Halálos ​játék (Kim Stone 4.) 140 csillagozás

Angela Marsons: Halálos játék

Egy ​megoldatlan ügy minden nyomozó rémálma. A Westerley orvostudományi kutatóintézet tudósai az emberi test bomlását tanulmányozzák, hogy pontosabban meghatározhatók legyenek a halál körülményei, ezzel is segítve a rendőrség munkáját. Kim Stone nyomozó épp egy frissen lezárt eset után látogat el a csapatával a jól őrzött intézménybe. Az unalmasnak ígérkező bemutató azonban hamar félbeszakad, amikor Kim egy, a helyi kutatók számára is ismeretlen női holttestet talál. A testen minden különösebb vizsgálat nélkül látszik, hogy az áldozat gyötrelmes halált halt: földet tömtek a szájába. Alig indul meg a nyomozás, amikor a felügyelőt máris újabb áldozathoz riasztják. A minta ugyanaz, de a tettest megzavarhatták, mert a nő ezúttal életben maradt…

Angela Marsons legújabb regényében Kim Stone és csapata nincs könnyű helyzetben; alig van nyom, amin elindulhatnának, és az idő is ellenük dolgozik. A segítség ezúttal onnan jön, ahonnan nem várnák – egy „döglött ügy” ugyanis hirtelen… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
General Press, Budapest, 2018
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634521440 · Fordította: Seregi Márton
>!
General Press, Budapest, 2018
336 oldal · ISBN: 9789634521457 · Fordította: Seregi Márton

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Kim Stone · Bryant · Keats · Catherine Evans · Daniel Bate · Kevin Dawson · Tracy Frost · Woodward (Woody)

Helyszínek népszerűség szerint

hullafarm


Kedvencelte 8

Most olvassa 1

Várólistára tette 36

Kívánságlistára tette 58


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Angela Marsons: Halálos játék

Kim Stone újra nyomoz, engem pedig megint beszippantott a cselekmény. A szereplők és a stílus garantáltak a jó szórakozáshoz. Pikírt a csaj, de nagyon jók a megérzései. Szerintem adnia kellene a dokinak egy esélyt, amit remélem előbb-utóbb meg is tesz, talán nem kell még öt részt várni rá. Kim múltjából újból előjön egy lényeges momentum, most a nevelőszüleivel kapcsolatban. Nem véletlenül olyan a nyomozónő, amilyen. A történetben egy újabb eszelős pszichopata szedi áldozatait, így lesz a kirándulásnak induló „hullafarm” látogatásból nyomozás. Elég hidegrázós helyszínen megy a helyszínelés, bomló hullácskák között. Nem lennék itt biztonsági őr.
A másik szálon a gyilkos múltjába, motivációjába láthatunk bele, aki egy gyerekkori traumát vezet le áldozatatin elég drasztikusan. Jelentős szerepet kap a Tracy nevű riporternő, még a végén Kimmel megkedvelik egymást. Neki sem piskóta a múltja, még jó hogy nem lesz mindenki őrült sorozatgyilkos, akit csúfoltak az iskolában (vagy élesíthetném a láncfűrészt :D).

8 hozzászólás
>!
EssentialHencsi MP
Angela Marsons: Halálos játék

Ugyanolyan jó, mint az első rész, habár tényleg nyomokban hasonlít a mézeskalács házra az alapsztori. Kitaláltam a gyilkost, de megint volt a végén egy fordulat, amit nem láttam előre.
Kim ugyanolyan pokróc, mint mindig, habár mostanában néha olyan reakciói is vannak, mint egy kedves embernek.
De a legnagyobb kérdés: spoiler

3 hozzászólás
>!
robinson P
Angela Marsons: Halálos játék

Angela Marsons meghagyta a jól bevált receptet. Az egész történet alapból izgalmas, egy igazán jó alapötletre lett felhúzva. A gyilkosságok indítéka is eléggé borzasztó és kegyetlen.
Mély és összetett okok vannak a háttérben. Egy izgalmas, feszült krimit írt Angela. Megkockáztatom, az egyik legjobb része ez a sorozatnak.

