Zimankó 0 csillagozás

Aniszi Kálmán: Zimankó

Tamási ​Áron szerint az ember élete egzisztenciálisan összefügg az otthonnal. Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Illetve ha a világon vagyunk, valahol otthon is kell(ene) lennünk benne.
Az otthon az emberélet méltóságának a feltétele. Csak az a világ igazán emberi, amely lakóinak otthona is. Az otthonhoz való jog egyetemleges és elidegeníthetetlen. Mindazáltal hányszor volt úgy a történelemben, hogy az erőszakká durvult túlerő nemcsak az egyes embert, hanem egész közösségeket (kisebbségeket, népeket, nemzetrészeket…) űzött el – nem egyszer végérvényesen – az otthonukból…

Aniszi Kálmán: író, publicista, szerkesztő, nyugalmazott egyetemi adjunktus. Nagyváradon érettségizett, esti tagozaton. 1962–1964 között a j Zenepedagógiai Főiskola hallgatója volt Kolozsvárt. A Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia karán (filozófia szak) szerzett tanári oklevelet. 1970–1972 között újságíró a kolozsvári Igazságnál. 1971-től 1985-ig a „Ion Andreescu"… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Közdok, Budapest, 2008
122 oldal · ISBN: 9789635524099

Enciklopédia 5


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Cseres Tibor mesélte, hogy Tamási Áron egyszer a következõ esetet mondta volt el neki:
Székelyföldön a két világháború között épített sok-sok ortodox templom egyikének felszentelésekor a pópa a következõ szavakkal fordult a hívekhez:
– Isten különös kegyelmébõl nekünk ajándékozta Erdélyt. Most rajtatok a sor, hogy teleszüljétek, benépesítsétek. Mert tudjátok meg, nem azé az ország, aki fegyverrel megveszi, hanem aki teleszüli, benépesíti, belakja…

Az én '56-om

Kapcsolódó szócikkek: Cseres Tibor · Székelyföld · Tamási Áron
Lunemorte P>!

A Szekuritate 1961-ben kerített sort a nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének a felszámolására. A vizsgálatok során közel 200 diákot és tanárt hurcoltak meg, közülük 59-et ítéltek el, összesen 540 év börtönre.
Váradon a megtorlási hullámmal (1965-ig húzódott el) kezdetét vette a magyar értelmiség lefejezése, és a határ menti sáv elrománosítása. Késõbb a szocialista iparosítás ürügyén milliókat dobtak át Moldvából és a Regátból Erdélybe, drasztikusan megváltoztatva – rovásunkra – az itteni népesség történelmileg kialakult etnikai összetételét…

Az én '56-om

Kapcsolódó szócikkek: 1961 · Erdély
Lunemorte P>!

A hatvanas évek vége fele, a hetvenes évek elején – az úgynevezett „nyitás” éveiben – valamelyest enyhült a társadalmi légkör a nemzeti kisebbségek, így a magyarok körül is Erdélyben, Romániában. A szusszanásnyi kegyelmi idő alig három évig tartott. Amit viszont a „Kárpátok géniusza” és pribékjei a hetvenegyes kínai látogatás után elkövettek a magyarok ellen, az bőven kimerítette a „békés” népirtás fogalmát. Az erdélyi magyaroknak azt is keserűen kellett megtapasztalniuk, hogy egzisztenciális fenyegetettségükben az emberi jogokat fennem hirdető, magát „szuper-demokratikusnak” nevező Nyugat a kisujját sem mozdította értük.

Légszomj

Lunemorte P>!

hetvenegy nyarán-őszén a „Nagy Vezér” szóbeli ukázára szigorú tiltással tiltotta meg a cenzúra, hogy magyar történelemről, eszme- és művelõdéstörténetről… magyar múltról többé szó essen.

Légszomj

Lunemorte P>!

A diktatúrák a lenyűgöző látványosságok rabjai. Megalomániás produkcióik udvarmestereik lakájszellemét idézik. Akik a bűvészmutatványok egészét és a legapróbb részleteket is felügyelik.
A zsarnok(ság) természetéből fakad, hogy mindent a maga képére akar hasonítani. Az életet, az elmúlást, a temetőket és a temetéseket.

Temetés

Lunemorte P>!

Miért, hogy az Úr „azt bünteti, kit szeret”, ahogy a zsoltáros írta? Miért, hogy többnyire azokat sújtja, akik nem, vagy kevéssé szolgáltak rá a büntetésre!?
Amikor ilyesfélékkel küszködünk, az igazság megis- merésének a szomja hajt-e bennünket, vagy csak az önsaj- nálat keresi így az önigazolását?…

Az élet bajnokai

Lunemorte P>!

Elszomorodom, amikor tétlen, lõdörgõ fiatalokat látok…Olyankor szeretném odakiáltani nekik: „Legalább képezzétek magatokat! Egy keresztyén ifjú lehet fizetett állás nélkül, de munka nélkül soha, hisz annyi a tennivaló!…“

A szeretet lovagja -- Dobos Károly református lelkész (1902-2004)


Hasonló könyvek címkék alapján

Békés Pál: Csikágó
Győrffy Ákos: Akutagava noteszéből
Krasznahorkai László: A Théseus-általános
Krasznahorkai László: Megy a világ
Lázár Ervin: Csillagmajor
Molnár Vilmos: Az olvasó fizetéséről
Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?
Benedek Szabolcs: Haláldekameron
Szilágyi István: Bolygó tüzek
Darvasi László: Vándorló sírok