A ​kínkamra és más történetek 67 csillagozás

Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Angela Carter mesét mond. Régen hallott tündérmeséket öltöztet új köntösbe, gyermekkorunkból ismerős figurákat elevenít meg, s a százszor elmondott történetek ismét felkeltik érdeklődésünket, mert a szerző új, gazdagabb értelmet ad nekik. Néha csak csavar egyet a mese fonalán, máskor teljesen új megvilágításba helyezi a történetet. Mestere a környezet költői ábrázolásának. Az erdők, melyekbe elvezeti olvasóját, igazi kelta erdők: sűrűek és titokzatosak, ahol az elővigyázatlan utazóval minden megtörténhet, ahol a mesék száműzött alakjai háborítatlanul élhetik világukat. Akár az ódon kastélyok vastag falai között, ahol az elmaradhatatlan varázstükrök minden titkok tudói. Ebbe a birodalomba vezet a fiatal és romlatlan lelkek útja, mert csak ide, ezekbe a sötét erdőkbe és ezekbe az ősöreg kastélyokba vihetik el a megváltást, hiszen ők a civilizációban már régen csak nevetség tárgyai.

Eredeti mű: Angela Carter: The Bloody Chamber and Other Stories

Eredeti megjelenés éve: 1979

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Zsebkönyvek

>!
Európa, Budapest, 1993
222 oldal · ISBN: 9630754975 · Fordította: Greskovits Endre

Enciklopédia 1


Kedvencelte 10

Most olvassa 4

Várólistára tette 79

Kívánságlistára tette 50

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
szadrienn P
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Gótikus rémtörténetek, elegáns, arisztokratikus horror novellák, romlás és dekadencia klasszikus köntösben. Cizellált, régi korok letűnt csillogását idéző stílusban kel új életre Kékszakáll és a Szépség és Szörnyeteg története, Piroska meséje pedig többféle ijesztő változatban is megjelenik a mítikus, kísérteties erdő kulisszái között.
A tudatalatti női félelmek, a burjánzó ösztönvilág szimbólumainak sötét útvesztőjében járunk, a férfiak oroszlán, tigris, vámpír, rejtélyes Tündérkirály alakjában jelennek meg, és ahány novellabeli nőalak, annyiféle megoldás kínálkozik a tőlük várható szörnyű sors elkerülésére. El lehet előlük menekülni, meg lehet őket szelídíteni, és néhányan végül fényes bundát öltve csatlakoznak hozzájuk a dzsungelben.
Minden novelláskötetben izgalmasak azok a történetek, amelyek különböznek a többitől, oldják a feszültséget, és megvillantják a szerző sokoldalú tehetségét váratlan hangulatokba helyezkedve is. Itt a Csizmás Kandúr meséje volt annyira pimasz és pajzán, hogy más értékelőkhöz hasonlóan én is rögtön Boccaccio Dekameronjában éreztem magam.
Ez a kis kötet tökéletesen megtestesíti a gótikus irodalom minden pókhálós, zegzugos kísértetkastélyba zárt borzongását, szívből ajánlom a műfaj szerelmeseinek.

5 hozzászólás
>!
vicomte P
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Angela Carter ezekben a novellákban régről ismerős témákat és toposzokat felhasználva merül olyan mélyre a női lélek sötét tavába, ahová – bevallom – kicsit bizonytalanul, néha levegő után kapkodva követtem.

A kötetben tíz novella található, amelyek, annak ellenére, hogy valamikor a ’70-es években születtek (a novellák kötetbe rendezve eredetileg 1979-ben jelentek meg), mégis olyan érzést keltenek, mintha jóval korábban írt szöveget tartanánk a kezünkben. A stílus és a díszletek ugyanis inkább ’20-30-as éveket idézik.

A novellák az én olvasatomban a női identitás keresésének kínjait mutatják be.
Ehhez Carter elsősorban a szinte irracionális rettegéssel terhelt férfi-nő viszonyokat, illetve a családon belüli mérgező gyűlölet által teremtett helyzeteket használja fel eszközül.

