A ​vörös sátor 188 csillagozás

Anita Diamant: A vörös sátor Anita Diamant: A vörös sátor

Szerelem, árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyok könyve: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a története elevenedik meg lapjain. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. A vörös sátor főszereplői: Lea, Ráhel, Zilpa, Bilha és a mesélő: Dína. Az ő szerelmeikről szól ez a regény, amelyet olvasva rádöbbenünk, hogy máig ugyanazok a kérdések és szenvedélyek határozzák meg életünket. A vörös sátorban minden együtt van, ami izgalmassá tehet egy könyvet: szerelmi örömök és csalódások, családi bonyodalmak, érzelmi viharok. Anita Diamant fordulatos történeteivel és elragadó stílusával szerte a világon meghódította az olvasók – különösen a hölgyek – szívét.

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Libri, Budapest, 2018
398 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108796 · Fordította: Árokszállásy Zoltán, N. Kiss Zsuzsa
>!
Libri, Budapest, 2017
398 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108796 · Fordította: Árokszállásy Zoltán, N. Kiss Zsuzsa
>!
Libri, Budapest, 2016
398 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108796 · Fordította: Árokszállásy Zoltán, N. Kiss Zsuzsa

2 további kiadás


Enciklopédia 2


Kedvencelte 44

Most olvassa 11

Várólistára tette 209

Kívánságlistára tette 138

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Dína törénete már az első oldalaktól kezdve teljesen magával ragadott, gyengéim a lassabb folyású, nagy mesélőtehetségről árulkodó családregények. A könyv cselekményéül szolgáló ősi környezet, különleges szokások, babonák, szertartások pedig egy teljesen más világba repítettek el.

Nagyon tetszett, ahogy a könyv az egész nőiség, nőiesség fogalmát megjelenítette a vörös sátor által ebben az ősi formában.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/11/anita-diamanta-vor…

3 hozzászólás
Chivas>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Megkönnyeztem ezt a történetet is. :) Kedvencem lett. Nem is tudok igazán mit írni, olvasni kell.

mate55 >!
Anita Diamant: A vörös sátor

Anita Diamant időtlen története anyákról és lányaikról, a női erőről. Az írónő a Tórához nyúl vissza, s egy mellékszereplőt emel hősnői rangra. Csak úgy, mint a történelemben, a Bibliában is számos olyan női alakra lelhetünk, akik élete kifejezetten érdekes, csak a patriarchális világnézet miatt a margóra szorultak. Egy ilyen alak Dína, Jákob lánya is. „Nem ismered a nevem. Emlékem por és hamu”, írja Dína a történet elején. Mivel az írott történelem lapjairól hiányoznak a nők, ezért emlékük sincs. Ezzel a nőtörténelem alapkérdését teszi fel ihletett formában. Regénye katalógusként is olvasható, mely sorra veszi a nagy feminista témákat: az anya-leány viszonyt, a női közösségek erejét, a női test változásait (a serdülőkort, a női vágyakat, a menstruációt, a szülést, a meddőséget) s felidéz egy fontos nőtörténeti vitát is. A Vörös Sátor titkai a nők közös titka. A Vörös Sátor szimbólum tehát. Azon szakrális helynek, ami, hol sátor, hol kunyhó, hol jurta, később templom, illetve ház volt, melyben a nők egymásnak adták át a menzesz közös megélésének idején nőiségük beavató tudásait, osztották meg a női életút eszenciáit. A titkok, melyeket nagyanyák adtak át leányaiknak és unokáiknak, a nőiség közös tudása. De az átadás láncolata megszakadt. Vajon csak vesztenek a nők azzal, ha a férfiak elkülönítik őket a család és háztartás női tevékenységeinek fullasztó szobácskájába, más nőkkel összezárva, vagy nyernek is, mivel kialakul egy speciális „női kultúra”, ahol biztonsággal, úrnőként mozoghatnak? Lélekemelő történet, mely Dína személyes vallomása arról a titkos tudásról, amit nők örökítettek nemzedékről nemzedékre, miközben a férfiak számára tiltott vörös sátorban összegyűltek. Megrázó, megindító női sorsokat tár elénk ebben a különleges világban, és újra éljük a majdnem elveszett, de mindig örök női bölcsességet!

Ibanez P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

„Szavakra vágytok, melyek megtörik a csendet: azt a csendet, mely beburkolt engem, anyáimat és nagyanyáimat. Jó lenne, ha az utóbbiakról többet tudnék, de róluk sajnos nem sok emlék maradt fenn; gondolom, ezért is oly fontos az emlékezés.”

