After ​– Miután (Miután 1.) 78% 1225 csillagozás

Kèsz. Őrültek. Háza.
Totál eszement, hibbant szinte az összes szereplő ès annyira nagyon szeszèlyesek:D
Úgy èreztem magam mint, aki kiugrott egy repülőből ès fogalmam sem volt mire is számíthatok. Az egyik percben mosolyogtam, aztán a következőben letettem a könyvet ès idegbajos módon fel ès alá járkáltam a szobában, mèrges voltam, szomorú, vagy èpp olvadoztam. Hullámvasút.
A vègère pedig rájöttem, hogy egy marionett bábu vagyok, mert semmi, de semmi nem tűnt fel olvasás közben, arról ami a vègèn kiderült. Teljes döbbenet. Ilyen szintű hangulatingadozásom mèg nem volt, vègeredmènyèben mintha átment volna rajtam egy úthenger. DE nagyon èlveztem. Imádom kategória. Jöhet a következő.
Ès vègtère is, az a jó könyv ami megèrint, nem? :) Efölött pedig nem lehet plèhpofával elmenni, valamit úgy is èrezni fogtok:D

Hát drágáim, nekem ez tetszett :D A legidegesítőbb, leggázabb párkapcsolat, amiben egyik percben ordibálnak egymással, a másik percben meg szexelnek. Mindezt 500 oldalon át, egy rinyálós, naív csajjal és egy tenyérbemászóan bunkó, orvosi eset pasival. Olyan sztori, amitől a fejed akarod verni a falba és ki akarod tépni az összes hajad.

Akkor miért adtam 4,5*-ot??
Mert olyan volt, mint egy tömegszerencsétlenség, amikor nem tudsz nem odanézni, vagy mint egy brazil szappanopera, amit egyszerűen nem tudsz abbahagyni. :D Valami beteg módon totálisan rákattantam, nem bírtam letenni.
Hát ez van. Én se értem. :D

Az érzelmi hullámvasút kifejezés ennél a könyvnél nagyon enyhe kifejezés lenne. Inkább száguldó tehervonat, ami minimum 100 vagonos. Mariana-árok mélységtől Himalaya magasságba. Már régóta hallottam róla, olvastam róla. Valamiért sokkal rosszabbra számítottam. Talán azért, mert kapott hideget, meleget. Főleg hideget. Tartottam tőle, hogy nem fog tetszeni, ezért mindig próbáltam elkerülni, de most, hogy mozifilm is készült belőle, kíváncsivá tett. Teljesen kikezdte a valóságérzetemet és sokszor úgy éreztem, kész pszichikai öngyilkosság minden egyes oldallal folytatnom, egyszerűen tetszett. Úgy, ahogy volt. Sokan a „szürke” tini változatának tartják, de nekem valamiért inkább a This Man jutott róla eszembe. De ez még azon is túltett. Nagyon durván intenzív volt és kötél idegzet kellett hozzá, de olvastam már rosszabbat is. Írom ezt úgy, hogy szerintem nem is volt ez a könyv rossz.
Tessa tipikus, szende, naiv jó kislány, akiről hamar kiderül, hogy ezért őt sem kell félteni. Hardin pedig egy balhés, tetovált rosszfiú, de abból az igazi szemétláda fajtából. Folyton veszekednek, marakodnak, majd kibékülnek. Majd kezdődik minden elölről. Kész Mónika Show, amit művelnek, de egyszerűen kíváncsi vagyok mi lesz ebből az egészből. A szereplők közül eddig Landont tartom a legszimpatikusabbnak. A vége eléggé gonosz függővég. Szerintem állok is neki a folytatásnak, mert nagyon kíváncsi vagyok, hogyan tovább.
Én a lány helyében soha nem tudnék a srácnak megbocsátani, mégis szurkolni fogok nekik, mert megérdemlik egymást. A könyv a hibái ellenére tetszett. Egy fél csillaggal ezért is megdobom.
Még valami. A Tessát és Hardint alakító színészek milyen cukik már!

Újraolvastam. Annyira bosszant ez a sorozat, valamiért mégis szeretem. Tessát is és Hardint is jól meg kellene verni. Tessa egy naív, buta, irányításmániás csaj, aki enyhén mazochista is. Hardin egy Egoista, beképzelt $@!%.Mindketten idióták. Veszekedés, hazudozás, békülős szex. Ez váltakozik a könyvben.

Miután 1

Még mindig nem szeretem a kortárs romantikát, ezt is csak kihívás miatt olvastam el, de kár volt a ráfordított időért. Persze az is lehet, hogy nem én vagyok a célközönség.
Nem bírom a sok nyűglődést, a se veled, se nélküled kapcsolatok idegesítenek.
Nem fogott meg a történet, nem tudtam azonosulni a szereplőkkel, és soha nem rajongtam a rossz fiúkért, ezért értetlenül álltam a témához.
Szóval nem tetszett, nem valószínű, hogy folytatom a sorozatot.