A történetek alapját többnyire egy-egy tündérmese korántsem gyermekeknek szánt, eredeti változata adja. Az írónő mintha visszafejtett volna ezeket a meséket, majd miután borzongva jött rá, hogy mi is a tényleges üzenetük, visszacsomagolta őket, majd az olvasókra bízta, hogy azok kihámozzák az ő általa írt változatokból a valódi tartalmat, ha tudják és merik.

A kínkamra – klasszikus Kékszakáll történet, gótikus/gaslight stílusban, a férfi és nő közötti szado-mazochista függésről, és az alávetett női szerepből való menekülésről.

Oroszlán úr udvarlása – Szépség és szörnyeteg, ahol valójában a szörnyeteg soha nem is volt az, csupán idegen, aki végül az elfogadástól válik emberré, férfivá.

A Tigris menyasszonya – Nemrég írta itt valaki, hogy a cím utalás Blake versére; meglehet. A történet az elnyomott nő ösztönélet felszabadításának allegóriája – ismét csak az elfogadás segítségével.

Csizmás Kandúr – Az egyetlen igazán derűs történet a kötetben – a Decameronba illő pajzánsággal.

A Tündérkirály – Klasszikus tündérmese, ami ebben az értelmezésben nagyon durva incesztuózus kötődésről mond el egy felkavaró és nyugtalanító történetet.

Hóleány – Mint az előző, de ez még rövidebb, de nem csak ezért brutálisabb is.

A szerelem házának úrnője – Vámpírtörténet, ahol a nőstény vámpír egyszerűen nem képes a bűvkörébe vonni a racionális gondolkozású férfit. Más megközelítésben a női és férfi gondolkozás éles különbségének bemutatása. Emiatt a különbség miatt a nő önfeladása a pusztuláshoz vezet.

A farkasember – Ebben a nagymamát másképp emészti el a farkas, mint a mindenki által ismert mesében, így ő itt nem áldozat – bár talán mégis… A boszorkányperek nem a tárgyilagosságukról híresek.

Farkasok társasága – Az előző téma más megközelítésben – a farkasok itt a számomra az elfojtott nemiség jelképeként jelentek meg.

Farkas-Alice – A hasonló cím ellenére már másik téma: ez a farkasok által felnevelt gyerek – itt természetesen egy lány – civilizálódása a tét. A szabad ösztönök és a szorongó tudatosság harca.

>!
Európa, Budapest, 1993
222 oldal · ISBN: 9630754975 · Fordította: Greskovits Endre
6 hozzászólás
>!
Lénaanyukája P
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Nagyon érdekes könyv volt, ha nem tudom, ki és mikor írta, simán elment volna Lovecraft vagy Poe novelláinak is. A különbség annyi, hogy itt csak és kizárólag hősnők voltak ezekben a kitekert mesékben.

1 hozzászólás
>!
Kovaxka P
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Nem biztos, hogy a legjobb passzban olvastam, mert nem hatott annyira, mint az Esték a cirkuszban. Talán az okozta a gondot, hogy az eredeti meséket sem kedvelem túlzottan. A gótikus stílus persze lenyűgöző és a nőközpontú feldolgozás zseniális. Mégsem kötött le mindegyik történet, érdemes lenne később visszatérnem ebbe a világba.

>!
lzoltán IP
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

A lakásba férkőzött dohos levegőtől a könyvek csatakosan folynak le a polcokról, és az asztalon az általad sütött kenyér, amit lassan emészt a penész. Döglött konzerv ez a dekadens irodalom – amiben nem tudhatod mi vár rád, mikor kibontod, vagy az arcodba vág valami förtelmet, vagy gyönyörködtetve behízelgi magát, és az utolsó falatot még nagy élvezettel lenyelve jössz rá, hogy ez volt a legédesebb méreg, amit utoljára volt alkalmad megízlelni.

