Isten ​harcosai (Huszita-trilógia 2.) 2 csillagozás

Andrzej Sapkowski: Isten harcosai

A Vaják világhírű szerzője által írt történelmi fantasytrilógia második kötetében Reynevan még mélyebbre keveredik a tizenötödik századi vallásháborúba.

1427-et írunk, és a prágai huszita eretnekek egymás után nyerik a csatákat Róma seregei ellen. Az inkvizíció kémei azonban mindenütt ott vannak, és a katolikus nemesek Szilézia lerohanására készülnek. Európára a háború árnyéka borul.

Amikor a husziták vezetői veszélyes és titkos küldetésre küldik Reynevant, az ifjú orvost, nem csupán a rábízott feladattal kell megbirkóznia, de bosszút akar állni fivére haláláért is, és az egész vidéket tűvé teszi elveszett szerelméért. Ellenségei és a háború kegyetlensége nehéz próbáknak vetik alá, és Reynevan a veszedelmes kémjátszmák és titokzatos erők ellenében fájdalmas döntésre kényszerül.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Gabo SFF könyvek GABO

>!
GABO, Budapest, 2021
592 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635660858 · Fordította: Hermann Péter
>!
GABO, Budapest, 2021
592 oldal · ISBN: 9789635661190 · Fordította: Hermann Péter

Kedvencelte 1

Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 66


Kiemelt értékelések

takiko P>!
Andrzej Sapkowski: Isten harcosai

Huhh… hát ez kimerítő volt. Nem egy könnyed délutáni olvasmány. Az első nagyjából százötven oldal semmi más, csak alapozás, a játékosok felállítása a sakktáblán, mert ó jaj, játékosokból nincs hiány, egymás után bukkannak fel az első kötetből már ismert emberek, de olyanok is, akikről most hallunk először, s persze mindegyiknek jó zengzetes, cseh vagy lengyel neve van. Az író ráadásul nem elégszik meg azzal, hogy a nevüket közli, sokszor jó hosszan ecseteli, hogy honnan valók, miért kerültek éppen ide, így aztán a személynevük mellé társul még egy pár hasonlóképpen kimondhatatlan és megjegyezhetetlen helységnév is. Háromszor befontam a szemöldököm, mire ennek az első 100-200 oldalnak a végére értem. Nem mintha szemére vethetném Sapkowskinak a dolgot, elvégre egy Csehországban játszódó műben nyilván nem Szabó Jánosok és Tóth Tamások fognak szerepelni, ráadásul az első kötetben ugyanilyen bőkezűen bánt a részletekkel, a másodikban pedig folytatta, ahol abbahagyta, szóval meglepetést nem okozott, csak sok fejtörést. Igazi névcunamit bocsát a kedves olvasóra. Egy ponton úgy voltam vele, hogy áh, mindegy, elég ha azt megjegyzem, hogy ki az Inkvizíció embere és ki huszita, akkor nem tévedhetek el nagyon a történések között.

A mű igen vastagon belemegy a háború részletezésébe. Míg az elsőben inkább úgy érződött, hogy a huszita háború inkább csak egyfajta hátteret szolgáltat Reynevan és társai történetéhez, ebben inkább fordítva van a dolog. A háború teljesen előtérbe kerül, hőseink pedig inkább csak asszisztálnak hozzá, legalábbis a könyv elején. Még mindig Reynevan sztorija az egyik fő szál, és ugyanúgy vele van Sámson és Sharley, de mindhárman belebonyolódnak a háború viszontagságaiba, és inkább csak sodródnak az eseményekkel.

Ha már szereplők: nagyon érdekel, hogy Reynevan karaktere hová fog kiteljesedni. Mert bár még mindig ugyanaz az idealista, naiv álmodozó, azért sokat komolyodott is az első kötet óta. Sokszor hoz morálisan vitatható döntéseket (mint ahogy szinte mindenki ebben a részben), de azért érezhető benne a változás. Kíváncsi leszek, mi lesz belőle a végére.
Sharley mintha kissé eltűnt volna a sorok között ebben a nagy háborúskodásban, pedig az elsőben az egyik legérdekesebb szereplő volt. Ebben meg inkább csak… ott volt. Néha beszólt valami sharleysat, de aztán száz oldalakra eltűnt a harcok forgatagában. Kár lenne, ha őbenne csak ennyi lett volna, hogy Reynevan barátja és társa a harcban.
Sámson rejtélye továbbra is rejtély, és gondolom az is marad szinte a legvégéig. Ami nem baj, mert csípem az ürgét.

Ha valakinek gyenge a gyomra, talán még meg is fekszi ez a kötet. Sapkowski nagyon szemléletesen és brutálisan írja le a háború minden borzalmát, az öldökléseket, kegyetlenkedéseket, erőszakot, kínzásokat. Belegondolni abba, hogy ez valóban megtörtént, és az emberek tényleg ennyire kegyetlenek tudnak lenni… hát gyomorforgató, na. Ez nem egy könnyed kalandregény Reynevan és társai izgalmas történetéről. Teljesen más, mint amire számítottam. Emésztenem kell.


Népszerű idézetek

takiko P>!

Csak előtte azt kérem, hogy ne gúnyolódj, és ne kötözködj, mert amit mondok, az nem az én fantáziám terméke, hanem könyvekből merített tudás.A könyvekből gúnyt űzni pedig nem méltó, mert végtére ahhoz, hogy megszülethessenek, valakinek kegyetlenül sokat kellett dolgoznia.

6. oldal

takiko P>!

Zelleres rántottát különösen gyakran szolgált fel Blazena asszony. A tojás, mondogatta, növeli az erőt, s közben olyan bársonyos tekintet küldött Reynevan felé, mint a havasi gyopár.

42. oldal

takiko P>!

– Megtalálunk – mosolyodott el az Inkvizíció küldötte. – Nehézség nélkül. Hiszen olyan vagy, mint a majoránna. Gyakran előfordulsz. Minden fogásban.

580. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Robin LaFevers: Sötét diadal
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Testvériség
Chris Pierson: Isten Kalapácsa
Snorri Kristjansson: A vér szava
Katherine Arden: A boszorkány éjszakája
Cassandra Clare: A hercegnő
Farkas Bíborka: Druidaösvény
M. G. Brown: Csak egy pillantás volt
Gail Carriger: Szívtelen
Urbánszki László: A nyughatatlan