64. legjobb krimi könyv a molyok értékelése alapján

Ördögi ​játszmák (Kim Stone 2.) 178 csillagozás

Angela Marsons: Ördögi játszmák

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Alexandra ​Thorne pszichiáter. Jól menő magánpraxist visz, önkéntes munkát vállal egy rehabilitációs intézményben, cikkei jelennek meg szakmai lapokban, intelligens, vonzó; és olyan szabadságot teremt magának, amelyre mindig is vágyott. Egy tökéletes nő, egy tökéletes élet.
Egy napon azonban az egyik páciense gyilkosságot követ el, bosszút áll egy hajdani traumáért. Egy másik páciense majdnem agyonver egy férfit, aki csak megrázogatta, hogy felébressze. Mi történik dr. Thorne betegeivel, hogy ilyen erőszakos cselekményeket hajtanak végre? Mi zajlik egy-egy terápián? És mi lehet az orvos valódi szándéka?
Kim Stone felügyelő hátborzongató ügybe csöppen, a megérzéseire hagyatkozva, mást lát ott, ahol a kollégái és a felettese csak a maszkot. Egyedül marad: a saját szakállára kezd nyomozni, de talán gyermekkora tragikus eseményei, veszélyes élete miatt egy okos és számító elme számára könnyű préda lehet…
Kim Stone az Ördögi játszmák történetében ugyanolyan keményen és… (tovább)

Eredeti mű: Angela Marsons: Evil Games

Eredeti megjelenés éve: 2015

>!
General Press, Budapest, 2016
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636439088 · Fordította: Imre Balázs
>!
General Press, Budapest, 2016
368 oldal · ISBN: 9789636439408 · Fordította: Imre Balázs

Enciklopédia 19

Szereplők népszerűség szerint

Kim Stone · Bryant · Alexandra Thorne · Keats


Kedvencelte 18

Most olvassa 7

Várólistára tette 52

Kívánságlistára tette 86


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Angela Marsons második könyve is levett a lábamról és azt is kijelenthetem, hogy nekem ez a rész az előzőnél is jobban tetszett, izgalmasabb, cselekménydúsabb, fordulatosabb volt. Letehetetlen kategória.
Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2016/10/angela-marsons-ord…

8 hozzászólás
>!
_Eriii
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Ez eszméletlenül izgalmasra sikeredett. Esküszöm ennyire nem utáltam meg szereplőt mint itt a pszichiátert. Egy mocsok $@!% pszichopata volt. A történet nagyon pörgős, igazán izgalmas a cselekmény, én lélegzet visszafojtva olvastam végig. Azt hiszem, hogy jobban tetszik mint M. J. Arlidgetől az Ecc Pecc sorozat, pedig azt is nagyon szeretem. Kimet nagyon bírom, szerintem igazan erős egy szemelyiség, tele sötét és fájó múlttal. A másik bűnügyi száltól is elállt a szavam. Remélem mihamarabb jön a többi Kim Stone könyv is, én nagyon várom.

>!
gesztenye63 P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Kedves Angela!
Imádom, ha egy hölgy állja a szavát. Az Elfojtott sikolyokat értékelve kiemeltem az Ön ígéretét arra nézvést, hogy ezer lelki sebből vérző főhősnőjét, Kim Stone-t a jövőben is különböző társadalmi, szociológiai problémák környékére küldi majd nyomozni. Szavamat adtam, hogy ha betartja ígéretét, akár még hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolatba is bonyolódhatunk. Jelentem, érik a dolog…

