A ​virágok vére 84 csillagozás

Szőnyegbe szőtt álmok
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Egyszer ​volt, hol nem volt. Isten előtt semmi sem volt.” – így kezdődnek a mesék A virágok vére című regényben, amelyek átszövik, kiszínezik és árnyalják a 17. századi Iránban játszódó történetet és megkönnyítik egy tizennégy éves lány felnőtté válását. Mintha Az ezeregy éjszaka meséi folytatódnának, úgy válik hátterévé a mese a valóságnak és a valóság a mesének. A fiatal lány éppen férjhez menés előtt áll, amikor szeretett apjának halála miatt hozomány nélkül marad. Kénytelen elhagyni faluját és anyjával Iszfahánba indul apja féltestvéréhez. A gazdag nagybácsi, aki szőnyegtervező a legendás Nagy Abbász sah udvarában, felkarolja a szegény rokonokat. Szolgálóként bánik velük, mégis ő bátorítja a lányt, hogy tanulja ki a mesterséget. A lány tehetséges szőnyegtervezőnek bizonyul, bár a férfiak uralta szakmában nincs sok esélye az érvényesülésre. Titkos házasságra kényszerül, ami idővel választás elé állítja: vagy lemond emberi méltóságáról, vagy mindent kockára téve követi lelkének… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Geopen, Budapest, 2008
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639765320 · Fordította: Bíró Júlia

Enciklopédia 2


Kedvencelte 10

Most olvassa 2

Várólistára tette 108

Kívánságlistára tette 51

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Csoszi>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Ez a könyv egy csoda! Amilyen nehezen szántam rá magam, hogy nekikezdjek, olyan nehezen tudtam letenni. Örülök, hogy hétvégére időzetettem, és teljesen belemerülhettem a 17. századi Iszfahán, valamint a szőnyegkészítők világába, amely teljesen ismeretlen volt előttem eddig. Nagyon olvasmányos a stílusa. A leírások is tetszettek. Szinte láttam magam előtt a varázslatos színeket, mintákat. A főszereplő sorsa megindító, döntése és kitartása bámulatra méltó. A történet lezárása egy picit hiányérzettel töltött el.

2 hozzászólás
eme P>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Egyszer volt, hol nem volt. Isten előtt semmi sem volt.
Amirrezvani regénye mint varázsszőnyeg repít vissza az időbe, ráadásul tőlünk idegen környezetbe, az Ezeregyéjszaka egzotikus világába. De nemcsak a teret és időt legyőző varázsszőnyeg működik, hanem a mesélés varázsa is, lassan, szinte észrevétlenül merülünk el ebben a számunkra új, ám lassan otthonossá váló, érzékletesen megelevenített világban, melynek szinte érezzük színeit, illatait, hangjait.
Egy megnevezetlen, elszegényedett tizenhét éves lány elbeszélése révén tárul elénk a kor a maga erkölcsi normáival, szokásrendjével, hétköznapjaival, bepillantást kapunk különböző társadalmi rétegek családi életébe, menyílnak a zárt terek, felfedik magukat a titkok. Ezek a titkok elsősorban a regény nőalakjaihoz kapcsolódnak, Amirrezvani a férfiaktól ezer szállal függő, kiszolgáltatott nők helyzetére kíváncsi, szabadságuk korlátaira és az önállósulás lehetőségeire. Arra, hogy mennyi a szőnyeg ára, és spoiler
spoiler

A mesék logikájára, mintáira szőtt történet úgy cselekményvezetésben mint alakteremtésben sablonokkal dolgozik. spoiler**
A szőnyegkészítés és elbeszélés művészetének többszörös összefűzése a regény során bizonyos elvárásokat kelt az olvasóban magát a narratívát illetően is. Az elbeszélő, mintegy a főszereplő alter egója (vagy inkább fordítva), mintha a „saját szőnyeg” mintájára „saját szöveg” létrehozására törekedne. A régi iráni meséket egyéni módon alakító anya is az elbeszélő szabadságát, a keretekből való kilépést sugallja, és bár az olvasó érzi az intenciót, az is nyilvánvaló, hogy Amirrezvaninak nem igazán sikerül ezt a lépést megtennie. A regény a nívósan megírt, élvezetes szórakoztató irodalmi művek területén marad.