>!
Európa, Budapest, 1993
222 oldal · ISBN: 9630754975 · Fordította: Greskovits Endre
2 hozzászólás
>!
Black_Venus
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Az élvhajhász kékszakállú herceg, erős, tigrisölő, céltudatos nők, emberálcába bújt vadállat férfiak, vagy gyenge jellemek, akik helyett felelősséget kell vállalni, szüzek, szajhák, vér és halál, vámpírok, vérvörös rózsák, elhagyatott kastély, tükrük, tükrök, akik nem mondják meg, és néma a szolgáló is. Tündérkirály, bujaság, bőség és gyilkos nők, vérfarkasok, holdvilág, babonák és győztes nők. Piroska megint győz a farkas felett!
Ezekből az elemekből épít AC világokat, modern meséket (kelta) népmesei alapon. Megjelennek ezekben a mesékben is, de az Esték a cirkuszban és a többi könyve is hasonló szereplőket és sztorikat tartalmaz. Egy létező de mégis irreális világban mindig a nők a fontosak. Feminista, az biztos, de azért néha jó lenne egy erős férfi is. Bár ha a férfiak valóban erősek lennének, nem Kínkamra lenne a kötet címe, és a mesének is vége lenne. Fuss el véle.

Mivel kihívásra olvastam újra, megemlítem, hogy szerintem a legjobb a Kínkamra című novella volt (talán ez volt a legjobban megírva, és igazán rémisztő volt) , és tetszett még a Csizmás kandúr is (mert pont olyan volt, mint egy Goldoni-darab, vagy a Figaró házassága, stb). Volt néhány összecsapott novella, ezért még egyszer nem értékelném 5 csillagra, max 4,5-re.

>!
Larawyn
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Angela Carter elképesztően erős képekkel dolgozik. (Akár magányos, csipkeruhás vámpírlányok és tweedzakós angol fiúk találkozását mutatja be, akár az északi erdők farkas-történeteit…) Azt hiszem, ebben rejlik az igazi tehetsége.

Volt olyan történet, amelyiknél úgy éreztem, mindig is bennem élt és csak arra várt, hogy felfedhesse magát és a saját igazságát előttem; míg mások egy cseppet sem érintettek meg (ők biztos másra várnak.)

Összességében gyönyörűen megírt novellák – bár néhol túl vannak magyarázva –, bepillantás az írónő fantáziavilágának egy-egy ablakán. Később is újra, meg újra elő fogom venni a könyvet, ebben biztos vagyok, ahogy abban is, hogy mindig más arcát fogja mutatni. Már alig várom! :)

>!
renta
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Azért ez a könyv többet érdemelt volna, mintsem olvasói válságom mélypontján nyúzzam, ráadásul egy amúgy is terhelt, fáradt időszakban, amikor 3 mondatonként bealudtam, ami önmagában is jelentősen rontott az élvezeti értékén. Ez nem a könyv hibája volt. Még akkor sem, ha azt érzem, így utólag, hogy az első két történet (az egyik a címadó, a kötet leghosszabb novellája) kicsit gyengébbre sikerült a többinél, kevésbé tűnt eredetinek, másnak. De a következők már olyan nyugtalanságot hordoztak, ami aztán végig jelen is maradt, és én még mindig nem tudom, miben áll Angela Carter bűvereje. Valahogy nem fél hozzányúlni semmilyen témához, a profánt kicsit megtisztítja, a szépet kicsit eltorzítja, itt csavar, ott elvesz, néha nyelvet nyújt meg vállat ránt, meg van, amikor egyszerűen csak átél, meghat, meghatódik. és bennem többször is felidézte Marija Morevna hangulatát
Motoszkálnak bennem ezek a történetek, nem lehet csak úgy átengedni magamon, azt hiszem, egyszer érdemes lenne kicsit a sok-sok réteget felfejteni.

3 hozzászólás
>!
rawelli
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Népmesék, nőiség, gótikus várkastélyok, sötétben és párában fürdő ködös erdők, népies, de örök-érvényű erotika, vér, de mint a nővé érés szimbóluma.
Nagyon érdekes, a fantáziát megragadó „mesék”, amik a különféle népi történetek egy-egy aspektusát ragadják meg, gyönyörű nyelvezettel.
Tényleg erősen nőies a megfogalmazása, de szerintem a lehető legjobb értelemben, csupa erős női/lány karakterekkel és remek, ahogy az ösztönöket keveri a környezet, a tárgyak és az állatok szimbolikus képeivel. Elsősorban hangulati írások gyűjteménye, ezzel nem azt mondom, hogy ne lennének elgondolkodtatóak, lehet törni a buksit rajta rendesen, de inkább valami mélyet, vöröset, szavakkal nehezen megragadhatót indít be az olvasóban, amely nehezen ereszt.
Érdekes film is készült „Farkasok társasága” címmel az adott novellából, amit érdemes megnézni, bár a celluloidon első pillantásra a horror vonulata tűnik ki.
Egyébként ezek a novellák nem horror novellák, inkább hátborzongató szépségű tanulmányok az ösztönök és a ráció kapcsolatáról, a nőiségről, valamint a férfi és a nő viszonyáról, egymás képeiről.
Csak ajánlani tudom.

