A ​vörös sátor 124 csillagozás

Anita Diamant: A vörös sátor Anita Diamant: A vörös sátor

Szerelem, árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyok könyve: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a története elevenedik meg lapjain. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. A vörös sátor főszereplői: Lea, Ráhel, Zilpa, Bilha és a mesélő: Dína. Az ő szerelmeikről szól ez a regény, amelyet olvasva rádöbbenünk, hogy máig ugyanazok a kérdések és szenvedélyek határozzák meg életünket. A vörös sátorban minden együtt van, ami izgalmassá tehet egy könyvet: szerelmi örömök és csalódások, családi bonyodalmak, érzelmi viharok. Anita Diamant fordulatos történeteivel és elragadó stílusával szerte a világon meghódította az olvasók – különösen a hölgyek – szívét.

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Libri, Budapest, 2016
400 oldal · ISBN: 9789634330653 · Fordította: Árokszállásy Zoltán
>!
Libri, Budapest, 2016
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108796
>!
Athenaeum, Budapest, 2003
356 oldal · ISBN: 9639471097 · Fordította: Árokszállásy Zoltán, N. Kiss Zsuzsa

Kedvencelte 25

Most olvassa 6

Várólistára tette 150

Kívánságlistára tette 90

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Bea_Könyvutca P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Dína törénete már az első oldalaktól kezdve teljesen magával ragadott, gyengéim a lassabb folyású, nagy mesélőtehetségről árulkodó családregények. A könyv cselekményéül szolgáló ősi környezet, különleges szokások, babonák, szertartások pedig egy teljesen más világba repítettek el.

Nagyon tetszett, ahogy a könyv az egész nőiség, nőiesség fogalmát megjelenítette a vörös sátor által ebben az ősi formában.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/11/anita-diamanta-vor…

3 hozzászólás
Chivas>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Megkönnyeztem ezt a történetet is. :) Kedvencem lett. Nem is tudok igazán mit írni, olvasni kell.

mate55 P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Anita Diamant időtlen története anyákról és lányaikról, a női erőről. Az írónő a Tórához nyúl vissza, s egy mellékszereplőt emel hősnői rangra. Csak úgy, mint a történelemben, a Bibliában is számos olyan női alakra lelhetünk, akik élete kifejezetten érdekes, csak a patriarchális világnézet miatt a margóra szorultak. Egy ilyen alak Dína, Jákob lánya is. „Nem ismered a nevem. Emlékem por és hamu”, írja Dína a történet elején. Mivel az írott történelem lapjairól hiányoznak a nők, ezért emlékük sincs. Ezzel a nőtörténelem alapkérdését teszi fel ihletett formában. Regénye katalógusként is olvasható, mely sorra veszi a nagy feminista témákat: az anya-leány viszonyt, a női közösségek erejét, a női test változásait (a serdülőkort, a női vágyakat, a menstruációt, a szülést, a meddőséget) s felidéz egy fontos nőtörténeti vitát is. A Vörös Sátor titkai a nők közös titka. A Vörös Sátor szimbólum tehát. Azon szakrális helynek, ami, hol sátor, hol kunyhó, hol jurta, később templom, illetve ház volt, melyben a nők egymásnak adták át a menzesz közös megélésének idején nőiségük beavató tudásait, osztották meg a női életút eszenciáit. A titkok, melyeket nagyanyák adtak át leányaiknak és unokáiknak, a nőiség közös tudása. De az átadás láncolata megszakadt. Vajon csak vesztenek a nők azzal, ha a férfiak elkülönítik őket a család és háztartás női tevékenységeinek fullasztó szobácskájába, más nőkkel összezárva, vagy nyernek is, mivel kialakul egy speciális „női kultúra”, ahol biztonsággal, úrnőként mozoghatnak? Lélekemelő történet, mely Dína személyes vallomása arról a titkos tudásról, amit nők örökítettek nemzedékről nemzedékre, miközben a férfiak számára tiltott vörös sátorban összegyűltek. Megrázó, megindító női sorsokat tár elénk ebben a különleges világban, és újra éljük a majdnem elveszett, de mindig örök női bölcsességet!

