Simon egy vidéki esküvőre indul a feleségével, aki nem felhőtlenül boldog, hogy a férje testvérei is velük utaznak. A két lány, Garance és Lola, teljesen mások, mint ő, és mindent meg is tesznek azért, hogy érezze, sosem léphet be közös titkos világukba. Ám az ezt követő eseményt még álmában sem feltételezné… Amikor megérkeznek és megtudják, hogy a negyedik testvér, Vincent nem vesz részt az unalmasnak ígérkező szertartáson, köszönés nélkül faképnél hagyják a násznépet és Simon feleségét, hogy hármasban abba a kastélyba ruccanjanak, ahol Vincent dolgozik. Életük fordulópontja lesz ez a kaland. Mind a négy testvér érzi, hogy ez a lopott alkalom az utolsó nagy találkozás, mely lezárja a fiatalkorukat. A Kis kiruccanás Anna Gavalda elbűvölő stílusában mesél a gyermekkori kötelékekről, melyek egész életünket meghatározzák.
Kis kiruccanás 236 csillagozás

Eredeti megjelenés éve: 2001
Enciklopédia 10
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 16
Most olvassa 6
Várólistára tette 51
Kívánságlistára tette 36
Kölcsönkérné 1

Kiemelt értékelések


Kritikusan: Túl sok a jópofa szöveg, a márkanév, az elején a pipere cucc, a kényes vagy sznob viselkedés, spoiler.
Női szemszög, inkább nőknek szól.
Aránytalan, kevés a jellemrajz. Kevés a lélekre ható mély mondandó.
Fanatikusként: Jó volt ez! Más, mint a novellák vagy a nagyregények, ez egy kisregény A la Gavalda. Könnyed, fiatalos, szertelen.
Újabb könyv pipálva Annától, 4,5 csillag (4,3 pont).


Nem lett volna szabad Cortázarral párhuzamosan olvasni. Ég és föld. Mélytengeri búvárkodás és esti lábmosás. Mindkettő lehet nagyon kellemes, akár még jól is eshet, mégis, micsoda különbség!
Súlytalan volt, kicsit zavaros. A pozitívnak szánt mondanivaló beleveszett abba, hogy finoman szólva nem voltak szimpatikusak a szereplők.
Egy nagy pozitívuma volt a könyvnek: elgondolkodtam egy nagyon-nagyon kedves, türelmes, közeli családtagom és az ő nagyon-nagyon hp felesége házasságán.


Az van, hogy engem jókor kapott el ez a könyv. Épp egy esküvő előtti estén olvastam, és abban a hangulatban nagyon megfogott a testvérek történetéből áradó melankólia és humor. Mert ezek egyszerre vannak meg benne, még akkor is, ha elsőre furcsa párosításnak tűnik.
Egy ilyen alkalom mindig számvetésre készteti az embert, fölidéződik egy csomó emlék, amik összecementezik az életet.
Szerencsére nem csak a testvéri kapcsolatból lehet ilyen, egész életünkben pörgethető sírós-kacagós film. Van két olyan gyerekkori barátom, akivel ezt az érzést minden találkozásunkkor átélhetem. Időnként kell egy kis repeta az ifjúságból. Köszönöm, fiúk!
Ráadásul egy kicsit hasonlítok is Simonra és a testvéreire. Amikor éppen nem vagyok übermacsó, akkor pont olyan kifinomult tutyimutyiként viselkedek, mint ők. De szerencsére az én feleségem nem olyan előítéletes hülye picsa, mint a Simoné.


Ez a története máshogyan fogott meg, egészen másik oldalról ragadott meg, mint amit először olvastam Tőle.
A lényeg az, hogy Gavaldát nagy ember-és kapcsolatismerőnek tartom. Bravúrosan kecses egyszerűséggel beszél közös dolgainkról, megmagyarázhatatlan, kínos, fájdalmas, könnypotyogtatós érzelmeinkről, „hova is tegyem” tabuinkról, istentelen gyarlóságainkról, társadalmunk által leértékelt értékeinkről, és összetartozásunk hihetetlenül varázslatos élményéről.


