Halálos ​játék (Kim Stone 4.) 44 csillagozás

Angela Marsons: Halálos játék

Egy ​megoldatlan ügy minden nyomozó rémálma. A Westerley orvostudományi kutatóintézet tudósai az emberi test bomlását tanulmányozzák, hogy pontosabban meghatározhatók legyenek a halál körülményei, ezzel is segítve a rendőrség munkáját. Kim Stone nyomozó épp egy frissen lezárt eset után látogat el a csapatával a jól őrzött intézménybe. Az unalmasnak ígérkező bemutató azonban hamar félbeszakad, amikor Kim egy, a helyi kutatók számára is ismeretlen női holttestet talál. A testen minden különösebb vizsgálat nélkül látszik, hogy az áldozat gyötrelmes halált halt: földet tömtek a szájába. Alig indul meg a nyomozás, amikor a felügyelőt máris újabb áldozathoz riasztják. A minta ugyanaz, de a tettest megzavarhatták, mert a nő ezúttal életben maradt…

Angela Marsons legújabb regényében Kim Stone és csapata nincs könnyű helyzetben; alig van nyom, amin elindulhatnának, és az idő is ellenük dolgozik. A segítség ezúttal onnan jön, ahonnan nem várnák – egy „döglött ügy” ugyanis hirtelen… (tovább)

Eredeti mű: Angela Marsons: Play Dead

>!
General Press, Budapest, 2018
336 oldal · ISBN: 9789634521457 · Fordította: Seregi Márton
>!
General Press, Budapest, 2018
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634521440 · Fordította: Seregi Márton

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 39

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Angela Marsons: Halálos játék

Angela Marsons meghagyta a jól bevált receptet. Az egész történet alapból izgalmas, egy igazán jó alapötletre lett felhúzva. A gyilkosságok indítéka is eléggé borzasztó és kegyetlen.
Mély és összetett okok vannak a háttérben. Egy izgalmas, feszült krimit írt Angela. Megkockáztatom, az egyik legjobb része ez a sorozatnak.

https://gaboolvas.blogspot.hu/2018/03/halalos-jatek.html

>!
Lénaanyukája P
Angela Marsons: Halálos játék

Ugyanolyan jó, mint az első rész, habár tényleg nyomokban hasonlít a mézeskalács házra az alapsztori. Kitaláltam a gyilkost, de megint volt a végén egy fordulat, amit nem láttam előre.
Kim ugyanolyan pokróc, mint mindig, habár mostanában néha olyan reakciói is vannak, mint egy kedves embernek.
De a legnagyobb kérdés: spoiler

2 hozzászólás
>!
mate55 
Angela Marsons: Halálos játék

Szomorú gyűlöletbűnök. Nem számít, hogy miként próbálkozunk szétzúzni emlékeinket, más irányba nézni, vagy becsukni a szemünket, mindannyian múltunk termékei vagyunk. A történet egy 1996-os prológussal kezdődik, ami kihat a történet egészére. Később, napjainkban sorra kerülnek elő a holttestek, egy zseniális és elfajzott sorozatgyilkos mestertervének áldozatai… de mi az indíték? Anélkül, hogy bármit elárulnék a könyvről: a karakterek ugyanazok maradtak, mint az előző részekben, annyi különbséggel, hogy a szókimondó újságírónő Tracy Frost szerepe sokkal nagyobb, mint bármikor korábban. Húsz évvel spoiler Ami zavart, Kim Stone-nak (mint vezető nyomozónak) valamilyen formában szociálisan érzékenynek kellene lennie az őt körülvevő emberekkel, de ebben a könyvben úgy éreztem, hogy csak egyfajta megnyilvánulása létezik. Durva és erőszakos. Az első könyvek óta határozottan megváltozott, de nem igazán értem, honnan származnak az átalakulásai. Ha nyilvánvaló oka volt a jellemváltozásnak, ezzel rendben lennék, de az első részben úgy tűnt, mintha személyiségzavarban lenne. Az ilyen egyéniség zavarok nem változnak így, ilyen mértékben. Az a baj, hogy semmi nem lepett meg, valószínű amiatt, hogy borzasztóan emlékeztet Carin Gerhardsen: A mézeskalács ház c. könyvére. Vannak benne csavarok, a történet végén is van meglepő, és talán ez menti egy kicsit a tartalmat.