Öröm volt újra találkozni Kimmel ezen a non-stop nyitva tartó „pszichopatológián”. A regényt meghatározó mindkét aktív szál ízig-vérig beteg. Teljesen jól működött együtt a – rendkívül sajnálatos módon – örök témaként taglalható családon belüli erőszak, a pedofília elborzasztó, szélsőséges érzelmeket kavaró ábrázolása és a másik sínpáron párhuzamosan futó, csavaros agymunkával, ravasz manipulációval dolgozó pszichiáter-sztori.
Kifejezetten jól állt a történetnek, hogy nem kellett a klasszikus értelemben nyomoznunk. Az írónő jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a – hazánkban is agyba-főbe dicsért – konzervatív Thatcher-adminisztráció által a ’80-as években szétvert brit szociális ellátó rendszer, a tönkrevert gyermek- és családvédelem következményeinek bemutatására, arra a sötét, bűzlő káoszra, amit ezek az intézkedések rászabadítottak főként azokra a társadalmi rétegekre, amelyek egyébként is kárvallottjai voltak a gazdasági recessziónak, iparágak leépülésének, a munkanélküliség stabil jelenlétének. Mindezek a „betegségek” különösen érzékenyen érintették a Black Country településeit, vagyis Angliának, a korábban fejlett iparáról ismert szinte teljes West Midlands régióját. Ezek a körülmények a bűnözés, a különböző deviáns magatartásformák, az elidegenedés, a társadalmi konvenciók felrúgásának langymeleg, zsíros, kukacoktól hemzsegő termőtalaját jelentik és legalább egy teljes generáció jövőképét mocskolják be, homályosítják el.
Ilyen körülmények között nyomoz a fiatal felügyelőnő, aki maga is a korszak áldozata, de az írónő jóvoltából tulajdonképpen hétköznapi hőse is egyben.
Ugyancsak jól állt a történetnek, hogy egyre többet tudtunk meg Kim gyermekkoráról és determinálódásáról. Ezek az utalások, amelyek nem tekinthetők kifejezetten klasszikus krimi elemnek, engem sokkal inkább szórakoztattak, és egyben elgondolkodtattak, mintha Angela Marsons kétszer ennyi akciót erőltetett volna a könyvbe.
Az Ördögi játszmák összességében jobban tetszett, mint a sorozat első kötete és drukkolok, hogy maradjon meg az egyre kerekebben kibontakozó, szociálisan érzékeny irányvonal. Ha így lesz, szívesen olvasok még Marsonstól.

7 hozzászólás
>!
Mrs_Curran_Lennart P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

A Kim Stone sorozat második része is nagyon izgalmasra sikerűlt. Bár itt, mint egy Calambo filmben már előre tudjuk, ki a legfőbb gazember, aki a szálakat mozgatja. Ezek után márcsak a felügyelőnőnek drukkolhatunk, hogy lebuktassa a pszichopatát és ő maga megússza a csörtét lelki sérülések nélkül. Főgonoszunk ugyanis a gyenge pontokat támadja, Kim múltja pedig rejt eleget. Az írónő sajnos elég kevés infót csepegtett Kim gyerekkorából. Ilyen tempo mellett talán a tizedik résznél összeáll a kép. Azoknak ajánlom, akik szeretik a jó krimiket és a trancsírozások helyett az intellektuális összecsapást részesítik előnyben.

6 hozzászólás
>!
Lanore P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Azt a manipulációs mindenségit neki… ez nagyonnagyon jó volt! Az első részt is szerettem, de ez még jobban tetszett, annak ellenére, hogy már az elején tudhattuk, kivel állunk szemben. Kicsit féltem attól, hogy az írónő elmegy Kim múltjának irányába, és a „krimi” rész csak mellékszál lesz, de erről szó sem volt, nagyon ügyesen megoldotta, imádtam, hogy egyszerre láthattam mindkét oldal gondolatait, és kifejezetten tetszett Thorne karaktere, afféle csendes gyilkos, aki nem fegyverrel erőszakos, nem mészárol le embereket mint egy sorozatgyilkos, de az agya… nos, az mindent visz – szerintem ilyen egy igazi pszichopata. spoiler Stone pedig… igen, tudom, néha már sok a lelki-sérült nyomozó karakterekből, de ő nekem mégis valahogy más, többet ad a története. Igazán megrázó dolgok derültek ki róla, hogy miket kellett átélnie, és hogyan lett az, aki. Az egyetlen dolog, ami nem tetszett, az pár véletlen, ami csodával határos módon vitte előre az eseményeket, Kim megérzései és gondolatai által, de ezt leszámítva végig lekötött, izgalmas volt, és nagyon remélem, hogy hamarosan olvashatom a folytatást.

2 hozzászólás
>!
Szilvi00 P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Angela Marsons második könyve sem okozott csalódást, szerintem még hátborzongatóbb volt, mint az első rész! Már az elején, a gyerekmolesztáló mocsok miatt felment bennem a pumpa. A másik szál sem kímélte az idegeimet, mert a hideg futkosott a hátamon dr.Alex Thorne doktornőtől. Soha az életbe nem szeretnék egy levegőt szívni egy ilyen pszichopatával!!!
Kim Stone ezúttal is ösztöneitől vezérelve, állhatatosan és bátran vette fel a kesztyűt. Kicsit féltettem őt, főleg mikor a doktornő a szörnyű múltját próbálta felhasználni ellene…
Végig izgalmas és feszültséggel teli a történet volt.

>!
Ardena
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Semmiképp nem mondanám, hogy rossz volt, de az első részt közel sem sikerült felülmúlnia, vagy utolérnie. Sajnáltam, hogy a két szál közül csak egyiken nyomozhattunk együtt Kimmel, bár nem tudom, hogy hogyan máshogyan lehetett volna megoldani Alex történetének, idegborzoló tervének bemutatását. Igazából zavaró volt az is, hogy a másik szálon is rögtön kaptunk egy bűnöst, és csak a közepetáján kezdett el világossá válni, hogy ha jobban megkapargatjuk a felszínt, másra is bukkanhatunk.
Érdekesek voltak az újabb fájdalmas részletek, amik kiderültek Kim múltjáról, bár ahogy @smetalin értékelése alatt kifejtettük, lehet, hogy nem bánnám, ha végre kapnék egy olyan nyomozónővel/nyomozóval megírt történetet, amiben nincsenek ilyen klisék, mint itt és a Helen Grace sorozatban.
A nyomozással kapcsolatban simán az orromnál fogva vezetett, egyáltalán nem gondoltam annak a bizonyos személynek a bűnösségére. Voltak viszont olyan részek, amikhez nem elég, hogy az ember jó nyomozó legyen, biztos, hogy „isteni szikra” is szükséges…. spoiler
Ami totál levett a lábamról, az az volt, ahogy főszereplőnőnk magához vette a kutyust, de ezt gondolom, mondanom sem kell. :)))
Amiért viszont mindenképp megérte elolvasni a fentieken kívül, az Alex karaktere volt, nagyon érdekes, izgalmas, borzongató szál az övé.
Összességében nem bánom, hogy ez lett az első könyv idén. :)

3 hozzászólás
>!
robinson P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

A történet most is nagyon izgalmas és lendületes. Élmény volt ismét. Filmes nyelven szólva, Angela mindent beleadott. Van gyerek és kutya is!

http://gaboolvas.blogspot.hu/2016/09/ordogi-jatszmak.html

5 hozzászólás
>!
tmezo P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Nagyon ütős volt, élveztem az elejétől a végéig. Alexandra Thorne karaktere hátborzongató, de egyben bámulatos is. Belegondolni is félelmetes volt, hogy mi van, ha az ember egy ilyennel akad össze…
A történet felépítése nem a szokásos, itt már előre tudjuk mit várhatunk; a tettek kivitelezése volt a lényeg. Engem magával ragadott ez a pszichés vonal. Alattomos, manipulatív és kegyetlen „játék” volt. Döbbenetes hogyan lehet az elmére hatást gyakorolni.
Stone jobban tetszett, mint az első részben. Most kevésbé volt robot, emberibb volt, és olykor közvetlenebb is. Örültem a róla szóló információknak, és kíváncsian várom, mikor jut el a sorozat oda, hogy megnyílik és megtudjuk róla/tőle a teljes igazságot.
Számomra a háttér szál is érdekes volt. Mintha egy szellemet kergettek volna. Gyanakodtam, de nem találtam el az árnyék személyét, de itt most nem is ez volt a lényeg.

