Életszonáta 29 csillagozás

Ann Patchett: Életszonáta

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Az ​utóbbi évek egyik legszebb regénye.”
San Francisco Chronicle

Valahol Dél-Amerikában, az ország alelnökének pazar villájában fényűző partit adnak a világ egyik legbefolyásosabb emberének, Mr. Hoszokavának a tiszteletére. A politikusokból és üzletemberekből álló nemzetközi vendégsereget szinte megbabonázza a hangjával Roxane Coss, a világhírű szoprán énekesnő, az operák ünnepelt sztárja. Mindenkit magával ragad az előadás. Tökéletes este – egészen addig a percig, míg egy terroristacsoport be nem ront az épületbe, és túszul nem ejti a vendégeket. Az álom egyszerre rémálommá változik. Akik az egyik pillanatban még az opera-énekesnőnek tapsoltak, a következőben már az életükért reszketnek.
A katonaság körülzárja a házat, és nem hajlandó teljesíteni a terroristák követeléseit. A helyzet pattanásig feszül, a tragédia bármelyik pillanatban bekövetkezhet. De ahogy telnek a hónapok, a túszok és fogva tartóik egyre jobban megismerik egymást, és szép lassan barátságok,… (tovább)

Eredeti mű: Ann Patchett: Bel Canto

Eredeti megjelenés éve: 2001

>!
Kelly, Budapest, 2009
310 oldal · ISBN: 9789639943148 · Fordította: Illés Róbert

Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 38

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
GKMI
Ann Patchett: Életszonáta

Ezzel a címmel és ezzel a fülszöveggel külön elismerés jár annak, aki kézbe veszi. A bárgyú borítóról már nem is szólok. Beleesett a kosaramba 690 forintért, ezért benne hagytam.
Kevés ilyen jó döntést.
Patchett asszony ténylegesen egy európai, közelebbről francia stílusművész, a háttérben Voltaire és Diderot urakkal. A háttérben, mert náluk sokszor cizelláltabb. Mindegy, hol él és hol ír. Ahogyan. Az lenyűgöző. Ugyanaz a mondat nevettet és könnyet facsar egyszerre, ahogy kell, mitől mélységet kap mindkét hatás. Hitelt. Értelmet.
Közben minden túszdrámás hollywoodi klisét finoman a szemétre tol.
Közben a kitalált országban játszódó kitalált túsztörténet egy pillanatig nem tart igényt hitelességre. Mese ez, bevallottan. Nem regény. Történet alig.
Csak elsőosztályú irodalmi szöveg. Közel a letehetetlenhez.
Arról, hogy megáll az idő egy házban és a benne rekedtek óhatatlan kölcsöhatásai lassan átírják az eredeti szerepeket. Kiből mi lesz? Miért? Hogy lesz a terroristából énekes? Az alelnökből jó inas? Az iparmágnásból szerelmes kamasz?
Szociálpszichológiai laborkísérlet.
Mi lesz veled, ha kilépsz az életedből és kénytelen vagy a jelenben élni, mert a múlt már értelmetlen, a jövő pedig kiszámíthatatlan. Összezárva egy csomó ismeretlennel.
Az egyik ismeretlen mondjuk egy orosz miniszter. Nagydarab, esetlen, izzadós, primitív és nevetséges figura, szerelmes a világsztár énekesnőbe. Vicc.
Ann Patchett két és fél oldalon megoldja, hogy mindennek az ellenkezőjét gondoljuk, mint két és fél oldallal korábban. Érzékeny, finom, alázatos és emelkedett lélekre találunk az orosz medvében. Úgy, hogy jószerivel bekezdésenként nevettünk egy jót. Semmi melodráma. És mégis. Fanyar, távolságtartó érzelmesség dolgozik a szövegben.
Amíg kitoltuk a klisét a szemétre, jól szórakoztunk, jó mondatokat olvastunk és felfedeztünk egy önálló homokszemcsét a sivatagban. És megnéztük közelről, milyen.
Sok minden van, ami csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb. Nagyjából ennyit kapunk, nem többet. De az alatt az egy nap alatt, amíg elolvassuk ezt a könyvet, olykor egész hihetőnek tűnik. Mulatságosnak és megrendítőnek.
Patchett asszony nagyon jó.

>!
abstractelf
Ann Patchett: Életszonáta

Nem is értem, hogy jutott eszembe 2009-ben, hogy ezt a regényt kérjem. Ez egy igazi szappanopera, az ahhoz tökéletesen illő befejezéssel.
Ennek ellenére élveztem olvasni… ami fura.

>!
gingalló
Ann Patchett: Életszonáta

Csak az ismeretlen félelmetes. Menj közelebb és lásd meg benn a másik embert…

>!
geszti
Ann Patchett: Életszonáta

Még ezt a szürreális cselekményt! Sokáig tartott, amíg el tudtam rugaszkodni a valóságtól, és igazán meg tudtam kedvelni ezt a könyvet. Szép lassan bontakoznak ki az emberi sorsok, melyek később kapcsolatokká szövődnek. Végig azt vártam, hogy történjen már valami…majd elringatóztam abban a békés idillben, amiben éltek…és maradtam volna még.

>!
PhantoMina_BlackSwan
Ann Patchett: Életszonáta

Érdekes volt a története, viszonylag nehezen indult be, de aztán minden összejött. Nem mondanám, hogy szétizgultam magam, másodszori alkalommal is ugyanúgy olvastam mint elsőre… Sajnáltam, hogy végül, hogy az elsőként létrejött párok a szabadulást követően nem maradhattak együtt, csak az emléküket őrizhették meg.

>!
Amilgade
Ann Patchett: Életszonáta

Túszdrámáról szóló könyvet még nem olvastam. Tetszett, a szereplők szimpatikusak, talán ezért is könnyen olvasható a történet. Bár igazán mély nyomot nem hagyott bennem a könyv.

>!
kr_gyorgyi
Ann Patchett: Életszonáta

Hát… én beleolvastam on-line az egyik könyvesbolt honlapján, de már az első oldal se igazán nyerte el a tetszésemet…
Már a miliő se igazán ragadott meg, milliomosok meg politikusok csilli-villi világa. Mondjuk, ezt még megbocsátottam, mert azt azért gondoltam, hogy egy miniszterelnök nem a Pokolpince sörözőben fogja tartani a születésnapját… :-) Viszont Roxane-ről már az első oldalon annyit áradoznak, hogy majdnem sikeresen megutáltam szegényt: természetesen gyönyörű, meg szenvedélyes, meg tökéletesen és csodálatosan énekel, olyan csodálatosan, hogy még azok is elájultak tőle, akiknek eddig botfülük volt, és megrögzött operagyűlölők voltak… Erről az egyik barátom egy jellemző beszólása jut az eszembe, aki az ilyen túlkapásokra mindig azt szokta mondani: „Na neee! ENNYIRE azért nem kéne…” :-)
Na jó, azért egyszer persze biztosan elolvasom, már csak azért is, hogy tudjak róla egy normális értékelést írni… :-) És azt is megtanultam már, hogy ha egy könyvnek az eleje pocsék, attól még nem kell feltétlenül az egész könyvnek annak lennie…
Annak az állításnak viszont, hogy „a szerelmi szál nem nyálas”, biztos, hogy nem adok hitelt! :-) Állítólag a „Sam levelei Jennifernek” szerelmi szála sem nyálas, én olvasás közben mégsem tudtam eldönteni, hogy hányjak vagy röhögjek-e rajta… Mindegy, egy esélyt mindenkinek meg kell adni… :-)

Későbbi bejegyzés:
Megtaláltam Wikipédián a tartalmát angolul, és hát még mindig nem tudom… Mindenesetre ha valakit érdekel, itt van a honlap címe. (Google Crome-használók előnyben, és VIGYÁZAT, CSELEKMÉNYLEÍRÁST TARTALMAZ!)
http://en.wikipedia.org/wiki/Bel_Canto_(novel)

>!
Véda MP
Ann Patchett: Életszonáta

Mint egy szürreális, se eleje-se vége álom…


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Ludlum: Az Aquitánia hadművelet
Olen Steinhauer: A Turista
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Steve Berry: Az elveszett parancs
Steven Saylor: A hét csoda
Clive Cussler: Dragon – Sárkány I-II.
Tess Gerritsen: Vérfolyam
Tom Clancy: A kokain akció
Tess Gerritsen: Véráram
Christopher Golden: Uncharted: A negyedik labirintus