buzavirág>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Jákob fiainak története olvasmányosan elmesélve. Persze a meséhez nagyon messze áll, hiszen személy szerint nem éreztem a boldog végkifejletet, valahogy ennek nem így kellett volna lennie. De ez csak az én véleményem.
A történet, hogy mennyire hűen tükrözi a bibliai eseményeket, annak kicsit utána olvastam. A neveket, a cselekményeket egész hűen adta vissza, akiről viszont keveset ír a fáma, az Jákob egyetlen leánya Dína, az ő elbeszélése alapján ismerhetjük meg népes családját. Nagyon sok mindent elárul a zsidók szokásairól, hagyományairól. Lenyűgöző visszatekinteni az akkori életbe, felfoghatatlan egy mai embernek az efféle gondolkodásmód. Az egész egy nagy utazás, elindulunk Kánaánba, átkelünk az Eufráteszen és Egyiptomba is megérkezünk, ahol szintén kapunk egy kis ízelítőt az adott korból. Ne tévesszen meg senkit a szerelmi történetre való utalás, mert sokkal többről szól ez a könyv, csak nekem maradt kicsit keserédes, mély nyomott hagyott bennem, mindenképp újra fogom olvasni.

2 hozzászólás
BeliczaiMKata P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Egészen addig, amíg el nem szakad népétől Dína csak úgy faltam a sorokat. Ott voltam köztük, éreztem az illatokat, ízeket, átéltem az érzéseket, fújt a szél az arcomba, csalódtam, örültem, szerettem, izgultam, nevettem, sírtam velük együtt. A második fele kevésbé tetszett, de ott is nagyon benne tudtam lenni a történetben.
Érdekes volt, hogy egy apró adatból, bibliai részből mennyire kiterjedt és színes történetet tudott alkotni az írónő. Ajánlom.

1 hozzászólás
brigi11 P>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Csodálatos történet, szerelemről, árulásról, nővé válásról, szülésről, meddőségről az ószövetségi időkből, igazi bibliai történeten alapulva. Nem is igazán tudok rendes értékelést írni, még nagyon a hatása alatt vagyok. Nagyon sokáig velem fog maradni és tuti újra fogom olvasni.

Szamღca>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Ezt a könyvet évek óta tologatom. Nagyon tartottam tőle valamiért és ezért szeretem a választós kihívásokat mert ha nem választják nekem tuti nem olvastam volna mostanában sem….
Nagyon tetszett az egész könyv hangulata és története. A könyv egy bibliai történetet dolgoz fel, Jákob történetét – azt is elsősorban a női sorsokon keresztül; egyetlen lánya, Dina szemszögéből. Kimondhatatlanul érdekesnek találtam olvasni szokásaikról, életükről, örömükről, bánataikról. Jákobnak két feleségétől és két ágyasától számos fiúgyermeke és egy lány gyermeke született. A gyerekeket a négy asszony sajátjaként, együtt nevelte, egymás gyerekét szoptatta – így a gyerekek úgy nőttek fel mintha több anyjuk lett volna.
Abban az időben nagyon hamar felnőtté váltak már a lányok. Már 14-15 évesen feleségek, ágyasok, majd anyák lettek – nagyon sokan haltak bele a gyermekszülésbe. Dina élete rendkívül érdekes volt számomra – az egész történet magával ragadott.
Ez az a fajta könyv volt amit nem felejtek el hamar – amiért szertek olvasni.

2 hozzászólás
Lynn>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Utólag belegondolva, nem is igazán tudom, mit vártam ettől a könyvtől. És mégis azt mondom, hogy nem ezt. enyhe elmebaját palástolva jobbra el
Három fő része van: Dína anyjainak története, Dína története és Dína további története egy másik országban.
A cselekmény középpontjában a bibliai Jákób áll, aki egyszercsak megérkezik nagybátyja családjához és ott is marad. El is veszi mind a négy lányát. Nekem egy kicsit sok volt a házasság, név, a hiedelmekből eredő rituálé, a spoiler gyermek, a spoiler vér.

Dína kislánykorától egyedüli lányka a táborban, ezért nagyon figyelnek rá a nők, 11 bátyja persze vagy szereti, vagy utálja, vagy egyszerűen csak nem vesz róla tudomást. Amiért egyedüli, sok mindent meghall, sok mindent lát, amit a korabeli lányok nem tudnak, hallanak.