*Amirrezvani olyan – láthatóan gondosan dokumentált – részletességgel ír a szőnyegkészítés művészetéről, hogy szinte kedvem támadt kipróbálni, mintákat tanulmányozni, színeket válogatni, csodát szőni. Főként, hogy ráadásul emlékeket is előhozott belőlem. Gyerekkoromban az egyik falubeli ismerősünk perzsaszőnyegeket szőtt. Még ma is emlékszem a szövőszékre, a színes fonalakra, a gyapjú illatára, arra, hogy mikor meglátogattuk, mindig megkértem, dolgozzon egy kicsit. Tátott szájjal néztem, milyen gyorsan jár a keze, miként rajzolódik ki a szőnyegen is a papírra rajzolt minta. Képes lettem volna órákig bámulni, és volt egy időszakom, mikor határozottan perzsaszőnyeget akartam szőni. :))

** Úgy a főhős, mint anyja alakja az elvárásokkal, előítéletekkel, a társadalmi szerepek kényszerével való szakítás útján jár, saját sorsának alakítójává válik.

2 hozzászólás
Timár_Krisztina IP>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Ez a jó könyv!!! Ma délután fél kettőkor még csak a harmadánál jártam, most meg már a végére is értem, és még nincs is este. :D
Megint csak azt mondom, amit A bábjátékosok olvasása után mondtam: színvonalas, tartalmas szórakozás! Igaz, hogy Amirrezvani regénye nincs azon a szinten, mint a Kinkelé, de szerintem ez csak a tapasztalat hiányán múlik. Hiszen ez az első regénye.
Ami látszik is. Ha nem volnék olyan jól nevelt olvasó, az első fejezet után fanyalogva abbahagytam volna.* Szerencsére folytattam. A regény pedig – miként kiskutya az ugatásba. :)

Ajánlom mindazoknak az olvasóknak, akiknek tetszett a Trónok harcából az önálló kisregényként is megjelent Daenerys-történet.** Meg azoknak, akiket érdekel az Ezeregyéjszaka világa. Meg azoknak is, akik szeretik a lélektani-történelmi regényeket, nem igénylik feltétlenül a csatajeleneteket, és nem riadnak vissza a sok zárt tértől sem, viszont szeretnének sok érdekes információt megtudni a XVII. századi iszlám világról, főleg ami a képzőművészeteket és a családi életet illeti. Amirrezvani nagyon alaposan utánajárt a történelmi háttérnek, lelkiismeretes korrajzot ad, a szőnyegkészítés rejtelmeit pedig olyan ügyesen jeleníti meg, nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a háttérmunkálatokhoz némi inaskodás is hozzátartozott. :)

Ami a családi életet illeti, a történet fordulópontjai „természetesen” ahhoz kötődnek, hogy a főszereplő-elbeszélő fiatal lány életében éppen van férfi (apa, gyám, férj, fiúgyerek) vagy nincs, és ha van, miért és meddig van, és ha nincs, miért és meddig nincs. Több értékelésben is olvastam, hogy a történet erotikus jelenetei zavarták az olvasókat – meg tudom érteni, mert tényleg elég naturalista részletezéssel szerepelnek, de nem lehet azt mondani, hogy indokolatlanok volnának. Abban a világban, amelyben a szereplők mozognak, egyrészt sokkal szabadabban lehetett/lehet beszélni a szerelmi életről (még nőknek is, amennyiben férjes asszonyok), és sokkal kevesebb tabu tapadt/tapad hozzá, mint a mienkben;*** másrészt… másrészt nem szeretnék spoilerezni, de magánban szívesen elmondom, mi az a „másrészt”, ha kíváncsi rá valaki. :)