Nagyon tetszett ez a bibliai történeten alapuló családregény, melyet inkább a nők sorsán keresztül ismerhetünk meg. A bibliai vonatkozás akár el is maradhatott volna, nincs erős súlya a történetben, a vallás is annyira enyhén jelenik meg, hogy ezen még el is csodálkoztam, hogy Jákob vallását és istenét úgymond mennyire féltik, mégsem imádkoznak, nincs sok, istenhez kötődő rítus – vagy nincs leírva a jelenet (persze ennek örültem). Józsefről (ugye az álmok révén is) mindenki hallott, valamint Ábrahám és Izsák történetéről is, Jákob viszont és a többi gyerek, köztük Dína sorsa is új volt számomra is. A kötetben az első fele volt a megnyerőbb, főleg az az időszak, amikor még a négy anya sorsát is látjuk. Igazából csak egy dolgot nem értettem, méghozzá azt, hogy úgy tűnt, hogy ebben a női közösségben spoiler. Tetszettek a női sorsok, Bilha-t nagyon sajnáltam, illetve azokat a nőket, akik ennyire másodrangú szolgasorsban éltek, főleg Ruti. Az ő sorsánál is volt szerintem egy hiba, méghozzá spoiler. Nekem nagyszerű élményt nyújtott a könyv, nagyon jó korszakba helyeződött a történet, érdekes volt az akkori szülési körülményekkel (és babonákkal) és hogy mennyire normális volt (mint manapság is sok országban az), hogy a nő élete folyamatos munka, gyerekszülés és ráadásként szolgaként való tűrés, akármit is tesz vele a férje.

buzavirág>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Jákob fiainak története olvasmányosan elmesélve. Persze a meséhez nagyon messze áll, hiszen személy szerint nem éreztem a boldog végkifejletet, valahogy ennek nem így kellett volna lennie. De ez csak az én véleményem.
A történet, hogy mennyire hűen tükrözi a bibliai eseményeket, annak kicsit utána olvastam. A neveket, a cselekményeket egész hűen adta vissza, akiről viszont keveset ír a fáma, az Jákob egyetlen leánya Dína, az ő elbeszélése alapján ismerhetjük meg népes családját. Nagyon sok mindent elárul a zsidók szokásairól, hagyományairól. Lenyűgöző visszatekinteni az akkori életbe, felfoghatatlan egy mai embernek az efféle gondolkodásmód. Az egész egy nagy utazás, elindulunk Kánaánba, átkelünk az Eufráteszen és Egyiptomba is megérkezünk, ahol szintén kapunk egy kis ízelítőt az adott korból. Ne tévesszen meg senkit a szerelmi történetre való utalás, mert sokkal többről szól ez a könyv, csak nekem maradt kicsit keserédes, mély nyomott hagyott bennem, mindenképp újra fogom olvasni.

2 hozzászólás
BMKata>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Egészen addig, amíg el nem szakad népétől Dína csak úgy faltam a sorokat. Ott voltam köztük, éreztem az illatokat, ízeket, átéltem az érzéseket, fújt a szél az arcomba, csalódtam, örültem, szerettem, izgultam, nevettem, sírtam velük együtt. A második fele kevésbé tetszett, de ott is nagyon benne tudtam lenni a történetben.
Érdekes volt, hogy egy apró adatból, bibliai részből mennyire kiterjedt és színes történetet tudott alkotni az írónő. Ajánlom.

1 hozzászólás
Kri_Anikó P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

„Az ő karjában megszabadultam a múltamtól, és valósággal újjászülettem a szája ízétől és az ujjai érintésétől. Nagy keze csodákat művelt a testemmel, s kibogozott minden titkos csomót, melyet a többévi magány kötözött.”
Nagyon megszerettem Dínát, a történet mesélőjét. Olyan szeretettel beszélt „anyáiról”, annyi szépséges pillanatot és borzalmat, fájdalmat élhettem át vele míg elmesélte nekem az életét. Elhiszem neki, hogy mindannyian egy anyától származunk, ugyanazok az örömök, bánatok, szerelmek és csalódások kísérik az utunkat a mai napig. Nekünk nőknek igenis szükségünk van egy „vörös sátorra”, ahol megbeszélhetjük az érzéseinket, sírhatunk, nevethetünk együtt… még ha manapság ezt a vörös sátrat „könyvklubnak” vagy „varrócsoportnak” nevezzük is.

3 hozzászólás
brigi11 P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Csodálatos történet, szerelemről, árulásról, nővé válásról, szülésről, meddőségről az ószövetségi időkből, igazi bibliai történeten alapulva. Nem is igazán tudok rendes értékelést írni, még nagyon a hatása alatt vagyok. Nagyon sokáig velem fog maradni és tuti újra fogom olvasni.

Szamღca>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Ezt a könyvet évek óta tologatom. Nagyon tartottam tőle valamiért és ezért szeretem a választós kihívásokat mert ha nem választják nekem tuti nem olvastam volna mostanában sem….
Nagyon tetszett az egész könyv hangulata és története. A könyv egy bibliai történetet dolgoz fel, Jákob történetét – azt is elsősorban a női sorsokon keresztül; egyetlen lánya, Dina szemszögéből. Kimondhatatlanul érdekesnek találtam olvasni szokásaikról, életükről, örömükről, bánataikról. Jákobnak két feleségétől és két ágyasától számos fiúgyermeke és egy lány gyermeke született. A gyerekeket a négy asszony sajátjaként, együtt nevelte, egymás gyerekét szoptatta – így a gyerekek úgy nőttek fel mintha több anyjuk lett volna.
Abban az időben nagyon hamar felnőtté váltak már a lányok. Már 14-15 évesen feleségek, ágyasok, majd anyák lettek – nagyon sokan haltak bele a gyermekszülésbe. Dina élete rendkívül érdekes volt számomra – az egész történet magával ragadott.
Ez az a fajta könyv volt amit nem felejtek el hamar – amiért szertek olvasni.