Lehet, hogy rosszkor olvastam, de a könyvben megjelenő szokások – hogy festik ki hennával a menyasszonyt, mit csinálnak, amikor nővé érik, mi történik a vörös sátorban (ahova minden asszony mindig egyszerre, holdtöltekor vonul el 3 napra pihenni -amúgy ez milyen jó már!!), a lányok vágyakozása arra, hogy minél hamarabb nők meg feleségek lehessenek, a szülések aprólékos leírása, a vándorlás valahogy most nem talált nálam.

Érdekes volt inkább, mint izgalmas el is felejtettem miatta leszállni a metróról :D, de egy erős történet után olvastam, és ez a sok leírás se könnyített a helyzeten.

4 hozzászólás
Larawyn>!
Anita Diamant: A vörös sátor

Mintha én is ott ültem volna a vörös sátorban, hallgatva az anyák, nővérek, nagynénik, barátnők történeteit összetartásról, álmokról, titkokról, szenvedésről… és minden pillanatát élveztem.

6 hozzászólás
anni_olvas>!
Anita Diamant: A vörös sátor

12 évet vártam erre a könyvre! Éppen 12 éve, hogy felfigyeltem rá és bárhol kerestem, sehol sem volt elérhető, még a központi könyvtárunk sem hallott róla. És ráadásul a világ egyik legvisszataszítóbb borítóját sikerült neki kölcsönözni.
De most! Végre ismét megjelent, méltó borítóval! Ritkán szeretnék könyvet birtokolni, de úgy éreztem, hogy erre szükségem van a polcomon. És nem tévedtem, lenyűgöző, magával ragadó történet, nagyon örülök, hogy leporolták, és még meg is filmesítették (2014-ben). Fantasztikus hangulatú, ókori történet egy kecskepásztor családjáról, egészen pontosan egyetlen leánygyermekük életéről, aki a Dína nevet kapta. Sok érdekességet megtudhatunk az életükről: miként vetélkednek a férfiak, miként élik „titkos” életüket a nők Újholdkor a vörös sátorban, miként szülnek, miként halnak. Ezekben a bibliai időkben a nők elnyomása olyan mértékű volt, hogy egymásban találtak társra és vigaszra, egymásrautaltságukban pedig sokkal jobban összetartottak és segítették, ismerték egymást, mint a modern idők asszonyai. Fantasztikus, hogy testük minden adottságát, a megújulás lehetőségét (a menstruációt), a nővé válást hogyan tisztelték, és mennyire becsülték az élet kihordásának és megszülésének képességét.
Főszereplőnk és elbeszélőnk, Dína, négy anyával büszkélkedhet: Lea, Ráhel, Zilpa és Bilha, mindannyian testvérek, és a kecskepásztor, Jákób feleségei. Lea szülte, de mindannyian szerették, dajkálták, nevelték és adtak neki valamit, amire az életben szksége lehet. Egyik legfontosabb tudását, a bábamesterséget legszebb anyjától, Ráheltől tanulta meg, és ez elkíséri egész élete során, és alakítja sorsát élete végéig.
Az alcímet ("A legősibb szerelmi történet") nem tudom, miért kapta a kötet, hiszen ez távolról sem egy romantikus regény egy különleges időben, hanem annál jóval több, és igen elgondolkodtató regénye a női sorsnak egy távoli helyen és távoli időben, ám olyan személyes hangvételben és átható hangulattal, hogy ott éreztem magam a poros hegyek között, éreztem az Eufrátesz illatát és hallottam a nyüzsgést Théba városában.
Kedvenc könyvet avattam.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Nikkincs>!

A vörös sátor lakói előtt nyilvánvaló volt, hogy a halál csupán az élet árnyéka, s hogy a nőknek ezt az árat kell fizetniük azért a kiváltságért, hogy életet adhatnak. A sors bölcsen osztotta el az örömet és a bánatot.

65. oldal

Szamღca>!

Nemcsak a szülésre nem készülhet föl az ember, hanem arra a pillanatra sem, amikor először megpillantja az első gyermekét.

