Egyedül 85% 29 csillagozás

Hát őőőőőőő….
Nem, ez nagyon nem.
Pedig régen mennyire jó volt :O
Döbbenet! O.o

Ez már túlságosan elrugaszkodott. 150 oldalra ennyi mindent bezsúfolni… no meg ez az egész kavarás, kinek ki, mije… áhh, ez már nem jön át. Nagyon nem.

Emlékszem, hogy könyvtárba járni meg tényleg rendesen, rendszeresen olvasni 2012-ben kezdtem, miután megismerkedtem a Szent Johanna gimivel. Előtte csak a kötelezők voltak, amiken nagy nehezen keresztülvergődtem magam, meg a PonyClubos könyveim. 3 is volt, a Van még remény?, A Heartland valamelyik része meg ez. Ezek mindig csak úgy voltak, sose úgy néztem rájuk, mint nagy kincseimre, sose a könyvek miatt rendeltem a pony clubos csomagokat hanem a cuki csecsebecsék miatt. Aztán egyszer valami változott. Beleolvastam ebbe a könyvbe. Aztán már szinte faltam a lapokat. A többi könyv soha nem csábított, de ez valahogy magával ragadott. Még most is emlékszem minden jelenetre. Persze, hiszen jobb könyv híján ezt négyszer vagy ötször is kiolvastam. Hivatalosan mindig az SzJG-t tartottam annak a könyvnek, ami elindított a könyvmolyok útján, mert az volt az a mérföldkő, ahol igazán megszerettem az olvasást. De lehet, ha ez a kötet nem lett volna, ma se olvasnék. :)

Az olvasott Angela Dorsey-s könyvek közül ez volt a legjobb.

Egyik kedvenc Ponyclub-os könyvem, amit gyerekként olvastam. És még most, 18 éves fejjel is szívesen olvastam véig.

Kedvenc ponyculbos könyv, amit valaha olvastam. Mivel nem tudok lovagolni, örömmel vettem azokat a részeket, amikor Laurennek magyarázták az alapokat. Meg amúgy is! :D
Varázslatos történet! Itt nagyon jól jött az idővel való „játszadozás”. Pedig általában a lovas történetek közül a reálisakat szeretem, de ez! Ez egyszerűen abszolút megfogott. A könyv közepén rájöttem, hogy ki az a lány a múltban, de ez egyáltalán nem vont le az élvezhetőségéből. Sőt! Engem örömmel töltött el, mert nem azt éreztem, hogy olyan egyértelműen tolják elé a tényt, és szegény főhős pedig olyan dinka, hogy nem érti a szituációt… Nem, valóban rálehetett jönni a dolgokra, de Angela Dorsey nem csinált lüke kislányt a főhőséből. Imádni való karakterek, történet és persze lovak! Nekem tökéletes!