Ami a képzőművészeteket illeti, életemben nem gondoltam volna, hogy ennyi minden kell a szőnyegkészítéshez. A perzsaszőnyeg, az egy fogalom volt a számomra, kb. annyit tudtam, hogy gyönyörű és irtó drága, főleg, ha kézzel készítik. Ez a könyv elmeséli, hogyan. Mester és tanítvány (azaz nagybácsi és unokahúg) kapcsolatán keresztül bontakozik ki, mit jelent megtanulni ezt a fizikailag és szellemileg egyaránt komoly kihívást és megterhelést jelentő foglalkozást – akarom mondani: elkezdeni megtanulni, mert a tanulás még a történet végén sem marad abba. Az utószó szerint ezért is marad névtelen a főszereplő: mert a kor szőnyegkészítői, akiknek életműve akár évszázadokkal túlélte őket, éppúgy névtelenek voltak, ahogy az európai középkor építészei és szobrászai. A fonalkészítés, mintarajzolás, csomózás dinamikus leírásait igen-igen élveztem.
És szerintem ezen a ponton fordult meg az, hogy tartalmas szórakozás lesz a könyvből, vagy inkább magas irodalom. Mert a hét fejezet hét régi perzsa mese (vagy inkább régi mesék modern átiratai és imitációi) segítségével beleágyazódik az iráni kulturális hagyományba, és többször utal arra is, hogy a történetmondás és a szőnyegek kibomló mintái rokonságban állnak egymással. De érzésem szerint itt abba is marad a dolog. A regényből nem lesz szőnyeg, befogadásához nem kell másféle mesehallgatói technika, mint ami amúgy is van már az olvasónak (jelen esetben nekem). Amirrezvani nem nehezíti meg az olvasói dolgát. :) Bár a regény végkifejlete azért egy kicsit meglepett. Részint kellemesen, részint kellemetlenül. De erről szintén csak magánban vagyok hajlandó bővebben nyilatkozni. :D

Ami pedig Daeneryst illeti, azért jutott eszembe őkhaleesisége, mert A virágok vérének főszereplője is hasonló (bár azért jóval védettebb) helyzetből indul, hasonló megoldást választanak a számára ún. gondviselői, és ahelyett, hogy szépen betagozódna a társadalomba, avagy hagyná, hogy kinyírják, egy harmadik variációt talál ki.

* Sablonok ízlésesen egymásra rakva, mint a kártyavár, stílusbeli ügyetlenségek stb. De a később kibontakozó elbeszélői erényeket figyelembe véve a könyv az elejével együtt is megérne négy csillagot akkor is, ha nagyon szigorú volnék. A négy és félbe már bele van számolva, hogy kezdő szerző könyve.
** Úgy tudom, önálló kötetben viszont nem jelent meg, pedig Martin még díjat is kapott rá. Folytatásokban jelentette meg. Ha lenne önálló kötet, és az fenn lenne a Molyon, biztosan hozzáadnám kézi ajánlással az adatlaphoz.
*** Az más kérdés, hogy – a regénybeli főszereplő esetében is, az úgynevezett „valóságban” is – ez micsoda kiszolgáltatottságot jelent.

3 hozzászólás
tgorsy>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Mindenféle gondolatot elindított bennem a történet.
Vajon hol lehet jó, nőnek lenni? Európában, Japánban, az arab világban, Afrikában? A csador csak gát? vagy védelem is? Azt hiszem nemlehetek elég hálás a szüfraszetteknek, hogy kiharcolták számomra a teljes női életet. Egyszerre lehetek anya-feleség-karrierépítő. Számomra ez a teljes élet. Ha csak az egyiket szeretném, azt is megtehetném.
Valamikor összeállítottunk egy olyan Nőnapi-műsort, hogy népdalokkal elmondtuk a NŐ életét: születéstől-halálig. Elmesélhetnénk az életünket mesékkel. Egyik mesét tennénk a
másik után és kikerekedne mindenkinek a saját élete.
A kézimunka -bármilyen kézimunka (craft)- nők számára időtöltés, önkifejezés, antidepresszáns, pénzmegtakarítás.

Ėva71>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

A 17. századi Iránban játszódó történet egy félárván maradt tizennégy éves lány története. Apja halála után édesanyjával együtt kis falujukból Iszfahánba költöznek, ahol a nagybátyja fogadja be őket. Cselédként bánnak velük és apa és hozomány nélkül lehetőségük sincs arra, hogy ebben a férfiak uralta világban a sorsuk jobbra forduljon. A nagybácsi szőnyegtervező és a lány érdeklődését és tehetségét látva tanítgatni kezdi. Igazán különleges világot ismerhetünk meg, a szőnyegkészítés egy művészet, a “perzsa szőnyeg” fogalom évszázadokkal később is fennmaradt. Érdekes volt a nők világa is a titkos házasság, a sziga létezése is ismeretlen volt számomra. Különös hangulatú könyv egy iráni születésű írónő tollából.

IrodalMacska P>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Évek óta vonz minden, ami az iszlámmal, az arab/perzsa világgal kapcsolatos – pontosan emiatt és természetesen a figyelemfelkeltő cím miatt került a kezembe ez a könyv. Nem szeretnék senkit sem meggyőzni arról, hogy az iszlám nem olyan fekete, mint amilyennek előszeretettel bemutatják és a többnejűségről sem akarok világmegváltó gondolatokat írni, az viszont fantasztikus, hogy az írónő kiemelte főhősét abból a kiszolgáltatott szerepből, amely a muszlim nőkre nagyrészt jellemző és az adott korban egy olyan erős, okos, öntudatos fiatal hölgyet faragott belőle, akinek a történetét még hosszú oldalakon keresztül olvastam volna. Édesapja elvesztése után a sors megannyi csapással sújtja a főszereplőt, ő mégsem adja fel és a hivatásának szentelve az életét túlél megcsalást, megaláztatást, éhezést.

A sorokat átjárja a sáfrány illata, a szőnyegek színkavalkádja, a hammam gőze, mindezt pedig a perzsa mesék misztériuma fűszerezi.

>!
Geopen, Budapest, 2008
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639765320 · Fordította: Bíró Júlia
anesz P>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

borító. 5
tartalom: 5
stílus: 5
szereplők: 5
mondanivaló: 4
élmény: 4

Nem könnyen olvastam el, többször is nekiálltam, de a könyv világa annyira hozza az iráni, pontosabban az arab feelinget, hogy csak fél csillagot vonok le. A szőnyegkészítés nagy művészetébe nyerhetünk bepillantást egy nő szemén keresztül. Iszfahán utcáink csatangolhattunk a 17. században. Romantikus történetnek nem szokványos. Igazából inkább a nehézségeket, az akadályokat tapasztalhatjuk a kapcsolatokból, de ezért nem haragudtam, hiszen ez is hozzátesz a könyv hangulatához. Mint ahogy a mesék is, amik szervesen kapcsolódnak és magyarázzák a történteket.
Egy biztos: ez nem egy tucattörténet, amit hamar elfelejtünk. Méltó Iránhoz, lépegetésem ezen állomásához.

GTM P>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Többször csalódtam ebben a könyvben, elég furán alakult tehát a viszonyunk.
A fülszöveg alapján történelmi regény, a borító romantikus történetet sugall. Ezek szerint „történelmi romantikus”-nak címzett regényre számítottam, amit amúgy nem különösebben kedvelek, de hát arra valók a kihívások, hogy az ember tágítsa a látókörét. Különben meg szeretem az egzotikumot, a kelet világa mindig vonzott, csak nem lesz ez annyira rossz – gondoltam.

És tényleg nem. De az előfeltételezésem is megdőlt: szirupos romantika helyett a mesés kelet forgatagába csöppentem. Többször jutott eszembe olvasás közben Arany János . „Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, / Mit csak terem a nagy szultán birodalma, / Jó illatu fűszer, és drága kenőcs…” –, bár nem Ali győzelem-ünnepét hirdetik e könyvben, de Abbász sah birodalmának fényességét mindenképpen. Rendkívül érzékletesen tárul elénk Iszfahán bazárjainak színes, nyüzsgő kavalkádja; szinte érezni a fürdőházak gyógyfüvekkel fűszerezett gőzének illatát; az iráni gasztronómia egzotikus fogásainak ízét-zamatát. És a leglényegesebb, a szőnyegcsomózás titkaiba oly egyszerű mégis érdekes módon vezeti be az olvasót, ami engem határozottan meglepett.