3 hozzászólás
>!
bokrichard 
Angela Marsons: Halálos játék

Hegek. Az emberek saját idővonalai, kvázi térkép a múlthoz, a jelenhez, és a jövőhöz is. Mindenkinek van valamilyen hege, legyen az fizikai értelemben vett, vagy lelki. És ezek a hegek néha felszakadnak…

A sorozat 3/4-ét ebben az évben olvastam, és nagyon megszerettem. De talán a legjobb kötet, amit eddig olvastam az ez. Az első pillanattól kezdve éreztem, hogy jó lesz, amit kapok, és ez a végsőkig nem okozott csalódást. Kim Stone hozta a formáját, megismertük a múltja egy jelentős pontját, ami megmagyarázhatja szociális viselkedését. Én láttam benne a viaskodást, de az ember nem tud kivetkőzni önnönmagából. Az ügy, ami ezúttal is szívüggyé válik a nyomozónőnél a múltból merítődik, kellően sötét, kellően visszataszító. Előjönnek közben döglött ügyek is, és a Hullák mezején a Viharban a maradék kérdések is választ nyernek… A végéig olvastatja magát, kellően pörgős, meglepő, összetett, mégis egyszerű. Már most nagyon várom a folytatást!

3 hozzászólás
>!
PRicsmond
Angela Marsons: Halálos játék

Angela Marsons ismét bizonyított, hogy kivételes írónő. Egyike azoknak akik már az első könyvükkel meg tudták alapozni sikerüket, majd a további kötetekkel továbbra is a csúcson tartják az írói karrierjüket. Ez már a 4. rész Kim Stone történeteinek, viszont a színvonal továbbra sem esett vissza, ismételten izgalmas, pörgős történetet kapunk, ami csak arra sarkallja az olvasót, hogy folyamatosan lapozza az oldalakat, mert teljesen magával ragadja a történet.
Igaz nekem most az eleje kicsit laposan indult, úgy kb. az egy harmadáig annyira nem fogott meg a történet, aztán egyszer csak magával ragadott, így a feléhez érve már éreztem, hogy ismételten remek sztorit kapok.
A gyilkosságok kegyetlenek, az indíték a múltban elszenvedett sérelmekből fakad, ami a mai napig tartó csillapíthatatlan bosszúvágyban csúcsosodik ki. Két nyomozás is folyik egy időben amiknek szálai egy ponton összeérnek, amit kitűnően oldott meg Marsons.
Érdekes volt Tracy története is az előző részekben megismert unszimpatikus riporter múltjának megismerése emberivé tette, szerepe szerves rész lett a nyomozásoknak.
Nem hoz újat a Halálos játék, de az Elfojtott sikoly már egy tökéletes alap volt az egész sorozatnak, amin szerencsére Angela nem változtat, csak új nyomozásokba ágyazza.
Fél csillag levonás csak amiatt van, mert nekem a végén az akció jelent kicsit zavaros és követhetetlen volt, azt picit hiteltelennek éreztem, de lehet ez most csak az én szigorúságom, mert az eddig részekkel elkényeztetett az írónő, de ez csak személyes vélemény.
Aki az eddig részeket olvasta annak kötelező darab, aki még nem annak is!:D És a végére köszönet ismét a General Press kiadónak, hogy gondozásába vette a sorozat kiadását.

>!
Anarchia_Könyvblog P
Angela Marsons: Halálos játék

Angela Marsons legújabb regénye a Halálos Játék ismételten nem okozott csalódást. Kellőképpen feszült, és pörgős, egy percig sem hagy unatkozni. Olyan embereket ismerhetünk meg ebben a történetben, akik súlyos traumákon mentek keresztül, és ezzel megpecsételődött a sorsuk, jövőjük. Megmutatja, hogy mennyire számít, hogy ha egy olyan családban élünk, ahol megkapjuk a megfelelő törődést, és odaadást, akkor a személyiségünk fejlődése pozitív hatással lesz ránk. Viszont ennek a teljes ellentettjét is megismerhetjük, mely során a szülők azok akik miatt egy gyermek lelke olyan szinten sérülhet, hogy az már visszafordíthatatlanná válik.
Ajánló folytatása:
http://anarchiakonyvblog.cafeblog.hu/2018/05/16/angela-…

>!
Lanore P
Angela Marsons: Halálos játék

Kim Stone felügyelőt nem tudom megunni! Persze, van némi hasonlóság a Helen Grace sztorival spoiler, de ettől függetlenül is nagyon szeretem Kim könyveit. Megállíthatatlan, céltudatos, mindent megtesz a csapatáért és a nyomozásokért, ugyanakkor érzelmes is tud lenni, ha akar. Most sem volt ez másképp, és ismét sikerült meglepnie, annyira biztos voltam abban, hogy ki a hunyó, aztán ahogy szokott, kiderült, hogy rossz nyomon járok. Sosem tudhatjuk, hogy a gyerekkori sérelmek, az iskolában szerzett rossz tapasztalatok, a megkülönböztetés, a beszólások, vagy akár egy anya furcsa hozzáállása mit okozhat az emberekben, mindenki másképp reagál rá spoiler, van, aki el tudja felejteni, vagy legalább feldolgozza, és van, akiben örökre nyomot hagy. Kim múltjáról is megtudhattam egy-két dolgot spoiler. A fél csillagot egy apróság miatt vontam le, ez pedig Matt spoiler.

