A ​Gulag története I-II. 10 csillagozás

Anne Applebaum: A Gulag története I-II. Anne Applebaum: A Gulag története I-II.

A ​GULAG, a szovjet koncentrációs táborok gigantikus hálózata 1972-ben vált ismertté a világ közvéleménye előtt, amikor megjelent Alekszandr Szolzsenyicin háromkötetes munkája: ez a mű akkor óriási hatással volt a világ szellemi életére, és úgy tűnt, a kommunista rendszerekkel kapcsolatos minden illúziót szétfoszlat. A Szovjetunió összeomlása óta memoárok és tanulmányok százai jelentek meg a témáról, s részint ezeket az újabban előkerült forrásokat is használva, részint saját történelmi kutatásai nyomán Anne Applebaum amerikai újságíró és történész elsőként vállalkozott rá, hogy megírja a GULAG átfogó történetét: bemutatja a szovjet munkatáborok előképeit a cári Oroszországban, létesítésüket közvetlenül a bolsevik forradalom után, terjeszkedésüket és működésüket – s végül felszámolásukat a gorbacsovi peresztrojka idején.
Applebaum könyve minden tekintetben dokumentált, szigorú történészi munka, s ugyanakkor mindvégig kiérezni belőle az áldozatokkal való együttérzést;… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2003

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Természet- és Társadalomtudományi sorozat Európa

>!
Európa, Budapest, 2005
1206 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630776561 · Fordította: Tomori Gábor

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 32

Kívánságlistára tette 44

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Hanging_Moss_9102>!
Anne Applebaum: A Gulag története I-II.

Monumentális, részletes, kidolgozott, objektív munka. Applebaum már nem volt ismeretlen előttem, korábban egy másik, súlyos és fontos probléma szakszerű bemutatását olvastam tőle (A vörös éhínség). Olvasandó kategória, különösen manapság, kifejezetten a korabeli „hasznos idióták”-nak (Lenin amúgy pontos fogalmával), akik itthon ezeknek az örököseinek a hazugságait egyrészt beveszik, másrészt hangoztatják. „Mert a mai Oroszország már nem a Szovjetunió”, szerencsére tényleg nem, csak sajnos túl sok maradt így is belőle, minden értelemben.
Amúgy évekig várólistás volt a könyv, sikerült egy kifejezetten jó állapotú példányhoz jutnom. Ez szép és jó. Applebaum megemlíti, hogy részt vett 2002-ben a Terror Háza megnyitóján, kíváncsi volnék, hogyan véleményezné manapság ( tükrében Ungváry lesújtó értékelésének, ami sajnos messze nem szőrszálhasogatás).
A könyv egyik fő megállapítása viszont nekem kissé képlékeny: a Gulag alapvetően „gazdasági egység” vagyis a gazdasági szempont volt a meghatározó (és nem feltétlen a megsemmisítés). Viszont a fenntartása, költsége ennek ellentmondott, bár igaz, a szovjet rendszernél szinte semmi sem volt racionális. Szerintem azért az is benne volt, hogy a Vozsgy azért nem lövethetett mindenkit tarkón, és szélsőségesen társadalomellenes politikája miatt „szükségszerű” volt egy ilyen intézmény. Ahogy megjegyzi Applebaum, Sztálin száműzetései rossz ötleteket adhattak neki. Kár, hogy ezt nem idéztem a pontosság miatt.

1 hozzászólás
kaporszakall>!
Anne Applebaum: A Gulag története I-II.

Még tavaly olvastam, könyvtári példányt. Mérlegelendő, hogy Szolzsenyicin mellé kell-e a polcra.

Úgy döntöttem, hogy nem. Jó és alapos munka, nincs vele semmi baj, de az információk zömét – persze szubjektív, szenvedélyes formában, a kötelező történészi ’távolságtartás’ nélkül – megkapom Szolzsenyicintől. Érzésem szerint Applebaum csak néhány fejezetben nyújt igazi pluszt: elsősorban a túlélési stratégiák elemzésénél, a nők sorsának bemutatásánál (ez Szolzsenyicinnél is felbukkan, csak kevésbé hangsúlyosan), és természetesen a zárófejezetekben, a táborrendszer felszámolásáról és a rehabilitációról. Ez csupán kb. 10-15 százalék ráadás a ’Gulag szigetvilág’-hoz képest, és ezért úgy döntöttem, nem terhelem amúgy is túlzsúfolt polcaim újabb két vaskos kötettel…

Bocsánat, hogy ilyen kontrasztívan írok, és nem kizárólag Applebaum könyvéről beszélek. Ismétlem: jó történészi munka, olvasásra feltétlenül érdemes! A fülszöveg korrekt tartalmi ismertetést ad, azt nem akarom itt elismételni.

