A ​vörös sátor 90 csillagozás

Anita Diamant: A vörös sátor Anita Diamant: A vörös sátor

Szerelem, árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyok könyve: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a története elevenedik meg lapjain. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. A vörös sátor főszereplői: Lea, Ráhel, Zilpa, Bilha és a mesélő: Dína. Az ő szerelmeikről szól ez a regény, amelyet olvasva rádöbbenünk, hogy máig ugyanazok a kérdések és szenvedélyek határozzák meg életünket. A vörös sátorban minden együtt van, ami izgalmassá tehet egy könyvet: szerelmi örömök és csalódások, családi bonyodalmak, érzelmi viharok. Anita Diamant fordulatos történeteivel és elragadó stílusával szerte a világon meghódította az olvasók – különösen a hölgyek – szívét.

Eredeti mű: Anita Diamant: The Red Tent

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
Libri, Budapest, 2016
400 oldal · ISBN: 9789634330653 · Fordította: Árokszállásy Zoltán
>!
Libri, Budapest, 2016
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633108796
>!
Athenaeum, Budapest, 2003
356 oldal · ISBN: 9639471097 · Fordította: Árokszállásy Zoltán, N. Kiss Zsuzsa

Kedvencelte 18

Most olvassa 7

Várólistára tette 109

Kívánságlistára tette 88

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Anita Diamant: A vörös sátor

Dína törénete már az első oldalaktól kezdve teljesen magával ragadott, gyengéim a lassabb folyású, nagy mesélőtehetségről árulkodó családregények. A könyv cselekményéül szolgáló ősi környezet, különleges szokások, babonák, szertartások pedig egy teljesen más világba repítettek el.

Nagyon tetszett, ahogy a könyv az egész nőiség, nőiesség fogalmát megjelenítette a vörös sátor által ebben az ősi formában.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/11/anita-diamanta-vor…

3 hozzászólás
>!
Chivas
Anita Diamant: A vörös sátor

Megkönnyeztem ezt a történetet is. :) Kedvencem lett. Nem is tudok igazán mit írni, olvasni kell.

>!
buzavirág P
Anita Diamant: A vörös sátor

Jákob fiainak története olvasmányosan elmesélve. Persze a meséhez nagyon messze áll, hiszen személy szerint nem éreztem a boldog végkifejletet, valahogy ennek nem így kellett volna lennie. De ez csak az én véleményem.
A történet, hogy mennyire hűen tükrözi a bibliai eseményeket, annak kicsit utána olvastam. A neveket, a cselekményeket egész hűen adta vissza, akiről viszont keveset ír a fáma, az Jákob egyetlen leánya Dína, az ő elbeszélése alapján ismerhetjük meg népes családját. Nagyon sok mindent elárul a zsidók szokásairól, hagyományairól. Lenyűgöző visszatekinteni az akkori életbe, felfoghatatlan egy mai embernek az efféle gondolkodásmód. Az egész egy nagy utazás, elindulunk Kánaánba, átkelünk az Eufráteszen és Egyiptomba is megérkezünk, ahol szintén kapunk egy kis ízelítőt az adott korból. Ne tévesszen meg senkit a szerelmi történetre való utalás, mert sokkal többről szól ez a könyv, csak nekem maradt kicsit keserédes, mély nyomott hagyott bennem, mindenképp újra fogom olvasni.

2 hozzászólás
>!
Szamღca
Anita Diamant: A vörös sátor

Ezt a könyvet évek óta tologatom. Nagyon tartottam tőle valamiért és ezért szeretem a választós kihívásokat mert ha nem választják nekem tuti nem olvastam volna mostanában sem….
Nagyon tetszett az egész könyv hangulata és története. A könyv egy bibliai történetet dolgoz fel, Jákob történetét – azt is elsősorban a női sorsokon keresztül; egyetlen lánya, Dina szemszögéből. Kimondhatatlanul érdekesnek találtam olvasni szokásaikról, életükről, örömükről, bánataikról. Jákobnak két feleségétől és két ágyasától számos fiúgyermeke és egy lány gyermeke született. A gyerekeket a négy asszony sajátjaként, együtt nevelte, egymás gyerekét szoptatta – így a gyerekek úgy nőttek fel mintha több anyjuk lett volna.
Abban az időben nagyon hamar felnőtté váltak már a lányok. Már 14-15 évesen feleségek, ágyasok, majd anyák lettek – nagyon sokan haltak bele a gyermekszülésbe. Dina élete rendkívül érdekes volt számomra – az egész történet magával ragadott.
Ez az a fajta könyv volt amit nem felejtek el hamar – amiért szertek olvasni.

2 hozzászólás
>!
Lynn
Anita Diamant: A vörös sátor

Utólag belegondolva, nem is igazán tudom, mit vártam ettől a könyvtől. És mégis azt mondom, hogy nem ezt. enyhe elmebaját palástolva jobbra el
Három fő része van: Dína anyjainak története, Dína története és Dína további története egy másik országban.
A cselekmény középpontjában a bibliai Jákób áll, aki egyszercsak megérkezik nagybátyja családjához és ott is marad. El is veszi mind a négy lányát. Nekem egy kicsit sok volt a házasság, név, a hiedelmekből eredő rituálé, a spoiler gyermek, a spoiler vér.

Dína kislánykorától egyedüli lányka a táborban, ezért nagyon figyelnek rá a nők, 11 bátyja persze vagy szereti, vagy utálja, vagy egyszerűen csak nem vesz róla tudomást. Amiért egyedüli, sok mindent meghall, sok mindent lát, amit a korabeli lányok nem tudnak, hallanak.

Lehet, hogy rosszkor olvastam, de a könyvben megjelenő szokások – hogy festik ki hennával a menyasszonyt, mit csinálnak, amikor nővé érik, mi történik a vörös sátorban (ahova minden asszony mindig egyszerre, holdtöltekor vonul el 3 napra pihenni -amúgy ez milyen jó már!!), a lányok vágyakozása arra, hogy minél hamarabb nők meg feleségek lehessenek, a szülések aprólékos leírása, a vándorlás valahogy most nem talált nálam.

Érdekes volt inkább, mint izgalmas el is felejtettem miatta leszállni a metróról :D, de egy erős történet után olvastam, és ez a sok leírás se könnyített a helyzeten.

4 hozzászólás
>!
Larawyn
Anita Diamant: A vörös sátor

Mintha én is ott ültem volna a vörös sátorban, hallgatva az anyák, nővérek, nagynénik, barátnők történeteit összetartásról, álmokról, titkokról, szenvedésről… és minden pillanatát élveztem.

6 hozzászólás
>!
anni_olvas
Anita Diamant: A vörös sátor

12 évet vártam erre a könyvre! Éppen 12 éve, hogy felfigyeltem rá és bárhol kerestem, sehol sem volt elérhető, még a központi könyvtárunk sem hallott róla. És ráadásul a világ egyik legvisszataszítóbb borítóját sikerült neki kölcsönözni.
De most! Végre ismét megjelent, méltó borítóval! Ritkán szeretnék könyvet birtokolni, de úgy éreztem, hogy erre szükségem van a polcomon. És nem tévedtem, lenyűgöző, magával ragadó történet, nagyon örülök, hogy leporolták, és még meg is filmesítették (2014-ben). Fantasztikus hangulatú, ókori történet egy kecskepásztor családjáról, egészen pontosan egyetlen leánygyermekük életéről, aki a Dína nevet kapta. Sok érdekességet megtudhatunk az életükről: miként vetélkednek a férfiak, miként élik „titkos” életüket a nők Újholdkor a vörös sátorban, miként szülnek, miként halnak. Ezekben a bibliai időkben a nők elnyomása olyan mértékű volt, hogy egymásban találtak társra és vigaszra, egymásrautaltságukban pedig sokkal jobban összetartottak és segítették, ismerték egymást, mint a modern idők asszonyai. Fantasztikus, hogy testük minden adottságát, a megújulás lehetőségét (a menstruációt), a nővé válást hogyan tisztelték, és mennyire becsülték az élet kihordásának és megszülésének képességét.
Főszereplőnk és elbeszélőnk, Dína, négy anyával büszkélkedhet: Lea, Ráhel, Zilpa és Bilha, mindannyian testvérek, és a kecskepásztor, Jákób feleségei. Lea szülte, de mindannyian szerették, dajkálták, nevelték és adtak neki valamit, amire az életben szksége lehet. Egyik legfontosabb tudását, a bábamesterséget legszebb anyjától, Ráheltől tanulta meg, és ez elkíséri egész élete során, és alakítja sorsát élete végéig.
Az alcímet ("A legősibb szerelmi történet") nem tudom, miért kapta a kötet, hiszen ez távolról sem egy romantikus regény egy különleges időben, hanem annál jóval több, és igen elgondolkodtató regénye a női sorsnak egy távoli helyen és távoli időben, ám olyan személyes hangvételben és átható hangulattal, hogy ott éreztem magam a poros hegyek között, éreztem az Eufrátesz illatát és hallottam a nyüzsgést Théba városában.
Kedvenc könyvet avattam.

3 hozzászólás
>!
Démonika
Anita Diamant: A vörös sátor

Szerintem egyszer, az életben minden nő megérik arra, hogy elolvassa a Vörös Sátort, majd a végén kicsit elgondolkozzon saját élete eseményein.

A Vörös Sátor, egy csodálatosan megírt könyv. Tele volt mondanivalóval, érzelmek kavalkádjával, és úgy adta vissza a régi letűnt korokat, az akkori értékeket, mintha maga az írónő is megélte volna mindazt.
Igazi felüdülés volt egy, komor, régi, bibliai történetet egy egészen más perspektívából is látni. Ezzel is azt szemléltetve, hogy mindig mindennek több oldala van, és soha semmi nem fekete-fehér.
A történet vezetés, és az írónő írásmódja roppant olvasmányos, és eleven volt. Kissé modern, teljesen jól értelmezhető, mégsem hatott zavarónak, beilleszteni mindezt az akkori nyelvjárásba. Nem volt az-az érzésem, hogy, jó-jó, de valami nem klappol. Mert minden csodálatos volt, és gyönyörű. Bár olykor muszáj volt egy kicsit félretennem, annyira sok volt. Egyszerűen túlontúl árasztott el érzelmekkel például akkor, amikor spoiler
Ez a történet valóban egy érzelmi hullámvasút volt, ez elején szeretettel töltött el, olyan volt akár a ragyogó nap fénye, mely melegséggel, és boldogsággal tölt el. Majd végtelen düht és fájdalmat érzetem, ahogyan Dína is, a végére meg már csak ürességet, és lassú kínt, hogy úgy elrohant Dína mellett mellettem, az élet, és hiába volt otthona, és vették körül emberek akik szerették, mégis hontalan, és magányos volt.

Igazán szívfájdító egy olvasmány volt, de ezzel együtt igazán gyönyörű is. Soha nem szenvedtem ennyit egy főhőssel együtt. De itt, rendesen megsirattam őt, meg aki lehetett volna, ha nincs az a tragédia…
Minden nőnek el kellene olvasnia, akkor amikor késztetést érez rá,mint ahogyan én is, jó helyen jó időben! :) Hiszen burkoltan, de azért javarészt a nőiességről szól ez a könyv, hogy hogyan lesz egy leányból, nő, nőből pedig egy erős asszony, aki bármit kiáll az élettel szemben.

>!
Edina_Varga
Anita Diamant: A vörös sátor

Több véleményt elolvastam mielőtt belekezdtem. Félve, de elkezdtem. Nem jött be. 3 nap kellett hozzá pedig időm lett volna. Ritka eset, pont az eleje kötött le a vége már inkább idegőrlő volt. Az a rengeteg név. A hozzájuk fűzött mesék. Rokoni házasság és a többi. A kegyetlen férj. A többnejűség. A bálványimádat, az áldozat bemutatások. Sajnos nem az én világom. Még így mai nyelvezettel sem.

>!
Röfipingvin MP
Anita Diamant: A vörös sátor

Ez egy asszony-könyv. Könyv születésről, életről és halálról. Könyv a családról, a hagyományokról. Könyv az újrakezdésről és talán a megbocsátásról. Egy könyv melyben nevek és helyszínek ismerősek lehetnek, ám egészében így ezt a történetet még nem halhattuk. Az, hogy így történt e meg szintén egy jó kérdés.
Engem jó pillanatban talált meg a könyv, azt hiszem sok mindent magamévá tudok tenni belőle. Olvasmányos, haladós, de azért nagy csodát ne várjunk tőle.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Szamღca

Nemcsak a szülésre nem készülhet föl az ember, hanem arra a pillanatra sem, amikor először megpillantja az első gyermekét.

>!
Nikkincs

A vörös sátor lakói előtt nyilvánvaló volt, hogy a halál csupán az élet árnyéka, s hogy a nőknek ezt az árat kell fizetniük azért a kiváltságért, hogy életet adhatnak. A sors bölcsen osztotta el az örömet és a bánatot.

65. oldal

>!
Zsuzsa80

Meg tudtam volna átkozni az egész népet,ha az a kánaáni asszony nem tesz jót velem.Miután megvakítottak az arcát sose láttam,de ragyogóan szépnek képzelem…Lehet,hogy jóvá akarta tenni valamely korábbi bűnét.Lehet,hogy egyszer őt is magára hagyták,de valaki megmentette.Esetleg nem kapott semmi segítséget,amikor pedig nagyon nagy szüksége lett volna rá…
Nem vagyok boldogtalan.-mondta
-De nem vagyok elégedett sem.Teljesen üres a szívem.Nem törődöm senkivel és semmivel.Mindig vicsorgó kutyàkkal álmodom.Halott vagyok,de tudom hogy nem is olyan rossz halottnak lenni.

Egyiptomi találkozás

>!
Véda MP

Persze, hiszen a lány előbb-utóbb terheket vesz le az anyja válláról: segít a szövés-fonásban, a gabonaőrlésben és a kisfiúk felügyeletében, akik enélkül örökké a sátor sarkába pisilnének.
Az anyák azonban nemcsak ezért szerettek volna időnként lányt is szülni, hanem azért is, mert nekik lehet majd idővel átadni a család emlékezetét. A fiúk, miután elválasztották őket, már nem hallották többé az anyjuk történeteit, én viszont igen.

9. oldal, Előszó

>!
Véda MP

Messze kerültünk egymástól, ti meg én.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Francine Rivers: Kimondatlanul
Francine Rivers: Megváltó szeretet
Joseph Heller: Isten tudja
Kay Arthur – Scoti Domeij: Helytelen az irány, Jónás!
Kenneth E. Hagin: Hogyan böjtöljünk értelmes módon?
Michael E. McCullough – Steven J. Sandage – Everett L. Worthington: Megbocsátás
Mark Twain: Ádám és Éva naplója
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai
Art Spiegelman: A teljes Maus