https://gaboolvas.blogspot.hu/2018/03/halalos-jatek.html

>!
mate55
Angela Marsons: Halálos játék

Szomorú gyűlöletbűnök. Nem számít, hogy miként próbálkozunk szétzúzni emlékeinket, más irányba nézni, vagy becsukni a szemünket, mindannyian múltunk termékei vagyunk. A történet egy 1996-os prológussal kezdődik, ami kihat a történet egészére. Később, napjainkban sorra kerülnek elő a holttestek, egy zseniális és elfajzott sorozatgyilkos mestertervének áldozatai… de mi az indíték? Anélkül, hogy bármit elárulnék a könyvről: a karakterek ugyanazok maradtak, mint az előző részekben, annyi különbséggel, hogy a szókimondó újságírónő Tracy Frost szerepe sokkal nagyobb, mint bármikor korábban. Húsz évvel spoiler Ami zavart, Kim Stone-nak (mint vezető nyomozónak) valamilyen formában szociálisan érzékenynek kellene lennie az őt körülvevő emberekkel, de ebben a könyvben úgy éreztem, hogy csak egyfajta megnyilvánulása létezik. Durva és erőszakos. Az első könyvek óta határozottan megváltozott, de nem igazán értem, honnan származnak az átalakulásai. Ha nyilvánvaló oka volt a jellemváltozásnak, ezzel rendben lennék, de az első részben úgy tűnt, mintha személyiségzavarban lenne. Az ilyen egyéniség zavarok nem változnak így, ilyen mértékben. Az a baj, hogy semmi nem lepett meg, valószínű amiatt, hogy borzasztóan emlékeztet Carin Gerhardsen: A mézeskalács ház c. könyvére. Vannak benne csavarok, a történet végén is van meglepő, és talán ez menti egy kicsit a tartalmat.

3 hozzászólás
>!
smetalin
Angela Marsons: Halálos játék

Nem mozdul a négy csillagról.Jó krimi, Kim fejlődik emberileg, a történetet nem mondanám csavarosnak, de már nincsenek „túlírt” részek. Hogy ki a hunyó, hát kérem az ordít a lapokról! Én még jobban beleástam volna az anya múltjába, miért is lett és tett ilyet egy gyermekkel. spoiler Mást nem is tudok írni, így van ez ha sorozatot olvasok, már mindent elmondott az ember az előző részeknél. Következő részt mikorra tervezzük @csajok?:)

10 hozzászólás
>!
Szilvi00 P
Angela Marsons: Halálos játék

Örömmel tapasztalom, hogy a General Press Kiadó nem vacakol, hanem egymás után adja ki Kim Stone történeteit! (Én minden hónapban el tudnék olvasni egy kötetet és akkor sem unnék rá!) Ebben a részben sem volt egy percnyi megállás sem. Ahogy felbukkant az első hulla és beindult a nyomozás, beszippantott a könyv. Végig izgalmas és lebilincselő volt, de az utolsó fejezetek mindent felülmúltak! Az undorító bogaras részeknek és foszló hulláknak hála, az olvasást követő órákban, még gondolni sem bírtam az ételre. Őszintén szólva a hullafarmos helyszínnel már több krimisorozatban is találkoztam, de ezt csak zárójelben jegyzem meg, nem kritikának szánom.
Az egész csapatot kedvelem, de a főszereplő mellett, Bryant lett a kedvencem! Szerintem Kim sem olyan magának való és különc, mint amilyen a kezdetekben volt. Néha még mosolyt is csalt az arcomra. A romantikus szál még mindig várat magára. Kivételesen még ezt sem bánom.

>!
Kókuszka P
Angela Marsons: Halálos játék

Kim Stone megjelent sorozatából már csak ezt nem olvastam. Angela Marsons történetei egyszerre feszítettek és lélekre hatók. A gyermeki kiszolgáltatottság minden regényében megjelenik. A cím nagyon találó: az anya megbocsáthatatlan, idióta játékának következményei vezetnek gyilkosunk szörnyszülötté válásához. Párhuzamosan egy régebbi megoldatlan gyilkosság is felszínre kerül, sőt egy csavarral az újságírónő, Tracy is érintett lesz. Angela megdöbbentő és hátborzongató története, melynek fő mozgató rugója most is a bosszú, nem okozott csalódást.

>!
bokrichard
Angela Marsons: Halálos játék

Hegek. Az emberek saját idővonalai, kvázi térkép a múlthoz, a jelenhez, és a jövőhöz is. Mindenkinek van valamilyen hege, legyen az fizikai értelemben vett, vagy lelki. És ezek a hegek néha felszakadnak…

A sorozat 3/4-ét ebben az évben olvastam, és nagyon megszerettem. De talán a legjobb kötet, amit eddig olvastam az ez. Az első pillanattól kezdve éreztem, hogy jó lesz, amit kapok, és ez a végsőkig nem okozott csalódást. Kim Stone hozta a formáját, megismertük a múltja egy jelentős pontját, ami megmagyarázhatja szociális viselkedését. Én láttam benne a viaskodást, de az ember nem tud kivetkőzni önnönmagából. Az ügy, ami ezúttal is szívüggyé válik a nyomozónőnél a múltból merítődik, kellően sötét, kellően visszataszító. Előjönnek közben döglött ügyek is, és a Hullák mezején a Viharban a maradék kérdések is választ nyernek… A végéig olvastatja magát, kellően pörgős, meglepő, összetett, mégis egyszerű. Már most nagyon várom a folytatást!

3 hozzászólás
>!
tmezo P
Angela Marsons: Halálos játék

Újabb szuper rész a sorozatból. Érdekes volt minden nyom, fejlemény és információ. Tetszett a helyszín, az ottani kutatások bemutatása, és hát a démonok, amikre fény derül Kim és Frost életéből, roppan érdekesek voltak. A gyilkos elméjéből még szívesen vettem volna részleteket, többet. Döbbenetes az egész, maga a folyamat.
És akkor ott van a másik szál, a lányé…
Nagyon érdekes volt, kiből mit hoz ki a gyermekkorban elszenvedett trauma. Volt itt több sérült lélek is, de óriási a különbség közöttük.
Abszolút pozitív, hogy Kim fejlődik. Erőteljesen látszik ebben a részben, hogy sokkal emberibb a kezdetekhez képest. Kiderül sok részlet az életéből, és most talán már az is érthető, miért nincsenek szorosabb kapcsolatai.
A végén elég jó kis csavar volt, nem számítottam ilyen összetett befejezésre.

>!
PRicsmond
Angela Marsons: Halálos játék

Angela Marsons ismét bizonyított, hogy kivételes írónő. Egyike azoknak akik már az első könyvükkel meg tudták alapozni sikerüket, majd a további kötetekkel továbbra is a csúcson tartják az írói karrierjüket. Ez már a 4. rész Kim Stone történeteinek, viszont a színvonal továbbra sem esett vissza, ismételten izgalmas, pörgős történetet kapunk, ami csak arra sarkallja az olvasót, hogy folyamatosan lapozza az oldalakat, mert teljesen magával ragadja a történet.
Igaz nekem most az eleje kicsit laposan indult, úgy kb. az egy harmadáig annyira nem fogott meg a történet, aztán egyszer csak magával ragadott, így a feléhez érve már éreztem, hogy ismételten remek sztorit kapok.
A gyilkosságok kegyetlenek, az indíték a múltban elszenvedett sérelmekből fakad, ami a mai napig tartó csillapíthatatlan bosszúvágyban csúcsosodik ki. Két nyomozás is folyik egy időben amiknek szálai egy ponton összeérnek, amit kitűnően oldott meg Marsons.
Érdekes volt Tracy története is az előző részekben megismert unszimpatikus riporter múltjának megismerése emberivé tette, szerepe szerves rész lett a nyomozásoknak.
Nem hoz újat a Halálos játék, de az Elfojtott sikoly már egy tökéletes alap volt az egész sorozatnak, amin szerencsére Angela nem változtat, csak új nyomozásokba ágyazza.
Fél csillag levonás csak amiatt van, mert nekem a végén az akció jelent kicsit zavaros és követhetetlen volt, azt picit hiteltelennek éreztem, de lehet ez most csak az én szigorúságom, mert az eddig részekkel elkényeztetett az írónő, de ez csak személyes vélemény.
Aki az eddig részeket olvasta annak kötelező darab, aki még nem annak is!:D És a végére köszönet ismét a General Press kiadónak, hogy gondozásába vette a sorozat kiadását.


Népszerű idézetek

>!
PRicsmond

– Gondolod, hogy egy ember képes volt egymaga felráncigálni azon a füves parton, Főnök?
– Valahogy odavitték, Bryant, és az biztos, hogy nem a Királyi Posta volt.

Kapcsolódó szócikkek: Bryant · Kim Stone
1 hozzászólás
>!
PRicsmond

– Főnök, elmondanád, hogy mivel érdemeltem ki a megtiszteltetést, hogy visszatérhetek ide?
– Tegyük fel, hogy csak ennyire szerencsés vagy – mondta Kim, míg azt várta, hogy a kapu kinyíljon.
– Szuper.
– Bryant, tudod, hogy nagyon igazságosan szoktam kiosztani a szar melókat. Az kapja, aki a leginkább idegesít. Ennyi.

Kapcsolódó szócikkek: Bryant · Kim Stone
3 hozzászólás
>!
EssentialHencsi MP

– Oké, Keats, van még valami, amit tudnom kéne?
– Mondjuk, például, hogy miként illik beszélni az emberekkel.
– Az áldozatról… – morogta Kim.

Kapcsolódó szócikkek: Keats · Kim Stone
>!
mate55

Nehéz olyan gyereket fegyelmezni, akit semmi sem érdekel.

295. oldal

>!
EssentialHencsi MP

És a paranoiában az a legrosszabb, hogy nem lehet megcáfolni.

Kapcsolódó szócikkek: paranoia · Tracy Frost
>!
mate55

A babazsúr egy kislány gyermekkorának szimbóluma.

408. oldal

>!
shadowhunter1975 P

– Maga tényleg szereti a rovarokat, igaz?
– Lenyűgöz a túlélőképességük. Csak abban bízom, hogy sose tanulnak meg kommunikálni egymással.
– Miért? – kérdezte Kim, kissé furcsállva ezt a kijelentést.
– Mert több mint egymillió rovarfaj él a földön, a bolygó élő organizmusainak több mint felét ők alkotják. Tehát, ha egyszer megtanulnak egymással kommunikálni, akkor nagy bajban leszünk.

74. oldal, 13. fejezet (General Press, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Catherine Evans · Kim Stone · rovar
1 hozzászólás
>!
robinson P

— Ki az a Barney? — kérdezte Daniel Bryantről Kimre pillantva.
— Az aranyhalam — felelte a felügyelő.

Kapcsolódó szócikkek: Daniel Bate · Kim Stone
>!
robinson P

A férfi mélyen a nyomozónő szemébe nézett.
Kimet nem nyűgözte le. Az igazán veszélyes férfiak nem reklámozzák a természetüket.


A sorozat következő kötete

Kim Stone sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Paula Hawkins: A lány a vonaton
Paula Hawkins: A víz mélyén
Réti László: Kaméleon
Donato Carrisi: Démoni suttogás
Chris Carter: Vadász
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Jo Nesbø: Hóember
Jane Harper: Aszály
Douglas Preston – Lincoln Child: Kénköves pokol
Karen Rose: Vigyázz rám