After ​We Collided – Miután összecsaptunk (Miután 2.) 80% 766 csillagozás

A mindenit!:) Nincs is miről beszèlni. Ez egyre jobb ès jobb! A főhőseink itt, a vártnál többet civakodtak, ès sokszor szerintem èrtelmetlen okok miatt, de ne keressük a hibát, mert nagyon jó volt. A könyv címe is sokatmondó:)
Annyi problèmám volt, hogy mivel szinte semmit nem oldottak meg rögtön de mindig találtak valami indokot, ami miatt egymásnak ugorhattak, ezèrt felhalmozódtak a sèrelmek – a vègère pedig elvesztettem a fonalat, hogy vègülis mi is volt az eredeti gond:)) Viszont mindezek ellenère nagyon szerettem a szereplők humorát, jókat derültem rajtuk.
Egyre több ès több akadály, ès baromi izgalmas! Körömrágós, hajtèpős, idegörlős, de nagyon èdes pillanatokkal teli ez a kötet is.:) A szereplők sokat változtak, mègis önmaguk, ès így jók ahogy vannak!
Imádom ezt a párost:D Mèg mindig őrültek. Óh ès Hardin..❤
https://67.media.tumblr.com/8f4bef7b8c5ec983ac91113a9cc…

Nem is gondoltam volna, hogy ennyi negativ kritikával illették ezt a könyvet. Tudom, hogy idegesitö Tessa naivitása Zeddel kapcsolatban, és Hardin állando féltékenykedése, de én akkor is imádom ezt a sorozatot. Imádom a sérültlelkü vagány tetovált srácot. És bár belátom tényleg sok a civakodás és a könnyek, nem tudok rosszat irni. Talán Zed aki idegesit.

Még mindig egyszerre gyűlölöm és szeretem ezt a sorozatot. Tessa teljesen kifordul magából, úgy kezd viselkedni mint egy lotyó, Hardintól meg olyan dolgokat vár el, amit egy összeveszés után ő sem tud betartani. Meg kellene pofozni hogy helyre álljon az agya. Szegény Hardin, csoda, hogy nem tudja, hogy hogy viselkedjen?

Azt hittem reméltem, hogy ebben a részben kevesebb lesz a felesleges veszekedés, és a békülés után megpróbálnak jobban összecsiszolódni, tanulni a hibájukból. Tévedtem. A szenvedély továbbra is nagyon erős Tessa és Hardin között, de ez a kapcsolat egyenesen mérgező. Nem csak saját magukat és egymást, hanem, mindent és mindenkit tönkre tesznek maguk körül ezzel folyamatos évődéssel, féltékenykedéssel. Abban bízom, hogy még idő előtt felismerik, más különben a szenvedély és a szerelem, ami továbbra is megvan közöttük, egy idő után kevés lesz. Tessa ebben a részben sajnos visszafelé fejlődött. Hardin pedig, amikor leírta, hogy miket csinált „azelőtt”, egyenesen elborzadtam. Ennyi emberi aljasság nem lehet valakiben. A családi háttere sem indokolja ezt az egészet. Kezdem érteni, hogy miért ennyire megosztó sorozat. Nagy szerencséje, hogy nagyon olvastatja magát. Alig lehet letenni.

Még a moly tagságom előtt olvastam és akkor is imádtam! Számomra letehetetlen volt ez is viszont lehet, hogy egy árnyalatnyival jobban tetszett az első. Ugyan az az ördögi kör…veszekedés, békülés, veszekedés és újra békülés. Viszont legalább Hardin már harcol Tessaért. Tessa személyisége is sokat fejlődött. Mellesleg bekerült a képbe Zed. :D jöjjön a köviii

Lehet, hogy elég fura,hogy a rengeteg negatív kritika után valaki meglát egy pozitívat is, de nekem ez a könyv pont azt adta, amit vártam. Se többet, se kevesebbet.
Először is, mivel a Miután nagyon érdekesen zárult le, ezért már nagyon vártam a folytatást, szóval nem is volt kétséges, hogy azonnal nekikezdek, amint a kezem ügyébe kerül! Másodszor pedig, az első rész után nem vártam ettől a könyvtől semmi eget rengetőt, csak egy laza kis sztorit. Meg is kaptam.
Néha elgondolkozom azon, hogy aki csak azért szól le egy könyvet, mert nem voltak szimpatikusak benne a szereplők, miért nem gondol arra, hogy lehet éppen ez volt a cél. Nem lehet mindenki minden könyvben megnyerő személyiség.
Velem is ez történt most. A szereplőket KI NEM ÁLLHATTAM!!!!!
Tessa egy idegesítő lotyó lett, aki kétségbeesésében mindenkit lesmárol, Hardin egy érzelgős papucs lett, Zed egy sunyi dög, a többieket pedig már meg sem említem. De én figyelembe vettem azt is, hogy szerintem tehetséges Anna Todd, ezért nem fogom lehúzni a könyvét, csak mert nekem nem nőttek a szívemhez a karakterek.