2 hozzászólás
>!
zsoltika P
Angela Carter: A kínkamra és más történetek

Valahogy többet vártam, pedig sok minden volt benne, és elég nyúlt a történetekhez. De mégis, kevésnek érzem így utólag. A borítója meg egyenesen tragikus. 4/5

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
szadrienn P

– Hogy élhetek nélküle?
– Úgy éltél huszonhét évig, és soha, egy pillanatra sem hiányzott.
– A szerelem lázában égek!
Akkor megtakarítjuk a fűtési költséget.
– Elrabolom a férjétől, hogy velem éljen.
– Miből szándékoznak megélni, uram?
– Csókokból – mondja háborodottan. – Ölelésből.
Nos, attól nem fog elhízni, uram; ő viszont igen. És akkor több lesz az éhes száj.

Csizmás Kandúr

>!
Natasha

(…) a szerelem olyan vágy, melyet a beteljesületlenség tart életben.

125. oldal, Csizmás Kandúr

>!
lzoltán IP

     Ő a gyöngéd mészáros, aki megmutatta nekem, hogy a test jutalma a szerelem; nyúzd meg a nyulat, mondja! Minden ruhám lehull.

A Tündérkirály

>!
lzoltán IP

     A farkasember, mielőtt farkassá válhatna, anyaszült meztelenre vetkőzik. Ha mezítelen férfit pillantasz meg a fenyők között, fuss, mintha az ördög kergetne.

Kapcsolódó szócikkek: farkasember
1 hozzászólás
>!
Natasha

Hozzáfogok hátsó felem toalettjéhez, amikor a világ dolgairól elmélkedem, ez a kedvenc pozitúrám.

139. oldal, Csizmás Kandúr

2 hozzászólás
>!
Natasha

[…] a két nem közül, azt hiszem, s nők vannak finomabban ráhangolódva testük édes zenéjére.

135. oldal, Csizmás Kandúr

>!
lzoltán IP

     Azt mondják az ördögnek van egy kenőcse, mely azonnal farkassá változtat, amint bedörzsölöd magad vele. Vagy hogy ő lábbal előre született, farkas volt az apja, s a teste emberi, de a lába és a nemi szerve a farkasé. És farkasszíve van.

>!
lzoltán IP

     Hét esztendő a farkasember természetes élettartama, de ha elégeted emberi ruháját, arra ítéled, hogy farkas legyen egész életében, így hát errefelé a vénasszonyok azt hiszik, valamiféle védelmet nyújt, ha egy kalapot vagy egy kötényt hajítanak a farkasember felé, mintha a ruha tenné az embert. A szeméről, erről a világító szemről mégis minden alakjában ráismerhetsz; egyedül a szem nem változik meg a metamorfózis során.

Kapcsolódó szócikkek: farkasember
>!
Annie_Lange

Akkor döbbentem rá csodálkozva, hogy nyilván ártatlanságom volt az, ami rabul ejtette – tudatlanságom csöndes zenéje, mondta, mint a La terrasse des audiences du clair de lune, melyet éteri billentyűkkel ellátott zongorán játszanak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Koppány Márton (szerk.): Angolszász rémtörténetek
Cserna György (szerk.): Kísértethistóriák
Balázs Béla (szerk.): Kísértet-históriák
Vic Parker (szerk.): Klasszikus rémtörténetek
Robert Louis Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete
Sárközy Bence (szerk.): Düledék palota
H. P. Lovecraft: Howard Phillips Lovecraft összes művei III.
Daphne du Maurier: Madarak
Daphne du Maurier: Ne nézz vissza!
Neil Gaiman: Tükör és füst