Helyőrség (Razorland-trilógia 2.) 88% 468 csillagozás

Ez a könyv teljesen fölülmúlta az első kötetet, ami nagy szó, hiszen már az első részétől teljesen el voltam ájulva. Nem tudom honnan szedte az alkotót ezeket a csavarokat, de folyamatosan elbűvöl engem.
Annyira izgalmas és fantasztikus volt ez a kötet is, de Fakóban most azért egy kicsit csalódtam, persze érthető is a viselkedése, de akkor is. Kószát pedig egyre jobban kedvelem. Megbocsátottam ebben a részben neki, majdnem minden bűnét.
Pikk pedig a legeslegerősebb karakter mind közül, csak ámulni tudok, hogy ez a lány mikre képes és akármi történik ő mindig bátor marad.
Nem erre a befejezésre számítottam, de ezen nem kell csodálkozni, hiszen ismétlem az írónő mindig meglep. Rettenetesen várom a folytatást.
Végre meg van mind a három kötet a polcomon, így akármikor neki kezdhetek (vagy újraolvashatom mind) és ennek annyira örülök.

Hasonlóan izgalmasra sikeredett, mint az első kötet.
A szereplők jellem fejlődése igen érdekes volt a számomra.
Ami a felszíni eseményeket illeti, nem tudom eldönteni hol jobb fent vagy lent.
Ez majd gondolom a zárókötetben kiderül. :)

„Kezdtük elfelejteni, mi az a háború… hát most felelevenítjük a régi emlékeket!”
Huha. Ez aztán nem volt semmi! Az 1. rész is király volt, de ez még jobbra sikeredett.
Hasonlóan az 1. részhez ez is izgalmas volt. Nem volt annyi veszélyhelyzet, de sokkal több fordulat volt benne. Egyszerűen képtelen voltam letenni.
Sokat megtudhatunk milyen is az élet a föld felett, ahol hőseinkre veszélyesebb ellenség vár mint gondolták. De Pikk és társai bátran néznek szembe velük.
A szörnyek és az emberek között egyre nagyobb a viszály/feszültség, ezzel az írónő, tökéletesen előkészíti számunkra a hangulatot a közelgő, mindent eldöntő háborúhoz, ami a kövi részben fog kirobbanni. Fantasztikus *-*
Máris neki kell látnom a olyan rossz még leírni is sajnos befejező résznek… nem akarom hogy vége legyen :D

Ez a rész is nagyon eseménydús volt. Letehetetlennek nem mondanám, viszont jó kikapcsolódást nyújtott.
Megkaptam, amit mindenáron szerettem volna a második résztől; végre kaptam egy kis csemegét a múltról. Ugyan nem sokat, de az annál érdekesebbnek bizonyult. A Korcsok viselkedése miatti változásra is egyre inkább kíváncsi vagyok, elképzelésem sincs, hogy mi fog ebből kisülni. Így biztosan olvasni fogom a harmadik részt is.
Ami nem tetszett, az Fakó gyerekes viselkedése. Ezért vontam le fél csillagot. Ez a gyerek olyan hatalmas hisztiket csap ebben a részben, másrészt egyáltalán nem tartom céltudatosnak. Kicsit Edward-Bella feelingjük volt már a végére, ahol Edward mindig önmagát hibáztatja mindenért,meg persze ő a gonosz vámpír, Bella meg fülig szerelmes belé. Remélem, hogy Fakó változni fog, mert bakker, bekövetkezett amit nem vártam, méghozzá hogy Kósza már szimpatikusabb lett..

Kicsit féltem, hogy ez a rész nem lesz olyan jó, mint az első, de simán hozta a színvonalát. Pikk továbbra is kedvenc, tetszik a bátorsága, a talpra esettsége. Viszont Fakó egyre jobban idegesít, hogy lehet egy pasi ilyen hisztis?! Lassan már oda jutunk, hogy Kósza szimpatikusabb lesz. Nagyon sokat fejlődtek a szerepők az első részhez képest, igazán tud valamit az írónő. Nem is tudom, hogy hol izgalmasabb odalent vagy itt a városban. Nagyon kíváncsi vagyok a befejezésre, bízom bent, hogy nem sikerül a Korcsok terve.

A történetről most nem szeretnék semmit írni, mert spoileres lenne az első részre. A lényeg, hogy onnan folytatódik, ahol az első rész véget ért.
Kicsit tartottam tőle, hogy ilyen erős kezdést hanyatlás követ, de szerencsére nem így van, Ann Aguirre sikeresen tartotta a színvonalat. Bár az eleje egy picit lassabb volt, végül, beindult a történet.
Nagy jellemfejlődés és változás figyelhető meg a szereplőkön, amitől csak még inkább szerezhetőek lettek. Pikk elképesztően bátor és erős egyéniség, tökéletes főhős.
Új szereplőket is megismerhetünk, akiknek egy része szépen, lassan belopja magát az olvasó szívébe.
Ez a rész is fordulatokban gazdag, izgalmas, harcban sincs hiány és megismerhetünk egy másfajta életet, világot.
Nagyon kíváncsi vagyok az utolsó részre. Örülök, hogy minden rész itt van a polcomon.
Kedvenc! :)

Ez a történet az összes szereplőjével együtt szép lassan beeszi magát a szívedbe, majd ezek a számodra kedves szereplők úgy eszik meg érző kis szívedet, mint ahogy a korcsok zabálják a hullákat….

Egy trilógiánál, sorozatnál az ember óhatatlanul is viszonyít. Nos, ha lehet, a második rész még jobban tetszett, mint az első kötet. Hőseink otthonra leltek Megváltásban, de bizony nem egyszerű a beilleszkedés, különösen Pikk számára, hiszen teljesen más értékrendben nevelődött, mint a település lakói. Változtak a szereplők, és velük együtt változott a hozzájuk való viszonyom. Pikket továbbra is kedveltem. Határozott, talpraesett, és nála a védelmezés zsigerből jön. Bizony példát vehetnének róla Megváltás férfi lakói! Tegan és Fakó ebben a részben nem lopta be magát a szívembe. Velük ellentétben Kósza nagyot ugrott előre a népszerűségi listán:) És változtak a korcsok is. Okosabbak lettek. Egyre többen vannak. Vajon, hogy lehet ellenük felvenni a harcot? Nagyon kíváncsi vagyok a befejezésre.

Fú, hát ez a rész baromi jó volt. Izgalmas, félelmetes, pörgős és romantikus, egyszóval letehetetlen… tipikusan az a fajta, amit ha olvasol megszűnik körülötted a világ.

Folytatódott az apokaliptikus mese véres, erőszakos kalandok során, s ígéretes-pozitív karakterfejlődéseknek lehettünk tanúi. Fenn tudta tartani a szerző az olvasó érdeklődését.