Attol függetlenül, hogy Hardin egy idiota f*sz Tessa meg egy hisztis p***a nekem tetszett a könyv. Lehet tul romantikus vagyok de én imádom amikor a kemény menö tetovált csávo beleszeret a naiv libába. Hardinnak nehéz gyerekkora volt, igy értettem mért volt ilyen utálatos, a többieket viszont nem értettem, öket nem is kedveltem meg, viszont Ken és Karen nagyon szimpi volt. Tetszett Karen hozzáállása Hardinhoz, pedig nem az Ő fia. Az esküvöi részlet gyönyörü volt. A vége viszont katasztrofa. Hardin minden jot elrontott. Még jo hogy megvan a folytatása mert most megörülnék.

Még a moly tagságom előtt olvastam és akkor is imádtam! Szémomra letehetetlen volt. Elsőnek sajnos a filmet láttam, de a könyv természetesen ezerszer jobb! ♥ Miután olvastam a könyvet egyszerűen borzlamasnak találtam a filmet annyi fontos dolgot kihagytak belőle. Mintha csak kiragadtak volna egy egy apró részt és egymás után összerakták volna. Tudom, hogy nagyon sokan gyerekesnek tartják a könyvet..meg értem, hogy miért. Viszont én nagyon szeretem a szereplőket, a veszekedéseket ill. béküléseket. Ez egy idegesítő és egyben szerethető könyv :D azt hiszem ez a legegyszerűbb jellemzése.

A cselekmény addiktív, mindig történik valami, ami miatt nem tudod letenni, egyrészt érzed, hogy valami van a levegőben, a háttérben, ami valóban tényleg csak a végén derül ki. A másik a szexuális feszültség folyamata, az olvasó szíve együtt rezeg a főszereplőkével, a szerző szépen és kulturáltan, a mai fiatalos nyelvezetnek megfelelő fogalmazással írja le ezeket a jeleneteket.
Csak gratulálni tudok Anna Toddnak, hogy debütálóként összehozott egy ilyen sikeres sztorit. Oké, tele van klisékkel, de rendkívül jól szórakoztam rajta, és tulajdonképpen ez a lényeg. Van humora az írónőnek, többször is hangosan felnevettem a sok marhaságon, főleg Hardin beszólásain. Persze hozzáteszem, hogy én is elítélem és borzasztó gyerekesnek tartom a „poént”, de a szívem mélyén nagyon drukkolok Hardinnak, hogy kikeveredjen a slamasztikából.
Szeretem a regényekben a popkult utalásokat, de csak addig a szintig, amíg nem viszik túlzásba, és ez ebben a regényben teljesen rendben volt. Mivel a főszereplőknek közös órájuk az egyetemen az angol irodalom, előkerülnek a klasszikus angol romantikus művek, amik nekem is a kedvenceim, imádtam ezeket a részeket, ahogy az órákon vitatkoztak, de jók voltak a zenei utalások is, ki ne szeretné például a Fray-t?
Őrjítő a függővég, és arra késztet, hogy azonnal elolvassam az összes további részt. De ezt csak akkor fogom megtenni, ha megjelenik a Before is magyarul, nagyon kíváncsi vagyok Hardin hangjára, ami egy fejezet erejéig olvasható az új kiadás végén, mint extra tartalom.
Nagyon ajánlom a regényt minden romantikus lelkű, kikapcsolódni vágyónak, akik azért remélhetőleg nem veszik túl komolyan a drámahegyeket.
Bővebben: http://www.kellylupiolvas.com/2019/03/anna-todd-miutan-…

Tessát gondolom annak a karakternek, aki ebben a kötetben a legnagyobb fejlődésen ment át: megszabadult a prüdériájától, egy kicsit elkezdett élni, és megtapasztalta, milyen érzés csalódni és őszintén, tiszta szívből szeretni. Nem szeretem azt a szituációt, amikor egy fiatalt annyira visszafognak a szülei, hogy nem tapasztalja meg az életet. Persze nem azt mondom, hogy minden este kint kell legyen egy klubban, bulizzon, berúgjon, hanem hogy ki kell élvezni az élet adta lehetőségeket, nehogy az a bizonyos fagyi visszanyaljon. Tessa helyzete jó példa arra, hogy bemutassa, mi van akkor, amikor egy lányt annyira visszafognak, hogy amikor belekerül egy vaduló fiatalokból álló csoportba, akkor nem veszi észre a szemmel látható dolgokat.

Bővebben: https://zivataroskonyvek.blogspot.com/2019/03/anna-todd…

Alig vártam, hogy nekikezdhessek ennek a könyvnek. Ha őszinte akarok lenni, számomra egy nagy csalódás volt. Lehet, hogy maguk a szereplők voltak számomra unszimpatikusak, vagy az is előfordulhat, hogy azért nem tudtam olvasni olyan könnyedén, mert már előtte láttam a filmet.
Tessa viselkedése az őrületbe kergetett. Ez a nem tudom, hogy mit akarok, egyszerre két vasat tartok a tűzben típus kikészít. A másik meg ugyebár Hardin. Aki játszik a csajokkal, kéje-kedve szerint, az se tudja, hogy mit akar. Na meg ezek az állandó hangulatingadozások, idegőrlőek…
Már néha jó magam sem tudtam, hogy hol tartok.