Két fontos gondolatot azért kiemelnék:

Az egyik Szolzsenyicintől származik de Applebaum is hangsúlyozza: A lágerrendszer nem véletlen epizód volt a Szovjetunió történetében, amit Sztálin gonoszsága hívott életre, hanem a szovjet gazdasági rend szerves és nélkülözhetetlen alkotórésze. Nem kis részben a rabszolgamunka révén felhalmozott vagyon tette lehetővé az erőltetett ütemű szocialista iparosítást.

A másik gondolat az előző folyománya: összehasonlítva a náci koncentrációs táborok és a Gulag ’filozófiáját’, a náci táborokban a megsemmisítés volt az elsődleges cél, és a kizsákmányolás a másodlagos, a Gulag-on pedig fordítva… Ez erősen befolyásolta a foglyok túlélési lehetőségeit.

A fél pont levonás – elég igazságtalanul – szintén a ’Gulag szigetvilág’ miatt van: egyszerűen nem lehetnek egy szinten; Szolzsenyicinhez képest muszáj bármi mást (talán Salamovot kivéve) egy picit degradálni. Tudom, elfogult vagyok; nézzétek el nekem…

szakállbromélia>!
Anne Applebaum: A Gulag története I-II.

Nagyon sok XX. századi történészi munkát olvastam már a két legborzalamasabb eszme (fasizmus, kommunizmus) bemutatásáról, elemzéséről nagyon sok történész interpretálásabn, de Applebaum magasan kiemelkedik mindegyik közül. Olvasmányos, tiszta, tűpontos és nagyon alapos, úgy visz végig minket a gulágon hogy ténylegesen nemcsak a gulágok történetét ismerjük meg, hanem a bekerült embermilliók életútját, egyéni sorsokon keresztül bemutatva. Talán mert a téma érdekel, talán mert annyi borzalom volt benne, de szinte letehetetlen volt, rekordidő alatt olvastam el a 800 oldalt és nem éreztem annyinak. Anne Applebaum az egyik legjobb kortárs történész és az egyik leginkább Kelet-Európát ismerő történész, akinek van twittere az akár ott is olvassa őt, ne csak a megjelent műveit, és bátran ajánlom ezt a könyvet mindenkinek aki nem fél a rémálmoktól…

borzface>!
Anne Applebaum: A Gulag története I-II.

Nyilván Szolzsenyicin GULAG-ját nincs semmi,ami überelhetné,de ez nagyon esélyes lenne rá :-)
Hihetetlenül megrázó könyv


Népszerű idézetek

Hanging_Moss_9102>!

„Ez a háború nem olyan, mint a korábbiak-jegyezte meg Sztálin egy Titóval folytatott beszélgetés közben, melyről Milovan Gyilasz számolt be. – Aki elfoglal egy területet, a saját társadalmi rendszerét juttatja ott érvényre. Mindenki olyan messzire terjeszti ki saját társadalmi rendszerét, ameddig a hadserege elér.” A koncentrációs táborok a szovjet „társadalmi rendszer” alapvető részét képezték, és ahogy a háború a végéhez közeledett, a szovjet titkosrendőrség elkezdte exportálni a módszereit és az embereit Európa szovjetek megszállta részébe, megtanítva az új külföldi csatlósokat az odahaza tökéletesített lágerek kiêpítésére.

76

Hanging_Moss_9102>!

Mint hivatásos festőművész, Thomas Sgovio hamar a tetoválók között találta magát. Egyszer azt kérték tőle, hogy rajzoljon egy Lenin-arcmást valakinek a mellkasára: általános hiedelem volt a zsiványok körében, hogy a kivégzőosztagok sohasem lőnének Lenin vagy Sztálin portréjára.

534

1 hozzászólás
Hanging_Moss_9102>!

A mi lágereinkben nemcsak azt várták el az embertől, hogy rabszolgamunkás legyen, de azt is, hogy munka közben énekeljen és mosolyogjon. Nemcsak elnyomni akartak bennünket: azt akarták, hogy legyünk hálásak nekik ezért.

456


Hasonló könyvek címkék alapján

Timothy Snyder: Véres övezet
Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban
Douglas Smith: Az orosz arisztokrácia végnapjai
John Reed: Tíz nap, amely megrengette a világot
Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetvilág
Art Spiegelman: A teljes Maus
Paullina Simons: Tatjána és Alexander
Robert K. Massie: Miklós és Alekszandra
Varlam Salamov: Kolima
Kati Marton: A kém