Zárt ​helyek igézete 27 csillagozás

Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Anna Maria Mäki első kötetének darabjai variációk klausztrofób helyzetekre: a váratlanul bekattanó ajtók, a busz, a metró, az elakadt lift mind-mind szimbolikus helyszínei a hagyományos, társadalmi tabuk által ellehetetlenített női szerepeknek, a szexualitás, anyaság és karrier összeegyeztethetetlenségének. A női (ön)feltáróút a már-már keleti értelemben vett önmegismerés útja. A bezártság paradox bűvölete a részletek feltárásának lehetőségét jelenti: a hétköznapi apróságokban, jelekben, rutinokban elmerülő megfigyelések és leírások – akárcsak valami haikuk – gyakran természeti képbe rendeződő nyugvópontra jutnak, amely a klausztrofób helyzetben szerzett tapasztalat révén, a megismerés új szintjét, egy új kezdet ígéretét hordozza egyben.

Eredeti cím: Suljetun paikan lumo

Eredeti megjelenés éve: 2005

>!
Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2008
168 oldal · ISBN: 9789639725300 · Fordította: Király Hajnal

Enciklopédia 7


Kedvencelte 3

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

>!
Citrompor P
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Terápiás célzattal vásároltam meg és olvastam el saját fóbiáim feldolgozása közben. Egy nem túl örömteli napomon megláttam a Nyugati pályaudvar akciós könyvbódéjánál. Már korábban felkeltette a figyelmemet egy könyvesboltban, ahol kétszer is jártam korábban, mindkétszer szemeztem a könyvvel. Nagyon változó színvonalú novellákat tartalmazott. Néha fantasztikus könyvnek tartottam, néha pedig hatásvadásznak, taszítónak, de mindenképp emlékezetesnek. Nem tudom, hány csillagot kellene adnom rá, ezért nem csillagozom.
Másnak is feltűnt a majdnem minden novellában felbukkanó fekete kalapos hölgy? (Nem olvastam más értékelést, majd átfutom őket, hátha találok erről valamit.) Kit vagy mit jelképezhetett? Talán csak egy helyen bambultam el annyira az olvasás közben, hogy nem emlékeztem a megjelenésére, később pedig már minden novellában direkt vártam is a színre lépését. Kicsit olyan hatása volt, mint Patrick Süskind: Sommer úr története könyvében a titokzatos Sommer úrnak, de itt a feketekalapos névtelen maradt. Általában, ha vékony, könnyű könyvet olvasok, azt óhatatlanul falom villamosozás közben is. Most is így tettem. Jót mosolyogtam, mert épp a könyvvel a kezemben szálltam le a villamosról, miközben a fenti párhuzamon járt a fejem, és megpillantottam az „én Sommer uramat", akiről éppoly keveset tudok, mint Süskind kisfiúja Sommer úrról.
Elnézést az elkalandozásért. Mindenképp megérte elolvasnom a könyvet, elgondolkodtatott a mindennapi női sorsokról. Néhol nagyon nyomasztó és túlzó volt, de érdekes eszmefuttatásokra ad lehetőséget. Számos gondolata megmaradt az emlékezetemben, majd hozok még idézeteket, ha lesz időm.

2 hozzászólás
>!
bagie P
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Változó színvonalú novellák. Igazándiból egyetlenegynek maradt meg a története a fejemben [a liftes, amikor babakocsit nézni elindulnak a lifttel a pincébe és elmegy az áram… ennek volt hangulata, kicsit olyan parás… vagy izgi… vagy a perverz vágyaim egyikét gondoltam tovább]…
@B_Niki említette az értékelésében, hogy szinte minden novellában feltűnt egy fekete kalapos nő…nekem is feltűnt, de megfejtenem nekem sem sikeredett.
És ezek mellett folyamatosan az volt az érzésem, hogy igazándiból egyetlen nő „kalandjait” éljük át, aki próbál szembe nézni a félelmeivel…de azzal, hogy másnak nevezi mindig a szereplőit nem meri bevallani, hogy ő szenved ezektől…olyan, volt, mint amikor úgy kezdjük a történeteket, hogy „ismerek valakit, aki ismer valakit, akivel megtörtént valami…”
Köszönöm, hogy kölcsönkaphattam és olvashattam, de -sajnos- túl sok maradandóság nem lesz utána.

1 hozzászólás
>!
Nita_Könyvgalaxis P
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Nőként csak akkor vedd a kezedbe, ha szembe mersz nézni lelked legsötétebb félelmeivel.

>!
nettikeee P
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Nagyon érdekes novellákkal találkoztam benne, a félelmeink különböző megjelenítésével. A fiatalok mindennapi gondjait, a fiatal anyák mindennapi (nem túl egyszerű) helyzetét veszi alapul.
Minden egyes helyzetben más és más problémák merülnek föl, félelmek, amiket vagy el akarunk nyomni, vagy csak félünk félni…
Elgondolkodtató.

>!
Bubuckaja P
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Sokszor éreztem már úgy, hogy legszívesebben kiszaladnék a világból. Hogy nem kapok levegőt, megfulladok, pedig semmi sem fojtogat. Nem érzem jól magam a bőrömben és nagyon nem vagyok jó helyen, de akárhová is mennék, mindenhol csak rossz helyen lennék.
A helyzetek, a kötelességek fojtogatnak.

Ahhoz, hogy átmenjek a szomszéd faluba, ki kell talpalnom egy buszmegállóhoz és a menetrend szerint közlekedő járművet kell várnom. Vagy bevágnom magam az autóba és mehetek az előre leaszfaltozott autóúton és kerülhetek két falut, ahelyett, hogy fognám magam és átvágnék az erdőn, földeken. De nem lehet, mert megesznek a kóbor kutyák, az erdőben csak kijelölt útvonalon haladhatok (nem ám át a susnyáson), és más ember terményét nem taposhatom le.
Nem járhatom a saját utamat.

Anna Maria Mäki novelláskötete, a Zárt helyek igézete ezeket az érzéseket jutatták eszembe.

Születésnapomra kaptam ezt a kicsi könyvet, aminek borítóján egy rémült tekintetű lány látható egy elég összecsomagolt pozícióban. A cím alapján, majd a fülszöveget átfutva rájöttem, hogy klausztrofób helyzetekről olvashatok benne, és, hogy nők lesznek a középpontban.

Néhány novellában tényleg klasszikus bezárt terekbe kerülnek a főhősnők; elakadt lift, zárt ajtók, szűk hely az autóban stb., azonban a bezártságot az írónő kitágítja. A női lét kérdéseibe zárja be őket. Az élet, a sors, az események tartják lakat alatt a szereplőket.

Az egyik legmegkapóbb novella ebből a szempontból a Hat óra alvás. Az anyaság-feleség szerepében ragadt nő, akinek mindennapjai ugyanabban a mókuskerékben pörögnek, a lakás és saját gyerekei „foglyaként”.

Érdekesség, hogy sok novellában megjelenik egy fekete kalapos hölgy. Sosincs nagy szerepe, csak éppen feltűnik; újságot olvas, buszra vár. A helyszín leírásakor kap egy-két mondatot. Elkezdett kattogni az agyam, hogy vajon ki ő és mit szimbolizálhat, jelenthet. Az epilógus talán válaszol nekünk. Én az írónőt láttam a fekete kalapos hölgyben, mint a kézjegy a festőknél, különleges ismertetőjelként belecsempészte magát a történetekbe, a névtelen megfigyelő szerepében.

A nagyon ütős novellák (Hat óra alvás, Égi ajándék, Testvérgyilkos) mellett voltak kevésbé jók is. A Darázsfészekben nem értettem az alapszituációt, ezért könnyen elvonódott a figyelmem. Emellett tetszett a helyenként naturalista leírás is (Ebéd, Dugo). Igen, mi nők is emberek vagyunk!

Az írónő 2008-ban hazánkba látogatott a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretén belül. A Zárt helyek igézete az első kötete, és nem az utolsó, de az egyetlen, ami magyarul is megjelent. Nagy bánatomra, hiszen nem először fordul velem elő, hogy megismerkedem egy finn íróval, akitől még szívesen olvasnék, de számos műve közül csak egy van magyarra lefordítva.

>!
Lady_L P
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

A cím és a borító alapján sokkal nyomasztóbbra számítottam, végül még ha egy-két történet tényleg nem is volt „kellemes”, valahogy nagyonis hétköznapinak éreztem. Persze lehet, hogy nekem van fura gondolkodásom, amiért ennek a könyvnek a szereplőivel inkább tudtam azonosulni, mint a női irodalom esküvői csokruk színe miatt hisztiző, koktélt szopogató főszereplőivel.
A fekete kalapos hölgy nagyon jó húzás volt, mint egy díva a régi filmekben!:)

>!
TiaRengia IMP
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Nem fűztem hozzá túl nagy reményeket, talán ennek is köszönhető, hogy annyira beütött. Valóban hullámzóak voltak a novellák színvonalban, de a gyengébbek is képesek voltak egy olyan sajátos hangulatot kelteni, amit egyes (nyilván nem véletlenül) finn filmeknél éreztem. Remélem, az írónő elkészülőben lévő regénye is eljut hozzánk, kíváncsi vagyok, abban hogyan állja meg a helyét.
Azért a Hat óra alvás c. novellát nem olvastatnám el gyermektelenekkel, meg éppen első gyermeküket váró kismamákkal, az ziher.

>!
Pixelhiba
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Nagyon hullámzó volt, az egyszerűen unalmas történeteken keresztül, amiből semmi sem maradt meg, a kiválókig, amik viszont ha rövidek is voltak, annál nagyobb nyomot hagytak. Talán-talán még várni kellett volna, vagy jobban szelektálni, mindenesetre azt megmutatta, hogy északon sem fenékig tejfel az élet, hiába van „túl jó szociális ellátás”.

>!
ina_bauer
Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

Novellák különböző emberek különböző szorongásairól. Érdekes volt.


Népszerű idézetek

>!
Natasha

Régen csak jöttek a gyerekek, és felnevelték őket, most pedig még karriert is kellene építeni a gyereknevelés mellett, mert üldöz a hősanya mítosza, aki kiszalad a mező szélére kipottyantani a gyerekét, és már indul is vissza szénát forgatni.

87. oldal

Kapcsolódó szócikkek: anya · nevelés
>!
Natasha

Sohasem lenne szabad kötődni, hogy aztán ne fájjon a lemondás. Ezért fáj mindig. Ezért bújkál ott a bánat minden egyes szerelmes percünkben.

72. oldal

>!
Citrompor P

Csodálom a macskákat, olyan öntudatosak. Úgy járnak-kelnek, ahogy épp kedvük szottyan, szabadon választják meg élelmüket és fekhelyüket. Nem alázkodnak meg. Álmot láttam velük, az egész világ urai voltak, noha az embereknek nem volt tudomásuk róla.

158. oldal

Kapcsolódó szócikkek: álom · macska
>!
Natasha

Az első szülés óta már nincsenek gátlásaim idegen helyen szarni.

56. oldal

>!
Natasha

Az, hogy valaki kiskosztümöt visel és a bal gyűrűsujján vastag fehérarany gyűrűt, még nem feltétlenül jelentette azt, hogy az illető szakmailag sikeres családanya, aki épp hazatérőben van családjához. Éppoly könnyen lehetett munkanélküli és gyermektelen kistisztviselő, aki közgazdász végzettségről álmodozik.

34-35. oldal

>!
Citrompor P

Mint mindenki, tinédzserként én is azt gondoltam, hogy nagy feladatom van a világban. Éber érzékekkel haladtam célom felé, de belebotlottam egy férfiba. Közönséges családanya vált belőlem is. Ráeszméltem, hogy mindig így esik: az élet félrevezet, hogy folytathassa önmagát. Az emberek elszórják magvaikat, akár a virágok. Azok a magok, amelyek termőtalajra esnek, gyökeret eresztenek és nagyra nőnek, majd maguk is elhullatják magvaikat. Aztán meglegyinti őket a tél szele, és voltak, nincsenek.

163. oldal

>!
acelcsipke

Nehéz felfogni, miért válik egyesek számára rögeszmévé a szaporodás. Mintha senki sem akarna csak úgy megszületni, és teljes életet élni.

36. oldal

>!
Citrompor P

A férfiak veszélyesek lehetnek, nem tudni, mit gondolnak. Ez itt most épp arról képzelődhet, hogy ki tudja mit tesz majd velem az alagútból a föld felszíne felé tartó húgyszagú liftben. A férfiak legtöbbje alattomos, agyműködésük nem valami magasröptű. Csak arra tudnak gondolni, ami nekik jólesik. Én már semmiben sem bízom.

35-36. oldal

>!
loranda 

Ha elütné egy autó, és kórházba kerülne -töprengett Maaret-, ott átaludhatná az éjszakákat. A nappalokat és az estéket. Egyhosszában. De hol, milyen úton merne autó elé ugrani? Kanyarban vagy egyenesben érdemes-e inkább? Az egyenes úton az autók gyorsabban mennek, kanyarban viszont nem lenne idejük fékezni. Hová vinné arra az időre a gyerekeket? Nem gyerekszemnek való látvány, amint az anyja elterül az aszfalton.

92. oldal, Hat óra alvás

>!
Risus P

A tudás csak növeli a kínt.

103. oldal, IV. Az ember a természet részének tartja magát, Égi ajándék (Nyitott Könyvműhely, 2008)


Hasonló könyvek címkék alapján

Leena Krohn: Donna Quijote
Eliisa Pitkäsalo (szerk.): Mókuskerék / Oravanpyörä
Aino Havukainen – Sami Toivonen: Tatu és Patu fura masinái
Timo Parvela: Ella és barátai
Sofi Oksanen: Tisztogatás
Arto Paasilinna: Az akasztott rókák erdeje
Timo Parvela: Miú és Vau
Aino Havukainen – Sami Toivonen: Tatu és Patu elszabadul
Arto Paasilinna: Az üvöltő molnár
Mauri Kunnas: A legeslegszebb karácsonyi ajándék