Mikor aztán azt hittem, a keleti mesemondás hagyományai alapján építkező különleges történetet kapok, akkor megint csalódnom kellett. A főhősnőt férjhez adták.
És ezen a ponton átcsúszott a történet egy Káma Szútrával beoltott Hárlekin-regénybe. Bár úgy emlékszem, az Ezeregyéjszakában is vannak meglehetősen fülledt erotikus jelenetek, ez nekem mégis sok volt. Épp a hangulatát veszítette a minden részletre kiterjedő elbeszélőmód miatt.
Később aztán másfelé vezet a főhős útja, így a történet is visszatalál eredeti medrébe.

Erőssége a könyvnek a korabeli társadalom, a fényes paloták és a nyomornegyedek ellentétének bemutatása, a keleti női sorsok ábrázolása, a szemléletes leírások, és a történetbe ékelt, annak kereteit megteremtő különleges perzsa mesék.
Összességében kellemes, érdekes és sok új ismeretet is adó olvasmány volt.

Nyctea P>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

A csillagozásom lehet, hogy kicsit elfogult lesz, mert nagyon szeretem az arab és a perzsa kultúrát, és mindig magukkal ragadnak azok a történetek, amelyek ebben a világban játszódnak.
Annyira jó volt olvasni ezt a könyvet és elmerülni egy kicsit a középkori Irán hangulatában a nyüzsgő bazárral, a színes szőnyegekkel, az illatos fürdőkkel, a turbános férfiakkal, a dús hajú, fátyolba burkolózó asszonyokkal; megismerni néhány gyönyörű mesét és bepillantani a szőnyegszövés rejtelmeibe. Sok érdekességet tudtam meg. A történet is nagyon lekötött, megkedveltem a céltudatos főszereplőt, és izgultam érte, hogy a végén minden jóra forduljon…

Irán már régóta előkelő helyet foglal el a bakancslistás országaim sorában (bár ki tudja, eljutok-e oda valaha is), az ilyen történetek pedig még inkább felkeltik a vágyat, hogy egyszer élőben is megismerjem ezt a csodálatos országot.
Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, aki szereti a meséket, a könnyed stílusú és érdekes regényeket, és aki szeretne egy kicsit megismerkedni a perzsa kultúrával.

doricehoney>!
Anita Amirrezvani: A virágok vére

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Ez egy olyan könyv, amelyben nem a történet az igazán különleges (persze az sem utolsó), hanem ahogy az el van mesélve. Olyan, mintha Az Ezeregyéjszaka meséi elevenednének meg a felnőttek számára. Ettől nyújt egészen egyedi olvasmányélményt, és a fejezetek végén szereplő mesék is nagyszerűen illenek az adott szituációkhoz. Olyan szívet melengető az egész. Örülök, hogy rátaláltam erre a könyvre!


Népszerű idézetek

ciemat P>!

Miért van az, hogy mindig azt hisszük, a szomszéd csirkéje finomabb a saját libasültünknél?

105. oldal

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Shea>!

Mintha én is a szőnyeg részévé váltam volna, körülvettek megnyugtató színei, örök nyugalmat sugalló mintái. A szőnyeg szépségébe merülve megfeledkeztem a körülöttem lévő szegénységről.

333.

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Kapcsolódó szócikkek: szegénység
govica>!

… mert Gosztaham azt tanította: „Ha belépünk egy mecsetbe, a fényes, magas kupola mind magasabbra irányítja elménket; ugyanezt teszi egy tökéletes szőnyeg is, csak éppen a lábunk alatt. Mert a szőnyeg a végtelenség csodájába vezet, mely távol van, és mégis közel, közelebb, mint a pulzus lüktetése. A napsugár, amely a szőnyeg közepéből árasztja a fényt, az örök fényességet jelképezi. A virágok és a fák a paradicsom örömeit idézik, s a szőnyeg közepén mindig van egy hely, mely megnyugtatja a szívet. Fehér lótusz úszik a türkizszínű tó felszínén, s az egyesülés örömére hív.”

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

govica>!

Egyszer volt, hol nem volt. Isten előtt semmi sem volt.

(első mondat)

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

annie55>!