>!
Zanit
Angela Marsons: Halálos játék

Erős kezdés után végleg Kim Stone függő lettem! :)
Sajnálom, hogy a sorozat többi része egyelőre nem jelent meg magyar nyelven, bírtam volna még olvasni zsinórban pár részt. Imádtam a csapat karaktereit, meg az olyan kis apróságokat, hogy Kim és Bryant úgy viselkedtek egymással, mint egy öreg házaspár :)
Nagyon jó sorozat, kidolgozott karakterek, érdekes bűnesetek, ajánlom!

>!
salidigger P
Angela Marsons: Halálos játék

Stone felügyelő negyedjére nyomoz magyar nyelven és csalódást most sem okozott. Sőt!
Angela Marsons az utóbbi évek egyik legeredetibb figuráját hozta létre Kim Stone karakterében. Mindegyik regénye más volt, mint az előző, hisz a változatosság gyönyörködtet. Mégis, most hogy megint egy sorozatgyilkos szedte az áldozatait (mint az Elfojtott sikoly esetében), engem is jobban elkapott a „kimstonefíling”. :) Persze Marsons nem tagadja meg magát. Apró változások, csavarok most is vannak, de csak az összképet színesítik. A lényeg a nyomozás, a „ki a gyilkos?” kérdése. Végre a krimiszál is rendesen oda lett pakolva!
Van némi karakterfejlődés is. Kim lassan (NAGYON lassan) kupálódik, de sose lesz belőle egy kedves ember.
Összességében kaptunk egy feszült, pörgős és izgalmas thrillert. Csak azt sajnálom, hogy az ötödik részt még nem olvashatom magyarul, de reméljük, mostantól évente kétszer megkapjuk a „Kim Stone dózist”!

>!
agi452
Angela Marsons: Halálos játék

A sorozat eddigi leggyengébb része számomra. Ettől még egy mesteri krimit kaptunk, csak az írónő kicsit magasra tette a lécet a 2. kötettel :) Sajnos az első fele nagyon nehezen kötött le. Untam is, de érdekelt is, hogy mi fog történni. Gyilkosunk most is beteges, ahogy azt megszoktuk az írónőtől. A korábbi kötetekben megismert újságírónő, Tracy most hangsúlyosabb szerepet kap, hiszen személyesen érintett lesz az ügyben. Jó volt egy kicsit az ő világába is belelátni, kicsit más szemmel nézek már rá, mint eddig. Persze nem lett kedvenc most sem :D Úgy érzem, Kim az elején mintha szerethetőbb karakter lett volna. Most eléggé lópokróc stílussal felvértezve jár-kel az emberek között. Viszont mélyebb bepillantást kaptunk gyermekkora egyik édes-fájdalmas részébe, ami talán megmagyarázza ezt egy kicsit.


Népszerű idézetek

>!
PRicsmond

– Gondolod, hogy egy ember képes volt egymaga felráncigálni azon a füves parton, Főnök?
– Valahogy odavitték, Bryant, és az biztos, hogy nem a Királyi Posta volt.

1 hozzászólás
>!
PRicsmond

– Főnök, elmondanád, hogy mivel érdemeltem ki a megtiszteltetést, hogy visszatérhetek ide?
– Tegyük fel, hogy csak ennyire szerencsés vagy – mondta Kim, míg azt várta, hogy a kapu kinyíljon.
– Szuper.
– Bryant, tudod, hogy nagyon igazságosan szoktam kiosztani a szar melókat. Az kapja, aki a leginkább idegesít. Ennyi.

3 hozzászólás
>!
mate55

Nehéz olyan gyereket fegyelmezni, akit semmi sem érdekel.

295. oldal

>!
mate55

A babazsúr egy kislány gyermekkorának szimbóluma.

408. oldal

>!
Lénaanyukája P

-Oké, Keats, van még valami, amit tudnom kéne?
– Mondjuk, például, hogy miként illik beszélni az emberekkel.
– Az áldozatról… – morogta Kim.

>!
Lénaanyukája P

És a paranoiában az a legrosszabb, hogy nem lehet megcáfolni.

>!
mate55

Egy család gyászát megzavarni olyan, mint az éjszaka közepén benyitni a hálószobájukba.

69. oldal

>!
PRicsmond

A bűncselekmények utáni nyomozás nem olyan, mint a bowling. Egy ügy megoldása nem borítja a többit.


Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Kim Stone · Bryant


Hasonló könyvek címkék alapján

Sara Shepard: Pretty Little Liars
Ruth Ware: A nő a tízes kabinból
Natsuo Kirino: Kín
Stephen King: Dolores
Sabine Durrant: Így emlékezz rám
Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd
Réti László: Kaméleon
Donato Carrisi: Démoni suttogás
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszik