Harmadik ​nyár egy gatyában (Négyen egy gatyában 3.) 90% 75 csillagozás

„A múltat nem tudod kitörölni, még csak nem is tudod megváltoztatni. De van, hogy az élet lehetőséget nyújt arra, hogy helyre tedd.”

Ez egy igazi ifjúsági könyv volt a javából.
Számomra valahol itt kezdődik egy kellemes témába illő történet. Nem voltak nagy drámák, sem felszínes felnőtt utánozások, sem olyan gondolatok, melyek az idősebb korosztályt is ldöbbentenének.
Helyette kaptam félelmet, szomorúságot, valós gondokat, a felnőtt lét küszöbén való állást és egy hatalmas érzelmi cunamit.
Ezt nagyon tudom értékelni és bármikor szívesen újra fogom olvasni.
Egy élmény volt.

Nem csoda, hogy a manapság készülő ifjúsági (bár itt a lányok már 17 évesek) könyvek nem annyira tetszenek, hiszen többségük -tisztelet a csekély kivételnek – másról sem szól, csak a pasikról, hisztiről, ruhákról. Meg még több pasiról. Meg a nemi vágyról.
Ezzel szemben itt van ez a sorozat, ahol a lényeg a barátság, az empátia, a szeretet. És igen, van benne szerelem is. De milyen furcsa – ohh – a lányok nem azon agyalnak, hogy milyen lehet a sráccal az ágyban, hanem azon, hogy mit gondol róluk a srác, vajon jó EMBERNEK tartja-e őket Eric/Win/Brian és nem azon, hogy jó nőnek látszanak-e.

Amikor 2005-ben először olvastam, még elképzelhetetlenül távol volt az utolsó középiskolai év, most meg már elképzelhetetlenül távol van, nagyon furcsa érzés.
Muszáj lejegyeznem, hogy belül zokogok olvasás közben a fordítás miatt, ma már kiolvasom a magyar verzió mögül az eredetit, és néha csak néztem, hogy milyen kevés fantáziával, milyen földhözragadtan születtek meg a magyar sorok. Hogy ennek ellenére napok alatt befaltam újra, bizonyítja, hogy a tartalom túlragyog a formán.

Azóta a negyedik részt is elolvastam, így kijelenthetem, a négy kötetből ez a rész tetszett a legjobban. Bár bármelyik lánnyal szívesen barátkoztam volna kamaszként, de a sorozatban talán Bee-t szerettem a legjobban. Ebben a részben viszont teljesen odáig voltam a Lena-ról szóló részekért. Imádtam amikor rajzolt!
A karakterek egyre jobban kiforrnak, talán már sokkal inkább nők, mint kislányok, mégis annyira egészségesen normális problémákkal küzdenek, hogy minden pillanatban szerethetőek.

Ez a rész talán még jobban is tetszett a második résznél. A Lenás részek voltak a kedvencem.

Emlékszem, hónapokig nem mertem megvenni és elolvasni a könyvet, mert rettegtem, hogy Kostos nem jön vissza.

Ebben a kötetben a Bee-szál volt a kedvencem.

Amikor ezt olvastam, már nagylánynak éreztem magam és a lányokon is érződött, hogy közeleg a felnőtt-szakasz.
Lehet, hogy nem ártott volna itt megállni.

Annak ellenére, hogy harmadik rész, kimondottan jó. Gyakran előfordul, hogy a tiniregények folytatásai gyakran unalmasak lesznek. Ebben az esetben a történet élvezhető és leköti a figyelmet.
Számomra Bee történetszála volt a legizgalmasabb, de tetszett, hogy az írónő mind a négy lánynak testhezálló, egyedi cselekményt talált ki.
Összességében kellemes nyári olvasmánya a borítóval ellentétben: nem csak tinédzsereknek :)

Csak ajánlani tudom a könyvet! Viszont kötelező elolvasni előtte az első és a második részt,hogy a történet összes szála világos legyen.