2 hozzászólás
Dénes_Gabriella>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Ez nagyon szép és tartalmas másik/női olvasata az izraeliták korai történetének. Azért senki ne essen tévedésbe, ez így fikció. De egy nagyon jól és alaposan kidolgozott fikció.
A női sors tulajdonképpen egy jó ideje senkit nem érdekel már. Az izraeliták bírái között (törzsszövetség ideje) voltak még nők, az ószövetségi iratok még őrzik emléküket. (Érdekes, hogy a nagy revíziókat is túlélték, pedig elég sok és komoly dolgot kigyomlálták az iratokból. Ennek fényében tulajdonképpen érthetetlen, ezeket miért hagyták benne.) De hogy előttük mi volt… pláne a hétköznapi nők mit hogy éltek meg, maximum ilyen alkotásokból sejthető. Nagyon szép (persze, egyben kemény és felfoghatatlan) nőtörténet ez. Elég jól illusztrálja a férfiak uralta világ akaratának győzedelmeskedését (ne gondoljunk másra, csak Dína szerelmére!), az egyetlen legitim narratíva kialakításának erejét.
A könyv sokkal jobban tetszik, mint a film – és főként annak második része.


Népszerű idézetek

Szamღca>!

Nemcsak a szülésre nem készülhet föl az ember, hanem arra a pillanatra sem, amikor először megpillantja az első gyermekét.

280. oldal, Harmadik rész, Első fejezet

Nikkincs>!

A vörös sátor lakói előtt nyilvánvaló volt, hogy a halál csupán az élet árnyéka, s hogy a nőknek ezt az árat kell fizetniük azért a kiváltságért, hogy életet adhatnak. A sors bölcsen osztotta el az örömet és a bánatot.

65. oldal

Ocukáné_Kaszahara_Mei>!

Ne félj, eljön az idő,
Ne félj, erős a csontod,
Ne félj, segítenek,
Ne félj, közel Gula,
Ne félj, kijut a gyerek,
Ne félj, tisztességet hoz rád,
Ne félj, a bába keze ügyes,
Ne félj, megtámaszt a föld,
Ne félj, van vizünk, sónk,
Ne félj, kicsi anya,
Ne félj, mindőnket szülöd.

301. oldal Libri kiadás

3 hozzászólás
Véda P>!

Persze, hiszen a lány előbb-utóbb terheket vesz le az anyja válláról: segít a szövés-fonásban, a gabonaőrlésben és a kisfiúk felügyeletében, akik enélkül örökké a sátor sarkába pisilnének.
Az anyák azonban nemcsak ezért szerettek volna időnként lányt is szülni, hanem azért is, mert nekik lehet majd idővel átadni a család emlékezetét. A fiúk, miután elválasztották őket, már nem hallották többé az anyjuk történeteit, én viszont igen.

9. oldal, Előszó

mate55 >!

Amíg az ember föl nem áll a téglákra, fogalma sincs arról, hogy a halál mindvégig ott leselkedik a sarokban, készen arra, hogy bármikor eljátssza a maga szerepét.

248. oldal

Véda P>!

Messze kerültünk egymástól, ti meg én.

(első mondat)

BMKata>!

Gera visszaadta a lelki békémet. Mégsem felejtették el hát a nevemet: az én történetem túl borzalmas volt ehhez.

391. oldal

mate55 >!

Az asszony mindig is azáltal lehet fontossá, ha fiút szül.

9. oldal

Ibanez P>!

Szavakra vágytok, melyek megtörik a csendet: azt a csendet, mely beburkolt engem, anyáimat és nagyanyáimat. Jó lenne, ha az utóbbiakról többet tudnék, de róluk sajnos nem sok emlék maradt fenn; gondolom, ezért is oly fontos az emlékezés.

Oszimoni>!

Mindig izgatott Lea és Ráhel viszonya. Sosem hittem el, hogy valóban gyűlölték volna egymást. Az is furcsának tűnt, Lea hogyan szülhetett kilenc gyermeket, ha Jákob közömbösnek találta őt …
Aztán újra olvasva a Teremtés Könyvét Dína története ragadta meg a fantáziámat. A lány némasága. Ez magyarázatot kívánt, hát kitaláltam egyet.
/Anita Diamant/


Hasonló könyvek címkék alapján

Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem
Lisa Kleypas: Botrány tavasszal
Milly Johnson: Karácsonyi gyermekáldás
Kozma Ani: Kezdet és vég
Dane Huckelbridge: Vízkastély
Corinne Michaels: Várj még rám
Katie Fforde: Tökéletes nyár
Alexandra Ripley: Scarlett
Julie Garwood: Fehér rózsa
Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől