Értékelések 3

Vác_nembéli_István_fia_istván>!
Angus Watson: Zengő vas

kicsit tartottam, hogy jön szokásos második köttetek hibája, hogy nem igazán tudja a szerző, hogy merre is haladjon tovább. Ez részben megtörtént Ragnall Romai kalandja felesleges volt., a Gall csaták végig ugyanaz a sémát hozták, vagyis a Gall-ok majdnem nyertek aztán jött Felix a druida és szörnyei és nyertek vagy varázsolt valamit és kész, tudom, hogy Julius Ceasar végig verte Galliát de akkor is ne igy nyerjenek, kiábrándító volt az ötlettelenség .
Aztán bosszantott még Dug hisztije Lowa -val kapcsolatban.
Az első kötet humora nagyon hiányzott amit főleg Tavasznak volt köszönhető.
Összességében nagy csalódás volt nem azt kaptam amit vártam.

1 hozzászólás
Hirdetés
Altarus P>!
Angus Watson: Zengő vas

Ez most elég nagy visszalépés lett az előző kötethez. Túl sok időt töltünk el Rómában Ragnallal, aki még mindig egy ütnivaló gyökér és a befejezése is wtf. Ráadásul, a bűzős borzok ülepére, még mindig nem derült ki, hogy mi az isten ez a fene nagy borzmánia.

donzella P>!
Angus Watson: Zengő vas

Az első részt követően volt benne öröm is, üröm is.

Továbbra is lazán olvasós fantasy kategória, ezzel még nincs semmi baj. Viszont, ami az első kötetben nem feltűnő, vagy megbocsátható, itt erőltetett.
A korábbi megszokott, a történesek pár hét alatt lezajlanak – a kapcsolatok nem mélyülnek el igazán, jellemrajzok stb… – nem állja meg a helyét. Csupán azért mert ez a rész éveket ölel fel. Nehezen hihető, hogy felnőtt emberek, évekig ugyanabba lelki-érzelmi ponton ragadnak (a szó legszorosabb értelmében), az nem árnyalódik, változik.

A történet nagyjából 2/3-ban, mintha a szereplők elmentek volna szabadságra, persze történik ez-az (mondjuk pár népet kiírtanak), de érezhető, hogy ez csak előkészítés, vagy éppen a világ brutalitását hivatott bemutatni.
A maradék 1/3-ban pedig beindul a darálás, kicsit sem örültem, hogy – igyekezve spoilermentesen fogalmazni – olyan szereplők tűntek el a színről, akik hozzáállása, fanyar humora, vagy világlátása kifejezetten színezte a történetet, miközben olyanok kerültek felkarolásra az író részéről, akik igencsak megérettek a „jobblétreszenderülésre”.