Véda P>!

Persze, hiszen a lány előbb-utóbb terheket vesz le az anyja válláról: segít a szövés-fonásban, a gabonaőrlésben és a kisfiúk felügyeletében, akik enélkül örökké a sátor sarkába pisilnének.
Az anyák azonban nemcsak ezért szerettek volna időnként lányt is szülni, hanem azért is, mert nekik lehet majd idővel átadni a család emlékezetét. A fiúk, miután elválasztották őket, már nem hallották többé az anyjuk történeteit, én viszont igen.

9. oldal, Előszó

mate55 P>!

Amíg az ember föl nem áll a téglákra, fogalma sincs arról, hogy a halál mindvégig ott leselkedik a sarokban, készen arra, hogy bármikor eljátssza a maga szerepét.

248. oldal

Ocukáné_Kaszahara_Mei>!

Ne félj, eljön az idő,
Ne félj, erős a csontod,
Ne félj, segítenek,
Ne félj, közel Gula,
Ne félj, kijut a gyerek,
Ne félj, tisztességet hoz rád,
Ne félj, a bába keze ügyes,
Ne félj, megtámaszt a föld,
Ne félj, van vizünk, sónk,
Ne félj, kicsi anya,
Ne félj, mindőnket szülöd.

301. oldal Libri kiadás

2 hozzászólás
Véda P>!

Messze kerültünk egymástól, ti meg én.

(első mondat)

BeliczaiMKata P>!

Gera visszaadta a lelki békémet. Mégsem felejtették el hát a nevemet: az én történetem túl borzalmas volt ehhez.

391. oldal

mate55 P>!

Az asszony mindig is azáltal lehet fontossá, ha fiút szül.

9. oldal

Zsuzsa80>!

Meg tudtam volna átkozni az egész népet,ha az a kánaáni asszony nem tesz jót velem.Miután megvakítottak az arcát sose láttam,de ragyogóan szépnek képzelem…Lehet,hogy jóvá akarta tenni valamely korábbi bűnét.Lehet,hogy egyszer őt is magára hagyták,de valaki megmentette.Esetleg nem kapott semmi segítséget,amikor pedig nagyon nagy szüksége lett volna rá…
Nem vagyok boldogtalan.-mondta
-De nem vagyok elégedett sem.Teljesen üres a szívem.Nem törődöm senkivel és semmivel.Mindig vicsorgó kutyàkkal álmodom.Halott vagyok,de tudom hogy nem is olyan rossz halottnak lenni.

Egyiptomi találkozás

Szabóné_Erdős_Gyöngyi>!

Az utolsó éjszakán ébren maradtam, és a kerti tó körül járkáltam, végigsimogatva a szívemnek oly kedves fákat és bokrokat, s beszívtam a virágzó lótusz és a lucerna friss illatát. Amikor feljött a hold, bementem a házba, majd föl a tetőre sétálni. A macskák a lábamhoz dörgölőztek, s elmosolyodtam, mert eszembe jutott az első itteni éjszakám, amikor szörnyetegnek véltem őket.
Egyiptomi éveimet szinte teljesen ebben a házban töltöttem, és amikor visszagondoltam erre az időre, szinte csak kellemes emlékeket idézhettem fel: csecsemő fiam illatát, Naht-ré arcát, a sok finom uborkát és mézes halat, Merit nevetését, meg az anyákét, akik egészséges csecsemőknek adtak életet. Voltak persze fájó emlékek is, így Verenro története, Ré-nefer halála vagy éppen a saját magányom – mintha csomók lettek volna egy szép nyakláncon, melyek a gyöngyöket tartják össze. Elfutotta a szememet a könny, amikor a szép emlékeket felidéztem, de azért minden szívfájdalom nélkül távoztam innen.

327. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kodolányi János: Az égő csipkebokor
Philippa Gregory: A királynő bolondja
Bernhard Schlink: A felolvasó
Francine Rivers: Hang a szélben
Henryk Sienkiewicz: Quo vadis?
Isabel Allende: Kísértetház
Leon Uris: Exodus
Diane Ackerman: Menedék
Lewis Wallace: Ben Hur
Cliff Graham: A harc napja