Szerettem ezt a könyvet is.
Storyline-ban nem ez a legerősebb könyve Gavaldának, egyértelműen. DE! Olyan mértékű testvéri szeretet árad a lapjairól, hogy nem tudom nem imádni. Ahogy olvastam, rám tört minden tesómmal együtt töltött vidám pillanat, a közös kis titkok, a kódszavak, a sírva röhögések, verekedések, kergetőzések, közös csínyek. Egyszerűen imádom a tesómat, és ő is engem, és ő a legjobb barátom, és nem akarom, hogy valaha úgy hozza a sors, hogy nem tudunk elég időt együtt töleni.
Szóval nagyon éreztem a hangulatát az egésznek. Olyanoknak ajánlom nagyon, akik jó testvéri kapcsolattal rendelkeznek. Akinek nincs ilyen, ebből a könyvből megtudhatja, milyen érzés, amikor az embernek igazán jó tesói vannak.


Ó, gyerekek, ezt a legjobb ilyen balzsamos nyárestéken olvasni (oké, május, de mit tud a naptár?), amikor csiklandós kis energiák jönnek-mennek a széllel, mindenki fel van villanyozva az utcákon, keresik egymást a tekintetek, amikor még a buszon, leoltott lámpa mellett is jóízű zsongás hallatszik és finom illatok keringenek. Mert ez a könyv belsőséges, kicsit szomorédes, egyszerű, közvetlen, és olyan, amit pont ilyen estéken a teraszokra kiülve lehet csak elmondani, félig összebújva, úgy, hogy idehallik a szomszédból a zene és nevetgélés. Amikor az este sötétje ölelést, biztonságot ad.
Amikor rájössz, hogy lassan kinősz az ártatlanságból végképp, és csak olykor kapsz egy kortyot vissza, emléknek.
Ezek a felnőtt gyerekek tudnak élni, csak épp nincsenek felkészülve az életre. A nyavalygósokra. A rámenősen butákra. Az agresszívekre. Akik mégis rá kell álljanak a lábukra. Csak kettőre, nem nyolcra.


Nagyon francia, nagyon bensőséges érzelmekről szóló kis történet, négy testvérről, akikről sokat megtudunk, és még többet nem. Akik próbálnak megőrizni még valamit az elmúló ifjúság vissza nem térő hangulatából, az összetartásukból, a felhőtlen együttlétükből. Nem annyira volt az én történetem, bár a kutya sokat dobott a végén… :)
Népszerű idézetek




Miért vannak ránk ilyen hatással azok, akik hangosabban kiabálnak, mint a többi ember? Miért vagyunk olyan fegyvertelenek az agresszív alakokkal szemben? Mi velünk a baj? Hol ér véget a jólneveltség, és hol kezdődik az erkölcsi teszetoszaság?




„És a gyerekek kedvéért nem bírnád ki még egy kicsit?”, suttogtam, és átnyújtottam neki egy újabb csomag papírzsebkendőt. A kérdésem azonnal felszárította a könnyeit. Hát nem értettem meg semmit? Éppen miattuk kell ez a vérfürdő. Hogy megkímélje őket a szenvedéstől. Hogy soha ne hallják, amint a szüleik verekednek és sírnak az éjszakában. És mert nem lehet felnőni egy házban, ahol a szülők már nem szeretik egymást, ugye?
Nem. Nem lehet. MEG lehet nőni, de FELnőni nem.
64. oldal




A legközelebbi találkozásunkkor már stabilabb leszek, ígérem… Igenis. Találok egyet. Egy jó srácot. Fehér lesz. És egyke. Jogsival és egy hibrid Toyotával. […]
És akkor nem zrikállak többé szombat reggel, hogy vigyél le kocsival vidékre. Majd azt mondom az én kis plüssmackómnak: "Hé! Mackókám! Elviszel az unokatesóm esküvőjére azzal a jó kis GPS-eddel, amiben benne van Korzika is? És hopp, az ügy már el is van intézve.
Most miért röhögsz ilyen hülyén? Azt hiszed, nem vagyok elég ügyes, hogy olyan legyek, mint mindenki más?
19. oldal
Említett könyvek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete 91% ·
Összehasonlítás - Aly Martinez: A legsötétebb hajnal 90% ·
Összehasonlítás - Kate Morton: Az órásmester lánya 85% ·
Összehasonlítás - J. K. Rowling: Átmeneti üresedés 84% ·
Összehasonlítás - Anne Percin: Hogy told el (jól) a nyarad 69% ·
Összehasonlítás - Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak 95% ·
Összehasonlítás - Eric-Emmanuel Schmitt: Oszkár és Rózsa mami 96% ·
Összehasonlítás - R. J. Palacio: Az igazi csoda 96% ·
Összehasonlítás - Leiner Laura: Higgy nekem 94% ·
Összehasonlítás - R. J. Palacio: Csodácska 95% ·
Összehasonlítás