végre nem egy klisékkel teli vámpír-farkas-ember fantasy-t kaptam. Ezek a karakterek egytől-egyig igazi, kidolgozott, jól átgondolt szereplők.
Volt veszély, izgalom, humor és sok-sok szeretet. Jó volt, hogy a terra indigene lények nem egymás ellen, hanem egymásért voltak. Az emberekben nagyot csalódtam. Akadt közöttük egypár rendes Ember, de sajnos többségüktől a falra másztam. Hogy lehet az ember ennyire-ennyire…barbár. Áh, inkább hagyjuk is.
A sok szereplő először kicsit megzavart, de aztán ahogy egyre jobban belejmélyedtem a történetbe mindenkinek meglett a maga kis helye. Jajj, de nagyon szerettem. És a Pónik… Istenem, hogy ők milyen haláli édesek.

Nagyon-nagyon-nagyon várom a folytatást. <3

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Niitaa P

– A francba! A rohadt életbe! Szar, szar, szar helyzet!-
A káromkodás az egyik legjobb dolog, amit az ember feltalált.

300. oldal

2 hozzászólás
>!
MFKata P

A tél nem a színek hiánya: rengeteg fehér árnyalat van. És a havas ágú örökzöldek zöldje hangsúlyozza a fehéret.

Kapcsolódó szócikkek: Meggie Corbyn · tél
>!
vikcs P

– Ha még egyszer így rám ijesztesz, megeszlek!

497. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Simon Wolfgard
1 hozzászólás
>!
Diana_L IP

Bérlők vagyunk, nem miénk a föld, mondta egy pap a templomban a heti istentiszteleten. Mi csak kölcsönvesszük a levegőt, amit belélegzünk, és az ételt, amit megeszünk, a vizet, amit megiszunk.

66. oldal

2 hozzászólás
>!
Diana_L IP

Az ajtó mellé nagybetűs feliratot akasztottak:
FIZESD KI A KÖNYVEKET, MIELŐTT ÁTMÉSZ A KIS HARAPÁS HELYISÉGÉBE, KÜLÖNBEN NEM KICSIT HARAPUNK BELÉD!
A másik oldalon is volt felirat:
PERSZE, ÁTVIHETED A BÖGRÉT. LETÉTI DÍJKÉNT ITT TARTJUK A KEZEDET.

21. oldal

>!
MFKata P

Akár ütnek, akár kényeztetnek, akár a legjobb ételt kapod, akár éheztetnek, akár mocsokban tartanak, vagy nagy tisztaságban, a ketrec, akkor is csak ketrec.

Kapcsolódó szócikkek: Meggie Corbyn
>!
vikcs P

Mindig azt mondom, hogy csokival az ember nem tévedhet.

173. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Meggie Corbyn
>!
Mrs_Curran_Lennart P

A terra indigene lények nem szeretni akarták az embert, hanem megenni. Miért olyan nehéz ezt megérteni az embereknek?

325. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Maggie Stiefvater: Forever – Örökké
Andrea Cremer: Bloodrose – A döntés
Cassandra Clare: Üvegváros
Rachel Hawkins: Demonglass – Démonüveg
Lisa Jane Smith: Sötét szövetség
Colleen Houck: A tigris küldetése
Sophie Jordan: Firelight – Tűzláng
Richelle Mead: A halál csókja
Cassandra Clare: Az angyal
P. C. Cast – Kristin Cast: Megkísértve