Vértestvérek 651 csillagozás

Ania Ahlborn: Vértestvérek

Az ​Appalache-hegység mélyén található egy ház, messze a civilizációtól. A Morrow család lakja, akik magányos, maguknak való emberek. Csak néha mennek be a legközelebbi városba, egyébként senkit nem zavarnak. S épp ezért senki nem megy hozzájuk kérdéseket feltenni, amikor eltűnik egy-egy fiatal lány. Pedig elég lenne csak felásni a környéküket, és Nyugat-Virginia állam legkegyetlenebb gyilkosai lepleződnének le.

A tizenkilenc éves Michael is kötelességtudóan részt vesz családja erőszakos tevékenységében, de sosem lelte örömét benne. A fákon át visszhangzó sikolyoktól sokszor kirázza a hideg. Normális életre vágyik, és bízik benne, hogy egyszer meg is kapja… Mikor a szomszédos kisváros lemezboltjában találkozik Alice-szel, azonnal megigézi valami, és meglátja a kiutat. Egy pillanatra elfelejt minden szörnyűséget, ami az életét kísérte. Azonban a családja rögtön emlékezteti, hogy hol a helye.

Ania Ahlborn regénye pokoli utazás az amerikai vidék kietlen zugaiba, ahol… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
246 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191810 · Fordította: Beke Zsolt
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2016
256 oldal · ISBN: 9789634191827 · Fordította: Beke Zsolt

Enciklopédia 36

Szereplők népszerűség szerint

Raymond "Rebel" Morrow · Alice · Claudine Morrow · Lauralynn Morrow · Lucy · Michael Morrow · Misty Dawn Morrow · Wade Morrow


Kedvencelte 80

Most olvassa 16

Várólistára tette 268

Kívánságlistára tette 309

Kölcsönkérné 10


Kiemelt értékelések

Nikolett0907 P>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Úgy látszik idén új szokást vezettem be, miszerint egy kötet olvasása után aludnom kell, mielőtt értékelést írok. Most pedig úgy érzem, különösen jól tettem, mert nagyon indulatos voltam.
Műfaját tekintve horror, és csak remélni mertem kicsit megérint majd a történet.
Mekkorát tévedtem. Nagyon tetszett, mélyre lökött.
Én, aki nem ijedek meg az árnyékomtól, sőt nagyon szeretem az extrém történeteket, most sikerült megráznia. Pont azért, mert a csavar a végén szíven ütött.
Nagyon akartam hinni, hogy valami „boldog” végkifejletet kapok, és a maga nemében ez a kívánságom teljesült is. Mert nem mindegy milyen oldalról közelítjük meg az adott helyzetet, és a főszereplőnek ez a vég megváltás volt szerintem.
Rebel, mint gonosz fivér jobban érdekelt. Az általa megismert karakter, a gyermekkorára való visszatekintés, nagyon sokat adott ahhoz a véleményhez, ami kialakult róla.
Borzasztó dolgokon ment keresztül és igen torz lelkivilága lett, de megpróbálta gyermekként másként is megélni az életet, az egy dolog a szülei csírájában elfojtották benne az „emberi” érzelmeket. Nekem Ő nagy kedvenc volt végig.
Ami viszont teljesen kiakasztott és a legszívesebben egy lapáttal arcul csaptam volna a „ kedves Mamát”, még egy ilyen boszorkányt.
Ugyanakkor ilyen nagyszülőkkel, valószínűleg én magam is ezzé váltam volna.
Ami pedig a húsevést illeti, most egy időre vegetáriánus leszek azt hiszem. :)
Ajánlom és új kedvencet avattam.

2 hozzászólás
_Eriii>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Délben, amikor a postás bekopogott a pakkommal, rögtön neki kezdtem, és annyira beszippantott, hogy most az utolsó lapoknál csak néztem ki a fejemből mert nincsen több lap, és én még olvastam volna ezt a beteg fertályt, ami a könyvben van. Egy csodát vártam, de tudtam, hogy lehetetlen a kívánságom, mert ebbe a történetben nem fog teljesülni. Az első rémtörténetes könyvem amit volt elég merszem elolvasni. Ez a könyv maga a sötét borzalom. Nem hittem, hogy valaha olvasni fogok egy ennyire beteg, mocskos történetet. Még most is reszketek, mert nagyot üt. Ez volt az a történet amikor nem tudtam elképzelni sem, hogy a főszereplőkkel mi fog történni, a gyilkolást leszámítva, mert hihetetlen. Egyszerűen nem mertem még csak gondolni sem arra, hogy valami talán jó is sülhet ki ebből a történetből. A történetben megismert család egytől egyik egy beteg állat volt. Kezdve a nagyszülőkkel, utána sorban a lányával, aki annyira megkeseredett, démonaival küzdő állat lett, hogy semmi nem számított neki, semmi nem szabhatott határt a démonokkal átszőtt lelkében. Utána a fia, aki ugyanúgy, vagy még elmebetegebb módjára vitte véghez mocskos kegyetlen terveit. Nem utolsó sorban pedig Michael, akit egyszerűen nem tudtam hova sorolni. Ő sajnos egy kegyvesztett áldozat volt, de haragudtam rá, szántam, vele együtt vérzett a szívem. Egyszerűen képtelenség volt kitörni abból a pokolból amibe csöppent. És mégis, feltudtam volna rázni réveteg almából, hogy cselekedjen. Beteg egy történet annyi szent. Egy lengyel fiatal írónőtől, akinek még szeretném olvasni műveit, főleg ha ilyen elmebeteg módjára beszippant.

29 hozzászólás
mate55>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Az élmény felemás volt, ugyanis e történet felett eljárt az idő. Ma már pusztán a sokkoló helyzet kialakításával és a szélsőséges erőszak „bemutatásával” nem lehet sarokba (fotelbe) szorítania, a könyv pedig alanyi jogán nem mutat fel annyi értéket, hogy hatása igazán átütő legyen. A kezdet átvert hangzatos címével, és pár fejezet alatt letudta a karakter születésének motivációs hátterét, hogy felmondhassa újra és újra a jól bevált véres receptet. Az egész történet arra játszik, hogy minél több vér folyjon, minél több „végtag szakadjon le a törzsről”, s minél undorítóbb legyen az egész. De a legfontosabb kérdésre nem kaptam választ: mi volt a motiváció? Miért csinálják, amit tesznek? Mi vezetett idáig? Nincs háttértörténet, nincs érvelés. Ez pedig inkább dühös ellenszenvet, mint a szórakozás borzongató szimpátiáját váltotta ki. Fel sem merült annak lehetősége, hogy ambivalens módon némi szimpátiát érezzek bármelyik elmeháborodott szereplővel, sőt…..Nem tudtam azonosulni a főszereplővel, nem tudtam átélni motivációit, és nem hiszek az egész elmebeteg Appalache-hegység tanyavilágában. Aki él-hal az értelmetlen horror ponyvairodalomért, annak biztosan tetszeni fog, de aki keresi a borzalmak mögött az értelmet is, csalódásra lesz kárhoztatva. Én ez utóbbi csapdájába estem, így máskor jobban meggondolom, hiszek-e az ostobának tűnő horrorkönyvek mélységeiben. spoiler

8 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Véres. Beteg. Undorító. És megint, véres, beteg és undorító.
Eddig úgy gondoltam, hogy én elég jól bírom az ilyen dolgokat, de néhol ez a könyv még nekem is sok volt.
Azt hittem, hogy egy thrillert fogok a kezembe, de már az első oldalakon rájöttem, hogy ez a könyv nem az lesz, aminek legelőször látszott.
A rosszfiúkat már a történet legelején megismerjük, teljes félelmetes valójukban. Egy, az erdőben lakó család, elrabolt, aztán megkínzott lányok. Nem titok már itt a történet kezdetén sem, hogy a család nem teljesen százas, de ahogy haladunk előre, egyre több kis beteg részlet fog majd kiderülni. Vér és megkínzott lányok mindenütt. A történet végén természetesen van egy nagy csattanó, de sajnos én azt nem igazán tudtam már értékelni, mert addigra magamtól is rájöttem mindenre.
Vér, brutalitás és nyers erő, sötét hangulat, nem mondanám a könyvre, hogy rossz volt, az írónő stílusa tetszett, a történet pedig kellőképpen nyomasztó volt, de valami nekem mégis hiányzott az egészből.
http://konyvutca.blogspot.hu/2017/09/thriller-csutortok…

4 hozzászólás
Niitaa P>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

„Vannak dolgok, melyeket csak utólag értünk meg – töprengett Alice. Nem méred fel, hogy mi zajlik a szemed előtt, amíg fény nem derül a következő lépésre, és akkor újra át kell gondolnod az elejétől kezdve, hogy mik voltak a jelek.”
(…)
A történet nem igazán került közel hozzám. Az elején felvázol egy borzalmas eseményt és aztán meg csak unalmas dolgokról mesél, hétköznapiakról. Utána hirtelen megint elborzaszt és megint csak nyomasztó lesz, hogy a végén mintha sósavval öntenének le, olyan gondolatokat fogalmazzon meg. Kifejezetten nem tetszett ez a csapongó eseménysor. Ha folyamatosan borzongatott volna, egyre erőteljesebben azt sokkal jobban értékeltem volna. De így a rosszabb pontok sem mindig váltották ki a megérdemelt hatást, mert bennem volt, hogy na végre, történik már valami, ami miatt thrillerről beszélhetünk.
Az sem segített sokat, hogy a közepén, mikor az idősebb nőt figyelték meg, már teljesen összeraktam magamban az eseménysort, mi fog történni, mi az a nagy csattanó, amit mindenki emleget. Így, hogy a meglepetés is elmaradt… nem tudtam kellőképp értékelni.
Persze, ettől független nem mondom, értek meglepetések, például Misty-vel kapcsolatban, de ez kevés volt jelenleg.
(…)
Engem nem nyert meg magának. Jó lett volna, ha nem ennyire borzasztóan teljesen egyértelmű, mi fog történni. Sajnálom, de nekem ez nem jött most át. Azt hiszem, hanyagolom is a szimpla rémtörténeteket egy időre.

A teljes értékelést itt érhetitek el: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/05/ania-ahlborn-vert…

8 hozzászólás
KönyvMoly_1989>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Gyomorforgató. Végtelenül morbid és undorító. Hányingerem lett tőle….
Mégsem tudok 4 és fél csillagnál kevesebbet adni rá, mert műfaján belül ez a könyv REMEK.
És tényleg összetört… Gyengébb gyomrú és idegzetű olvasóknak semmiképp sem ajánlom!!!
Hű… Teljes rövidzárlat… Most nagy szükségem van egy egetverően romantikus könyvre, hogy kimossam az agyamból és a lelkemből ezt a „mocskot”, amit a regény hagyott maga után.

7 hozzászólás
Lanore P>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Ezt a könyvet csak azoknak ajánlom, akik bírják a tömény, értelmetlen, megmagyarázhatatlan erőszakot, akik szeretik, ha semmi sincs rózsaszín papírba csomagolva, és elviselik, hogy a remény halovány szikrája is igen hamar kialszik… brutális!!! Semmi bevezetés, semmi indok, semmi előzmény: durr, bele a közepébe, hogy már az első oldalak után se legyen kétséged, ez egy kemény sztori lesz, vérben tocsogva. A család valami elképesztő módon irritáló, kétségbeejtő és lebombázásra érett, fel nem foghatom, hogyan tud valaki ilyenné válni, miközben minden családtagját a saját képére formálja. Igen, a mama, persze… nagyon szívesen kinyírtam volna a kedves mamát spoiler, ahogy olvastam a sorokat, de aki mindent vitt, az számomra Reb. Azt a fajta hideg, számító gonoszságot, amivel ő alakította a szálakat, nagyon kevés pszichopata főszereplőnél láttam eddig, az egyik legjobban kidolgozott karakter az általam olvasott thrillerek közt. Nem feltétlenül azért, mert minden apró részletre kiterjedően megismertük volna, de a stílusa, a beszéde, a tettei olyan sötét és mély aljasságot mutattak meg, hogy csak pislogtam… és bizony, meg tudott lepni. Amikor már azt hittem, megtörtént a legrosszabb, akkor kiderült, hogy ez még csak a kezdet, és még csak most jön a legalja… spoiler gyomorforgató és ocsmány meglepetés volt. Van az a pont, amikor az embert már nem érdeklik a miértek, hogy ki hogyan jutott el idáig, csak legyen már vége. Szeretném azt hinni, hogy a való életben nem léteznek ilyen emberek. Szeretném azt hinni, hogy mindaz, amit a lapok filmszerűen bemutattak, nem létezhet, nem történhet meg. Szeretném azt hinni, hogy ez csak egy rossz álom volt, és hogy az utolsó lapok után még vár valami jó, valami új, valami reményteljes. De ahogy mondtam, ebben a könyvben nem létezik rózsaszín.

3 hozzászólás
Naiva P>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

A beteg mindenit neki! Ez egy kegyetlenül gonosz és beteg egy történet. Az biztos, hogy nem mostanában olvastam ennyire nyomasztó könyvet és az, hogy nyomasztó volt, még csak hagyján. Olyan volt, mintha egy gore filmnek a forgatókönyve lenne.
Már eleve a helyszín adott volt ahhoz, hogy ezen az Isten háta mögötti helyen semmi szépre, jóra ne számíts! Mindez egy fiatal írónőtől. Amikor befejeztem, rögtön arra gondoltam, hogy ilyen brutális történeteket, nem csak férfiak tudnak kitalálni. A legrosszabb, hogy egyetlen szereplővel sem tudtam szimpatizálni és még Michael-t sem tudtam sajnálni, aki sajnálatos módon egy ilyen eltorzult családba „született bele”. Csodálom, hogy ez a könyv miért nem került tiltólistára.
Ezután érdemes nekiállni egy valami erős rózsaszínnek. A pontozással pedig bajban vagyok. kap egy semleges hármast, pedig minden volt csak semleges nem.