Mélyet sóhajtott. – Az írásfeladatomat kellene végeznem – mondta.
Apja egy szépírásgyakorlatokat tartalmazó könyvet adott neki, amelyet le kellett másolnia, hogy utána lerajzoljon egy oroszlánt ábrázoló képet, amelynek szájából ez a felirat futott ki: Allah-hu-Akbar, Allah mindenható.
– De nem bírok nyugton ülni – tette hozzá, és zöld szeme ide-oda cikázott a szobában. – Túl sok minden jár a fejemben.
– Vajon van ennek valami köze a csinos pólójátékoshoz? – kérdeztem.
– Megtudtam a nevét: Iszkandar – mondta Nahíd, látható élvezettel ejtve ki a nevet.

68-69. oldal

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Nyctea P>!

Homa minden oldalról alaposan megnézett. Én meg irultam-pirultam, mert a hammamban nem volt hová elrejtőznöm.
– A tested olyan tökéletes, mint a nyíló rózsa – mondta ki az ítéletet Homa. – Ha Isten is úgy akarja, nemsokára férjet kapsz, aki minden szirmát megbecsüli majd.
Aztán egy régi, délről származó menyegzői dalba fogott, s hangja olyan gyönyörűen szólt, mint a fülemüle éneke.

Óh, hegyi leány a virágok között,
hajad ibolyaszín, arcod tulipiros.
Ne hallgasd tovább a madarak énekét,
Mert egy ifjú pásztor jött el, hogy elrabolja szívedet.

Néhány nő csatlakozott Homához, és mielőtt felocsúdtam volna, egy kis csoport már talpon is volt, tapsoltak és doboltak. Nem tudtam, mitévő legyek, így én is csatlakoztam hozzájuk. A nők biztattak, mintha az esküvőm napja lett volna. Szálfaegyenesen állva énekeltem, megfeledkeztem szégyenlősségemről.
Amikor a dalnak vége lett, mindenki nevetett, és kedvesen ugratni kezdtek. – Azt hallottam, azok a jóképű pásztorok aztán tudják, hogyan tegyenek a a feleségük kedvére! – kuncogott ez egyik.
– Hát persze, hogy tudják, egész nap azt figyelik, hogyan csinálják az állatok! – kiáltotta egy másik.
Homa ezzel az ajándékkal kedveskedett nekem – megénekelte érettségemet a hammam asszonyai előtt, egyszóval azok előtt, akiknek tudomásuk lehetett megfelelő férjjelöltről. Megmutatta nekem, hogy van mit nyújtanom.

104-105. oldal

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Shea>!

…beesett arcom elárulta, hogy alig van mit ennünk. Erről akkor győződtem meg, amikor megláttam a tükörképemet a bazár bejáratánál árusított fémfazekak oldalán.

291.

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Kapcsolódó szócikkek: éhínség
Shea>!

Anyám megkérdezte, miért mosolygok. Azt válaszoltam, azért, mert olyan finomat főzött. Ennél azonban többről volt szó. A falumban gyermekkoromban sosem képzeltem volna, hogy egy olyan nő, mint én – egyedülálló, gyermektelen, elszegényedett – valaha azt gondolja majd magáról, hogy megáldotta a sors.

340.

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

Shea>!

A legnagyobb fényűzésre ítélték, a világ legelőkelőbb börtönében.

343.

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok

govica>!

Azt mesélték, hogy egyes nők csontjai úgy eldeformálódtak a szövőszéknél töltött hosszú órák alatt, hogy szüléskor a csontok magukba zárták a gyermeket, s az nem tudott világra jönni. (…) Még a legfiatalabb csomózókat is állandó hátfájás gyötörte, lábuk sajgott, ujjaik elgémberedtek, szemük káprázott. A szépség szolgálatában álltak, de úgy tűnt, a szőnyeg minden egyes szálát virágok vérébe mártják.

Anita Amirrezvani: A virágok vére Szőnyegbe szőtt álmok


Hasonló könyvek címkék alapján

Simin Daneshvar: Savushun
Morisz Szimasko: A nagy mágus
Kader Abdolah: A király
Simon Róbert (szerk.): Mai perzsa elbeszélők
Sara Harris – Barbara Mosallai Bell: Hercegasszony voltam Teheránban
Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
Kader Abdolah: De koning
Sara Farizan: If You Could Be Mine
Szádek Hedájat: Hádzsi aga
Szádek Csúbak: Oroszlán Mohamed