Tévedtem. Nagyot. Azt hittem, hogy a második részben történik majd valami katartikus, valami váratlan, amitől más szemmel nézem ezt a sorozatot. Tévedtem. Nagyot.
Ennyi ostobaságot és ilyen mértékű szánalmas viselkedést bármekkora szerelem indokán sem lehet felhalmozni… ritkán dühít fel és keserít el könyv a kivágott fák apropóján, itt és most ennek a remekműnek sikerült…
A szerelem öl, butít és nyomorba dönt – hát kérem, ez itt az iskolapéldája az említett bölcsességnek.

Meglepően jól bírtam a dolgot, de komolyan. Úgy látszik azon kevesek közé tartozom, akinek bejön ez a sorozat. Talán még az első résznél is jobban tetszett, igaz nem haladtam vele olyan gyorsan, nem volt akkora újdonság De szívesen olvastam Hardin és Tessa történetét és folytatni is fogom. Azt viszont nem hiszem, hogy valaha is újraolvasom :)

Egyre jobban kezdem megszeretni ezt a sorozatot. Nagyon tetszik, bár Tessa idióta viselkedése néha nagyon bosszantó. Szegény Hardin úgy teper, hogy megvàltozzon és, hogy Tessa kedvében járjon, a csaj meg folyton jelenetet rendez meg hisztizik… De meg kell hagyni az ártatlannak tűnő Zed viselkedése is egyre dühítő.
Màr várom a következő részt!

„Állandóan egy vékony kötélen egyensúlyozunk. Szerelem, gyűlölet, harag és nyugalom. Szokatlan nekem ez az érzelmi hullámvasút, és pusztító hatással van rám.”

Volt néhány pillanat, amíg komolyan hittem benne, hogy ez a rész majd stabilizálja az előző rész alatti bizonytalan érzéseimet… aztán jött a pofánverés part two. Mert csak még inkább összezavart, hiszen a Miután összecsaptunk maga egy őskáosz, millió ellentmondás és érzelem, ezer meg ezer veszekedés és békülés, követhetetlen mennyiségű csók, ölelés, sértés, bántás és verekedés 500 oldalba sűrítve – méghozzá többszörösen. A karakterek továbbra is egy-egy hatéves kisgyermek értelmi és érzelmi szintjét verdesik, a drámából pedig sosem elég, mert bolhából elefántot csinálni buli, ahogy az is, ha ismétlődő rendszerben elcseszhetik egymás,- és a saját életüket. Rekordot állítottak fel szenvedésből, az átkozott szerelem miatt hullajtott könnyeik számából, békülős szexből és az én felidegesítésemből. Elérték, hogy kénytelen legyek időről időre azért tenni le a könyvet, mert szétvet tőle az ideg, hogy el kelljen magamban számolnom tízig, máskülönben üvöltenék egy egészségeset – szimplán csak azért, mert amit ez a két kis hisztis drágaság lerendez, olyan egyszerűen NINCS. És mégis, egy fél ponttal így is többet adtam, mint első körben, de nem a fene jó szívem miatt… na jó, talán mégis a szívem miatt. Az eszem megmondta a tutit az előbb, ha viszont nem értelmi oldalról közelítem meg a könyvet, be kell valljam, igazán intenzív élményt nyújtott. Nevettem. Szomorkodtam. Egy kicsit szerelmes lettem, még ha utáltam is mindenkit. Magával ragadott, szaladtak az órák, amíg olvastam, még akkor is, mikor szörnyen szenvedtem a szereplők hülyeségétől. Erre varrjatok gombot. Összességében nem éreztem minőségi javulást, és a tököm tele van egy időre mind Hardinnal, mind Tessával, de nem hagytam a könyvet magam mögött bármiféle pozitív utóérzés nélkül.

Bővebb de koránt sem összeszedettebb véleményemet a könyvről a blogomon olvashatjátok: http://neverletmegobyviranna.blogspot.hu/2017/04/pofanv…