5 hozzászólás
>!
NewL P
Angela Marsons: Ördögi játszmák

Ez a kötet, ha lehet még az előzőnél is jobban sikerült. Az írónő rátalált a hangjára, a szereplőit egyre életszerűbbé teszi, és a leírt események egyre jobban közelítenek a valósághoz. A pszichopata pszichiáter alakja meghatározza a történetet, és engem már maga a gondolat is elborzaszt, hogy ilyen a valóságban is előfordulhat. Egy mesteri manipulátor, akinek az lenne a dolga, hogy segítsen a beteg elméjű embereknek, és ehelyett csak játszik velük? Még nagyon sok méltató szót lehetne írni a könyvről, és részletesebb elemzést adni az egész történetről, de senkinek sem akarom elrontani a könyv élményét, ezt olvasni és átérezni kell. Ajánlom.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
robinson P

— Úgy látom, megint sütöttél valamit.
— Megkóstoltad?
— Nem, köszi — nevetett fel a férfi. — Még élni szeretnék, és egyébként sem eszem meg olyasmit, aminek nem tudok nevet adni. Úgy néznek ki,
mint valami afgán taposóaknák.
— Teasütemények.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bryant · Kim Stone
>!
mate55 

A férfiakat annyival könnyebb manipulálni! Egyszerű, hiú teremtmények mind.

107. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alexandra Thorne
3 hozzászólás
>!
Lénaanyukája P

– Látom az arcodon. Úgy nézel ki, mint akinek elvették a Barbie babáját, és azután megfőzték.
– Sosem volt Barbie-m, és ha lett volna, saját kezűleg téptem volna ki a végtagjait.
– Érted, mit akarok mondani.

Kapcsolódó szócikkek: Bryant · Kim Stone
>!
robinson P

— Kedvesem, Indira Gandhi is azt mondta, a megbocsátás a bátrak erénye.
— És William Blake szerint könnyebb megbocsátani egy ellenségnek, mint egy barátnak. Ha pedig a saját anyádról van szó, csaknem lehetetlen. Utóbbit már csak én teszem hozzá.

272. oldal

>!
gesztenye63 P

– Rendőröket zaklatsz, amiért nem tartják a fegyelmet; újonc tiszteket, akik még sosem láttak bűnügyi helyszínt. Az őrmestert gyakorlatilag megszabadítottad a tökeitől, most meg egy átkozott kutya sorsa miatt aggódsz.
– A kutya nem pont ezzel számolt, amikor a jövőbeli pályafutását tervezgette. A többieknek legalábbis illett volna.

8. fejezet

>!
robinson P

— Hazug ribanc! Tudtál róla.

13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kim Stone
>!
Marcsika74

Azt hiszem, Einstein mondott valami olyasmit, hogy a világ veszedelmes hely az életre; nem azért, mert az emberek gonoszak, de azok miatt, akik nem tesznek ez ellen semmit.

>!
robinson P

A férfi kezdte visszanyerni eredeti arcszínét, miután felvillant annak lehetősége, hogy a
nyomozók esetleg távoznak.

240. oldal

>!
robinson P

Ahogy a neve elhagyta a nő ajkát, szíven találta a férfit. Jól ismerte ezt a sóhajt, de egészen más helyzetben találkozott vele utoljára.

162. oldal

3 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Kim Stone sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Paula Hawkins: A víz mélyén
Jodi Picoult: Házirend
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Lakatos Levente: Aktus
Leylah Attar: The Paper Swan – Papírhattyú
Sara Shepard: Pretty Little Liars
Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!
Belinda Bauer: A 19-es holttest
Emily Elgar: Tökéletes hazugság
Natsuo Kirino: Kín