Láttam tegnap este a híradóban,
Arról beszélt, hogy válaszút előtt a világ,
Ilyen férfival jó otthon és vendégségben,
És én olyat akarok, mint Putyin.
„Hideg tekintetű uralkodó”, „dühös cár”, „diktátor”, aki mindig „vonakodott eljátszani ezt a szerepet” – de nem tehet mást, mert ezt várja el tőle a nép, amely Oroszországban ma is, mint a középkorban, csak a teljhatalmú cárt fogadja el igazi vezetőnek…
Anna Arutunyan nem egyszerű életrajzot írt Putyinról, hanem a történelem és az orosz mentalitás mélyére hatolva elemzi az oroszok és uralkodójuk kapcsolatát. A folyamatot, amelynek a végén az ország élén újból egy cárt látunk, csak épp a többpárti demokrácia csalóka díszletei között: aki önmaga dönti el, hogy épp elnök vagy miniszterelnök akar lenni, aki, ha kedve tartja, megalázhatja az ország leggazdagabb oligarcháit, aki személyesen megy rendet tenni, ha egy gyárban sztrájkolnak a munkások, akit minden ötödik orosz nő szívesen elfogadna a… (tovább)
Láttam tegnap este a híradóban,
Arról beszélt, hogy válaszút előtt a világ,
Ilyen férfival jó otthon és vendégségben,
És én olyat akarok, mint Putyin.
„Hideg tekintetű uralkodó”, „dühös cár”, „diktátor”, aki mindig „vonakodott eljátszani ezt a szerepet” – de nem tehet mást, mert ezt várja el tőle a nép, amely Oroszországban ma is, mint a középkorban, csak a teljhatalmú cárt fogadja el igazi vezetőnek…
Anna Arutunyan nem egyszerű életrajzot írt Putyinról, hanem a történelem és az orosz mentalitás mélyére hatolva elemzi az oroszok és uralkodójuk kapcsolatát. A folyamatot, amelynek a végén az ország élén újból egy cárt látunk, csak épp a többpárti demokrácia csalóka díszletei között: aki önmaga dönti el, hogy épp elnök vagy miniszterelnök akar lenni, aki, ha kedve tartja, megalázhatja az ország leggazdagabb oligarcháit, aki személyesen megy rendet tenni, ha egy gyárban sztrájkolnak a munkások, akit minden ötödik orosz nő szívesen elfogadna a férjének, és aki sárkányrepülőn vezeti a szibériai hódarvakat a melegebb égtájak felé, nehogy megfagyjanak…
Nemrég mintha megroppant volna a hatalma, mintha szétfeslett volna az isteni varázs: emberek tízezrei kezdtek tüntetni Moszkvában Putyin ellen, aztán a Pussy Riot nevű punkegyüttes Moszkva legnagyobb székesegyházában azért fohászkodott, hogy az Isten szabadítsa meg az országot Putyintól. De vajon van-e igazi alternatíva? Vagy bármi történjék is, Oroszországban úgysem épülhet ki valódi demokrácia?
Arutunyan nem bulvártitkokat próbál kiteregetni Putyinról, bár sok izgalmas részletet elmesél az életéről is, és nem az ellenzéki harag fűti, hanem az igazi megértés vágya: mekkora szerepe van Putyinnak abban, hogy újra egy ilyen korrupt, félfeudalista maffiaállam alakult ki Oroszországban, amely korántsem annyira erős, amilyennek látszik? És abban, hogy az oroszok többsége nem úgy tekint rá, mint egyszerű politikusra, hanem úgy, mint egyszerre démoni és isteni vezetőre? És miért van az, hogy még sok bátor, harcos ellenzékinek is remegni kezd a térde, ha Putyin ránéz a hideg, fakókék szemével?
Anna Arutunyan amerikai-orosz újságíró, miközben több mint tíz éve tudósít az orosz politikai élet eseményeiről, és könyvet írt az oroszországi médiáról, mindig Putyint és az általa kialakított új politikai rendszert próbálta megérteni. Ennek eredménye ez a könyv, mely most jelenik meg a világ számos országában.