Wandamaci__könyvkuckója P>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Stephen King művein kívül nem igazán olvastam horror történetet, így végtelenül kíváncsi voltam. King eddig olvasott művei közül Tortúra mutatta be a legjobban, hogy mi mindenre képes egy elborult emberi elme. Na ez a család régen túltett rajta!
Már a könyv elején belecsöppentem egy elvont világba. Folyamatosan a Végső állomás c. film járt a fejemben, a hangulata ugyanaz volt.
Az írásmód zseniális, már az első mondatoknál magával ragadott. Végig olvastatta magát és ha nem tudtam éppen olvasni végig az járt a fejemben, hogy vajon mi fog történni…
Összességében az eddigi legjobb pszicho-thriller könyv volt, amit eddig olvastam. Azt hittem ennél már nem tud jobban megbotránkoztatni,de hatalmasat tévedtem. Ilyen befejezést még filmekben sem láttam…

Bővebben:
http://wandamaci.blogspot.hu/2017/09/ania-ahlborn-verte…

17 hozzászólás
Snow_White P>!
Ania Ahlborn: Vértestvérek

Hűű a mindenit, hát ez eszméletlen jó volt. :)
Az az igazság, hogy mostanában kicsit besokalltam a nyálas, romantikus regényekből, így keresni akartam valamit, ami ezeknek a szöges ellentéte. Azt hiszem sikerült megtalálnom a megfelelő történetet. Nagyon beteg, nagyon durva, de ennek ellenére nagyon izgalmas könyv volt. A hangulata végig lassú, fülledt, borongós és feszült volt, nem lehetett tudni hogy éppen mi fog történni a következő oldalon, és ez tette igazán érdekfeszítővé. A szereplők közül hirtelen nem is tudnám elönteni ki volt a legpszichopatább (van ilyen szó?). És a vége…egyszerűen tökéletes volt, végre nem egy sablon befejezést kaptunk. A lényeg, hogy mindenkinek ajánlom, aki bírja a horror regényeket, nem fog csalódni. A borító pedig csodaszép.

20 hozzászólás

Népszerű idézetek

julcseee P>!

– Vannak dolgok, melyeket csak utólag értünk meg – töprengett Alice. Nem méred fel, hogy mi zajlik a szemed előtt, amíg fény nem derül a következő lépésre, és akkor újra át kell gondolnod az elejétől kezdve, hogy mik voltak a jelek.

Kapcsolódó szócikkek: Alice
2 hozzászólás
julcseee P>!

A stoppolásnak megvannak a maga veszélyei, és az, hogy valaki egy autó csomagtartójába zárja őket, az egyik ilyen veszély.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: (jármű) stoppolás
Petrasek>!

Tudod,mit mondanak – egyesek függővé válnak a szomorúságtól, mert akárhányszor jól éreznék magukat, elkapja őket a bűntudat.

2 hozzászólás
KATARYNA>!

– Úgy érzem, hogy megfulladok. Érezted már úgy, hogy nem tartozol valahová, hogy nem ott vagy, ahol lenned kéne?

Kapcsolódó szócikkek: Alice
Marcsika74>!

A félelem beleivódott a gondolataiba, a személyiségének része lett, éppúgy, mintegy ujjlenyomat.

Kapcsolódó szócikkek: félelem
Near>!

Minden olyan biztonságos, békés és tökéletes, amíg valami elmebeteg be nem mászik a hálószoba ablakán.

119. oldal

julcseee P>!

Az emberek mindig azt mondják, mint a fába szorult féreg, pedig soha, senki nem hallott még férget ordibálni.

7. oldal

tmezo P>!

Michael elgondolkozott, hogy egy gyilkos az álmában is gyilkos-e, vagy csak ébredés után válik azzá.

Kapcsolódó szócikkek: gyilkos · Michael Morrow
KönyvMoly_1989>!

A lányok általában hamar elcsendesedtek. Olyan erősen kiabáltak, hogy a végül teljesen berekedtek.
Ez a jó abban, ha az ember kint él a világ végén – mondta egyszer Mama. Sikoltozhat, ahogy csak tud, itt úgysem hallja meg senki.

7. oldal

Gothic I>!

Nem sok mindentől kellett félni errefelé, ezért is költöztek az emberek vidékre. Minden olyan biztonságos, békés és tökéletes, amíg valami elmebeteg be nem mászik a hálószoba ablakán.

119. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ker Dukey – K. Webster: Pretty New Doll – Csinos új babácska
John Cure: Hontalan lelkek
Chris Carter: Halállista
Dennis Lehane: Viharsziget
Stephen King: A halálsoron
Riley Sager: Várj, amíg sötét lesz
Dot Hutchison: A nyár gyermekei
Stephen King – Peter Straub: A fekete ház
Søren Sveistrup: A gesztenyeember
M. W. Craven: A bábuk tánca